Jövőre vajon az egekbe szökik a benzin ára?
Bár az utóbbi időszakban nem kellett drámai benzinár-emelkedésről és ellátási problémákról beszélni, 2024-ben izgalmakból nem volt hiány. Az év első felében a kormány és az üzemanyagpiac szereplői között intenzív viták zajlottak: a kormány az árrések magasságát kifogásolta, mellyel a magyar benzin kilógott a régiós versenytársak közül, míg a piaci szereplők a magas adóterhekre mutattak rá. Amikor aztán a feszültség kicsit csillapodott, újabb aggasztó fejlemény ütötte fel a fejét: az ukrán vezetés jelezte, hogy 2025-től akár le is állhat az orosz olaj szállítása Magyarország irányába. Bár ezt az ügyet viszonylag gyorsan elintézték, az ellátásbiztonság kérdése újra a középpontba került. Ráadásul januárban Donald Trump hivatalba lépése is felerősítheti a bizonytalanságot, hiszen várhatóan olyan intézkedéseket hoz majd, amelyek tovább bonyolíthatják a helyzetet. És akkor még nem is említettük a forint jövőbeli teljesítményét, a változó adóterheket és a finomítói prémiumot – mindezek együtt hatalmas kérdőjelet hagynak a benzinár alakulása felett. Egy biztos: 2025-ben sem lesz okunk az unalomra.
2024-ben a hazai üzemanyagpiac továbbra is izgalmasan alakult, és bár a korábbi évek viharos áringadozásai elmaradtak, ez nem jelenti azt, hogy unalmas lett volna a helyzet. Az idei évben a benzin és a dízel ára fokozatosan, de biztosan emelkedett, a cikk írásának időpontjáig a benzin esetében 7,7 százalékos, míg a dízel esetében 6,6 százalékos drágulást figyelhettünk meg 2023 végéhez képest. Az árváltozások mértéke kisebb kilengések mentén zajlott, ami azt jelzi, hogy a piac stabilizálódik, de a figyelem még mindig érdemes maradnia a változásokra.
Az év második felében a hazai üzemanyagárak fokozatosan a régiós átlaghoz igazodtak, így a kormányzati kommunikáció intenzitása, az árrések szűkítése, valamint a sokak által emlegetett benzinárstop fenyegetése is kezdi elveszíteni a korábbi élét, legalábbis a nyári hónapok óta.
Az év első felében Nagy Márton többször is határozottan kifejezte véleményét az üzemanyagpiac szereplőivel kapcsolatban, ezzel is hangsúlyozva a piaci működés fontosságát.
A nemzetgazdasági miniszter utalt arra, hogy a magas kiskereskedelmi árrések állhatnak a hazai üzemanyagárak szokatlanul magas szintje mögött. Ezzel szemben a piaci szereplők eltérő nézőpontot képviselnek, és más okokat vélnek felfedezni e helyzet magyarázatában.
Valamilyen formában, valószínűleg nem a független fehér kutak javára, július közepén végre rendeződött a helyzet, és azóta a magyar benzin- és dízelárak a régiós átlaghoz közel mozognak. Az Európai Bizottság hivatalos weboldalán már elérhetőek a legfrissebb statisztikák, így könnyedén ellenőrizhetjük, hogy a hazai benzinárak meghaladják-e a szomszédos országok átlagát. (Fontos megjegyezni, hogy a szomszédos államok árai különösen relevánsak, hiszen kedvezőtlen körülmények között a magyar autósok gyakran ezekbe az országokba mennek tankolni.)
Ebben a környezetben...
A benzin árát tekintve a hazai üzemanyag egy forinttal olcsóbb, mint az átlagos piaci ár.
A dízel üzemanyag esetében a hazai ár is egy forinttal elmarad az átlagos szinttől.
Az x-tengely nem nulla forinttól való skálázása egy torzító megoldás, az erre érzékeny olvasóktól ezért elnézést kérünk, de a rendkívül alacsony különbségek szemléltetése (főleg a benzin esetében) nem lett volna lehetséges, ha az adekvát statisztika-vizualizációs hozzáállást tanúsítjuk.
Az árak frontján tehát nem tapasztaltunk különösebb izgalmakat az utóbbi hónapok során, de mielőtt azt hinnénk, hogy végre fellélegezhetünk, máris itt a következő megpróbáltatás: július közepén robbant be a hír, miszerint váratlanul leállították az ukrán hatóságok Magyarország olajimportjának egy jelentős részét. Ennek hátterében egy június végén bevezetett ukrán szankció állt, amely következtében megszűnt az orosz Lukoil olajszállítása Ukrajnán keresztül a Mol számára. A helyzet gyorsan rendeződött, de az ukrán elnök tanácsadója nem sokkal később egy interjúban kijelentette, hogy...
2025 elejétől megszűnik a Barátság II. kőolajvezeték működése, amely eddig biztosította Magyarország, Szlovákia és Csehország kőolajellátását.
