Fontos fordulat állt be az ukrajnai konfliktus rendezésében - Íme, amit érdemes tudni a legfrissebb fejleményekről.
A hétvégén lezajlott a régóta várt Müncheni Biztonsági Konferencia, ahol az orosz delegáció hiányában nem zajlottak "béketárgyalások." Az esemény ellenére azonban orosz-amerikai vonalon több fontos lépés történt az orosz-ukrán konfliktus rendezése érdekében. Úgy tűnik, megvan a Trump és Putyin találkozójának helyszíne, sőt, lehetséges, hogy az időpontot is sikerült rögzíteni. Az előkészületek már el is kezdődtek, és a diplomáciai kapcsolatok Moszkva és Washington között is kedvezőbb irányba mozdultak el. Ugyanakkor Ukrajna és Európa számára a helyzet nem tűnik túl biztatónak. Trump láthatóan a gyors megoldásokra összpontosít, ami azt jelenti, hogy Ukrajna valószínűleg területeket fog elveszíteni, és a NATO-tagság is elérhetetlenné válik számára. Ráadásul az Egyesült Államok úgy tűnik, hogy az EU-t teljesen kívánja zárni a béketárgyalásokból, miközben Ukrajna védelmét az európai országokra hárítaná. Nézzük meg, milyen fontos események zajlottak le az utóbbi napokban az orosz-ukrán-amerikai béke tárgyalásai kapcsán.
Bár az orosz delegáció nem volt jelen a müncheni konferencián, a hétvége során számos lényeges megbeszélés zajlott a Kreml és a Fehér Ház között, alternatív kommunikációs csatornákon keresztül.
nagyon úgy fest, hogy megvan a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közti, ukrajnai háború lezárását előremozdítani hívatott találkozó helye és időpontja.
A Kreml a találkozóval kapcsolatban világosan kifejtette, hogy ezt az eseményt bátran nevezhetjük egyfajta béketárgyalásnak.
A hétvégén beszélt egymással Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter: a csúcstalálkozó előkészítése mellett a felek beszéltek arról is, hogy innentől rendszeres kapcsolattartás lesz Moszkva és Washington közt külügyminisztériumi vonalon.
A megállapodás kiemelkedő jelentőséggel bír, különösen azért, mert Joe Biden korábbi elnöksége alatt gyakorlatilag minimálisra csökkentek az Oroszországgal folytatott kapcsolatok. Ez a lépés közvetlen válasz volt arra a provokációra, amely február 24-én történt, amikor Moszkva megkezdte invázióját Ukrajna ellen.
A két ország viszonyában ez egyértelmű javulásként értelmezhető.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, határozottan elvetette Donald Trump régóta pedzegetett javaslatát, amely az "ásványkincsek fegyverekért" elvén alapult. Az ajánlat lényege az lett volna, hogy az Egyesült Államok elnöke fegyverekkel, sőt akár katonai erőkkel is támogatná Ukrajnát, cserébe pedig a kelet-európai ország gazdasági erőforrásait kérte volna. Zelenszkij világosan kifejezte, hogy nem támogatja az ilyen típusú alku lehetőségét.
Trump célja Ukrajna ritkaföldfémeinek körülbelül 50%-ának megszerzése volt, de a részletek, hogy mit ajánlott volna cserébe, még mindig nem teljesen tisztázottak.
Sajtóinformációk szerint mindössze arról volt szó, hogy a mostani háború után egy újabb orosz invázió esetén az Egyesült Államok katonákat küldött volna Ukrajna területére, hogy azokat a lelőhelyeket, ahol aktív kitermelés történik, őrizzék.
Zelenszkij elutasította Trump ajánlatát, mondván, hogy az nem kielégítő, és hangsúlyozta, hogy jobb feltételekre van szüksége.
Miközben JD Vance, az amerikai alelnök Münchenben bírálta az európai államokat a vélt vagy valós biztonsági és belpolitikai nehézségek miatt, Keith Kellogg, Trump Ukrajna-ügyi főtárgyalója nyíltan kifejezte, hogy ellenzi az EU országainak részvételét az ukrajnai konfliktus lezárását célzó tárgyalásokon.
Emmanuel Macron francia elnök rendkívüli tanácskozást hívott össze az Európai Unió tagállamainak képviselői számára, amelyre várhatóan már ma, Párizs szívében kerül sor.
Közben számos európai politikus hangot adott éles kritikájának Trump irányába, hangsúlyozva, hogy az amerikai elnöknek nincs felhatalmazása arra, hogy egyedül döntsön Ukrajna jövőjéről. Sokan aggódnak amiatt, hogy a tervezett békemegállapodás, amelyet Trump szorgalmaz, Kijev számára hátrányos lehet, mindezt úgy, hogy az ukrán vezetők véleményét figyelmen kívül hagyja.
Trump a hét vége felé kifejtette, hogy Ukrajnát nem tekinti egyenlő félnek a tárgyalások során, ezzel jelezve, hogy a konfliktus megoldása Oroszország és az Egyesült Államok közötti egyeztetések keretein belül fog eldőlni.
Amerika nyilatkozatai szerint a müncheni konferencián nem kerültek elő konkrét béketervvel, csupán annyit jeleztek, hogy olyan megállapodásra törekednek, amely tartósan garantálja Ukrajna védelmét az esetleges újabb orosz támadásokkal szemben.
Az elképzelések pontos részletei még mindig ködbe burkolóznak: a nyilvánosságra került tervek alapján Európának kellene vállalnia a vezető szerepet Ukrajna további védelmében. Pete Hegseth, az amerikai védelmi miniszter, határozottan megjegyezte, hogy az Egyesült Államok talán nem tudja örökké garantálni Európa védelmét.
Jelenleg úgy tűnik, hogy Trump csapata továbbra sem szándékozik támogatni Ukrajna NATO-tagságát, és az orosz megszállás alatt lévő területek visszaszerzésében sem kívánnak részt venni.
Zelenszkij a háború befejezését illetően meglepően nyitott a kompromisszumokra: szinte mindenben hajlandó engedményeket tenni, kivéve az orosz megszállás alatt lévő területek hivatalos státuszának elismerését, mint az ellenséges állam részét.
Összességében tehát elég távol vagyunk még a háború lezárásától, az irányvonal azonban egyértelmű: most már Oroszország, Ukrajna és az USA is békét szeretne. Még rengeteg dolog van, amin elcsúszhat a folyamat, de 2022 márciusa óta nem voltunk ilyen közel ahhoz, hogy (legalább rövidtávon) véget érjen az immáron biztosan több mint egymillió ember életét követelő konfliktus.
Képzeljük el, milyen béke bontogathatja szárnyait, és mennyire valószínű, hogy a háború végeláthatatlan szenvedései mögött végre felragyog egy új hajnal. Erről részletesen olvashatsz a következő írásunkban:
