Új korszakot nyit az éjjellátó kontaktlencsék fejlesztése, amely forradalmasíthatja az éjszakai látást. A legfrissebb technológiai újítások lehetővé teszik, hogy a felhasználók sötétben is éles képet kapjanak, ezáltal növelve a biztonságot és a kényelmet.
Egy új kutatás során olyan innovatív kontaktlencséket fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik az emberek számára a "szuperlátás" élményét - számol be róla a Live Science. Ezek az egyedülálló eszközök nanorészecskék segítségével képesek felfogni az alacsony frekvenciájú, emberi szem számára láthatatlan sugárzást, és ezt követően azt a látható fény spektrumába alakítják át.
Ezek a készülékek képesek észlelni az infravörös hullámhosszokat, így még sötét környezetben is képesek a látásra.
A hagyományos éjjellátó szemüvegekkel szemben jelentős előny, hogy ezek a lencsék nem függnek külső áramforrástól.
Tian Csüe, a Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem kutatója hangsúlyozta, hogy a legújabb vizsgálatuk új távlatokat nyithat a nem invazív, szuperlátást biztosító technológiák fejlesztésében. A kutató emellett kiemelte, hogy az általuk kifejlesztett anyag számos ígéretes felhasználási lehetőséggel bír, különösen az információátvitel terén.
A klasszikus éjjellátó szemüvegek a második világháború idején léptek színre, és a működésük alapját a elektronikus képfokozó csövek képezik. Ezek az eszközök képesek a közeli infravörös fotonokat elektronokká alakítani, majd az így keletkezett elektronokat egy zöld fényű lumineszcens képernyőre irányítani, ami lehetővé teszi az éjszakai látást. Azonban nem mentesek a hátrányoktól: általában külső energiaforrásokra támaszkodnak, és nem tudják megkülönböztetni az infravörös spektrum minden egyes hullámhosszát.
Az új lencsék innovatív megoldással készültek: rugalmas, nem mérgező polimerekbe nanorészecskéket integráltak. Ezek a részecskék, amelyek lumineszcens itterbiumot, erbiumot és aranyat tartalmaznak, nátrium-gadolínium-fluorid alapúak. Képesek elnyelni a 800-1600 nanométeres hullámhosszúságú közeli infravörös fotonokat, amelyeket látható fény formájában bocsátanak ki.
A kutatók először egereken tesztelték a fejlesztést, a lencséket viselő állatok pedig a dobozokat részesítették előnyben az infravörös fényben megvilágítottakkal szemben. Az eszközt nem hordó példányok nem mutattak preferenciát. A lencsével ellátott egyedek pupillái emellett infravörös fényforrások jelenlétében összehúzódtak, és az agyi vizsgálatok azt mutatták, hogy vizuális feldolgozó központjuk aktív volt.
A következő lépésben emberekkel is kipróbáltatták a lencséket, amelyek segítségével az alanyok érzékelték a villódzó infravörös fényt és meg tudták állapítani annak irányát. A kutatók szerint ez az infravörös látás még jobb volt, amikor a résztvevők becsukták a szemüket.
A kutatók innovatív módon alakították át a lencsékbe beépített nanorészecskéket, hogy olyan új verziókat hozzanak létre, amelyek a közeli infravörös spektrum bizonyos látható részeit képesek kék, zöld és piros színre transzformálni. A tudósok úgy vélik, hogy ez a fejlesztés jelentős előnyökkel járhat a színtévesztéssel élők számára.
Fontos megjegyezni, hogy még jelentős erőfeszítésekre van szükség, mielőtt a lencsék valódi környezetben is használatba kerülhetnek. Az egyik legnagyobb kihívás a lencsék érzékenységének fokozása, mivel jelenleg csupán erőteljes infravörös sugárzás mellett képesek működni.