Ez azért krízis-forgatókönyv, mert a Mol még nem tart ott a finomítók diverzifikációjában, hogy az Adria vezetéken keresztül érkező, nyugati olajtermékkel teljesen pótolni tudja a kieső mennyiséget, de ha mégis sikerülne ez az átváltás, akkor az jelentős költségvonzattal járhat, amit végső soron az autósok fizethetnének meg. Rövidesen jött azonban a cáfolat és az ukrán elnöki tanácsadó kiadott egy saját magát pontosító közleményt, amiben azt üzente, hogy a hatályban lévő szerződéseket még teljesítik az olajvezetéken.
Jelenleg tehát úgy tűnik, hogy nem lesz probléma az ügyből, de
Az eset újra rámutatott Magyarország, valamint a régió külső sebezhetőségére, és hangsúlyozta a minél sürgősebb diverzifikáció szükségességét.
A Mol álláspontja szerint egy jelentős EU-s támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy ezt a feladatot hatékonyan végrehajthassuk.
A jelenlegi helyzetet figyelembe véve, a Mol rendszere két év múlva akár teljes mértékben, 100%-ban is képes lenne alternatív nyersolajok feldolgozására. Azonban az olajcég álláspontja szerint az orosz nyersolajról való teljes leválás nem tűnik reálisnak és fenntarthatónak, különösen az EU-támogatások hiányában.
Ráadásul ez nem volt az egyetlen, régiónkat sújtó ellátási problémája az évnek: december elején négy napra leállt a Barátság kőolajvezeték nyersolaj szállítása Szlovákia irányából Csehország felé. Ennek következtében a cseh stratégiai olajkészlethez is be kellett avatkozni. A leállás hátterében valószínűleg egy fizetési gond állt, amely az orosz olajkitermelő, a Rosneft és az ukrán fél között merült fel.
Az idei évet mindenesetre úgy néz ki, hogy "megússzuk" különösebb benzinár-ugrás és ellátási krízis nélkül,
A 2025-ös év azonban számos szempontból rendkívül szélsőséges változásokat hozhat az üzemanyagpiacon.
Elsősorban Donald Trump elnöki beiktatása játszott kulcsszerepet az üzemanyagárak alakulásában. De mielőtt részletesebben is belemerülnénk a témába, érdemes áttekinteni azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a hazai üzemanyagok árára. A legfontosabb tényezők közül kiemelendő:
A következőkben röviden áttekintjük, hogy mi várható ezeknél az árbefolyásoló tényezőknél, különös hangsúlyt fektetve az olajárra és a devizateljesítményre, ezek ugyanis a leginkább "mozgó" és bizonytalan tényezők.
Donald Trump közismerten támogatja az amerikai fosszilisenergia-projekteket (drill baby, drill) és az elnöksége alatt jöhetnek a kiterjesztett fúrási projektek és a csővezeték-engedélyeztetések, az intézkedéseknek köszönhetően vélhetően érkező extra kínálat pedig lefelé nyomhatja az olajárat, ráadásul a globális keresletnél is csökkenő tendenciára számítanak a piacok elsősorban a beeső kínai felhasználás miatt, így hosszabb távon inkább csökkenő Brent-jegyzésekre lehet számítani, már ha a racionalitás talaján mozgunk.
Ezt a "ha"-t azonban könnyen átírhatják az OPEC-kartell kitermelési korlátozásai és a közel-keleti konfliktusok esetleges elmérgesedései, mivel az összetűzésekben fontos olajtermelő országok is részt vesznek (pl. Irán), illetve a globális olajkereskedelem számára fontos csomópontok kerülhetnek veszélybe (Hormuzi szoros). A legkedvezőtlenebb forgatókönyvek megvalósulása esetén egyes szakértők a hordónkénti 100 dolláros olajárat sem zárják ki.
Az olajárak jövőre várhatóan csökkenő irányvonalat követhetnek, azonban a konfliktusok és az OPEC esetleges döntései miatt jelentős ingadozások is várhatóak.
Az alábbi grafikon a december 19-i helyzetet ábrázolja.
De létezik egy másik Trump-hatás is, amely a hazai autósok számára kedvezőtlen következményekkel járhat. Ez a protekcionista amerikai gazdaságpolitika révén várhatóan erősödő dollárban, vagyis a mi nézőpontunkból egy gyengülő forintban nyilvánul meg. A piacok már részben elkezdték beárazni ezt a hatást, hiszen Trump novemberi megválasztása óta a magyar deviza jelentős mértékben gyengült az amerikai valutával szemben. Ennek következményeként az elmúlt hetekben a magyar benzinkutakon is drasztikusan megemelkedett a benzin ára, még akkor is, ha a Brent olaj ára november közepe óta enyhén csökkent. Így a hazai forint teljesítménye jövőre is jelentős hatással lehet a benzinár alakulására.
Ebből a nézőpontból nézve a hazai autósok számára nem éppen kedvező hír, hogy januártól Donald Trump fogja betölteni az Egyesült Államok elnöki posztját.
További bizonytalanságot csempész a helyzetbe, hogy a jegybankelnöki posztra tavasszal Varga Mihály is pályázik. Az ő monetáris politikához való viszonya komoly hatással lehet a forint piaci szereplésére.
Az alábbi grafikon a december 19-i helyzetet ábrázolja.
Ugyancsak jelentősen befolyásolhatja a hazai benzinárat, hogy mekkora prémiumot kell fizetni a nyersolaj finomításáért, ebben a tekintetben is kifejezetten nagy kilengéseket láthattunk idén. A piac elsősorban arra figyel a crack-ek esetében, hogy mikor és milyen volumennel fog tudni felfutni a 20 milliárd dollárból felépült dangotei olajfinomító Nigériában.
A napi mintegy 650 ezer hordó feldolgozására képes finomító alapvetően inkább benzin-orientált létesítmény,
A nyári felfutás körüli késlekedés idegességet hozott a benzinárak terén, mozgásokat generálva. A prémium motorbenzin bevezetése nem olyan rég kezdődött, december közepén indult el a finomítónál, miközben a hivatalos döntés már novemberben megszületett. E lépésre a piac gyorsan reagált, amelynek következtében drámaian csökkent a benzin finomítói árrése.
Természetesen az adóterhek változása kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a fogyasztói benzinár körülbelül 50%-át különféle adók teszik ki. Az üzemanyagpiac szereplői már az év elején is hangoztatták ezt, reagálva a kormányzati megnyilvánulásokra, amelyek azt sugallták, hogy a túlzott kiskereskedelmi árrések felelősek a régióban kiemelkedően magas magyar üzemanyagárakért.
Az üzemanyagpiac költségszerkezete már korábban is terítéken volt egy alapos elemzés keretében, amelyet itt találhatsz meg.
Ebben a kontextusban jövőre jelentős változásokra lehet számítani: december közepén a NAV hivatalos weboldalán közzétették, hogy 2025 januárjától milyen mértékben emelkedik a benzin és a gázolaj jövedéki adója. Az emelés mértéke a júliusi fogyasztói árindexhez igazodik, amelyről a kormány már idén októberben döntött egy adótörvény-módosítással.
A 2025 januárjától hatályos jövedéki adó mértékek alapján, egy literre vonatkozóan...
Mivel a jövedéki adó is magában foglalja a 27%-os áfát, ez a lépés a jelenlegi üzemanyagárak fényében különösen fontos.
A benzin ára 11 forinttal, míg a gázolajé 10 forinttal emelkedik azonnali hatállyal a kutakon.
Érdemes azonban kiemelni, hogy az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg 46,7 százalékos adóteher van a benzinnél, ami jóval alacsonyabb a régiós átlagnál.
Fontos kiemelni, hogy az Európai Bizottság által a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira épülő statisztikák nem veszik figyelembe az EKR-díjat és a kiskereskedelmi adót. Ezekkel a tételekkel korrigálva a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) is közzéteszi saját rangsorát, amely itt érhető el. A MÁSZ statisztikái szerint a benzinár adótartalma meghaladja az 50 százalékot.
Az adóemelés mellett az olajárak és a devizapiaci teljesítmény jelenthetik a hazai benzinár legnagyobb ingadozásait jövőre. A várható irányvonal nehezen előrejelezhető, így a jövőbeli árak alakulása bizonytalan.
a bizonytalanság és a heves kilengések viszont annál inkább előre vetíthetőek.
Ráadásul nem csupán az üzemanyagok árai mutathatnak jelentős ingadozásokat, hanem az ellátásbiztonság kérdése is egyre fontosabbá válhat, különösen a nyári ukrán kommunikáció és a közelmúltban történt elszámolási problémák fényében. Az ellátási helyzet tavasszal újra felforrósodhat, hiszen március közepéig bemutatkozik az új uniós energetikai biztos egy átfogó tervvel, amely lényegesen hozzájárul ahhoz az informális célhoz, hogy 2027-re az Európai Unió teljes mértékben függetlenedjen az orosz gáz, olaj és nukleáris energia forrásaitól.
Bacsa György szerint az időkorlát nélküli felmentés ellenére az új intézkedések révén végülis szankciót kaphat majd az orosz vezetékes olajvásárlás az EU-ban, és így a Mol nem tud orosz olajat vásárolni. Úgy fogalmazott:
Aggodalommal tölt el minket, hogy a felmentési folyamat esetleg úgy ér véget, hogy nem sikerül megoldást találnunk a tartósan versenyképes nyersolaj-beszerzés biztosítására.
Ez különösen lényeges, hiszen a Mol és az orosz Lukoil között fennálló hosszú távú olajvásárlási megállapodás jövő júniusban lejár. Bacsa kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e ezt a szerződést megújítaniuk.
