Itt egy újabb lehetőség, ahol Donald Trump is kifejtheti véleményét.

Ausztráliában soha nem látott mértékben megnőtt a bizonytalan és ingadozó szavazók száma, miközben a két domináló politikai erő, a balközép Munkáspárt és a konzervatív Koalíció népszerűsége csökkenő tendenciát mutat.

Szombaton több mint 18 millió ausztrál polgár járul az urnákhoz, hogy kifejezze véleményét a következő kormányt illetően. A választások fókuszában a jelenlegi balközép Munkáspárt áll, amelyet Anthony Albanese miniszterelnök vezet, szemben a konzervatív Liberális-Nemzeti Koalícióval, amely Peter Dutton irányításával igyekszik visszanyerni a hatalmat.

Bár a két domináló politikai párt harca első pillantásra szorosnak tűnik, egyre többen keresik a friss alternatívákat. A legújabb közvélemény-kutatások szerint a választók körülbelül egyharmada más jelölt mellett tenné le a voksát, elfordulva a klasszikus politikai erőktől. A kampányt jelentősen alakítja a megélhetési válság, valamint az Egyesült Államokban zajló politikai események, különösen Donald Trump visszatérése, ami szintén sokakat megoszt.

Az ausztrál választások különleges atmoszférát teremtenek: a polgárok hagyományosan iskolákban vagy templomokban adják le szavazataikat, majd a voksolás után megjutalmazzák magukat egy ízletes "demokráciakolbásszal" – ez nem más, mint egy kenyérre helyezett grillezett kolbász, gazdagon feltéve hagymával és szósszal. Közben lelkes önkéntesek színes szórólapokat osztogatnak, ezzel segítve a választókat abban, hogy eligibilisen navigáljanak az ország preferenciális szavazási rendszerében. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a választók több jelöltre is voksoljanak, miközben rangsort állítanak fel közöttük, ezzel növelve a demokratikus részvétel mélységét és sokszínűségét.

A Guardian Essential legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Koalíció 34%-os, míg a Munkáspárt 32%-os támogatottsággal bír az első preferenciák alapján. Azonban, ha a preferenciák újraosztását is figyelembe vesszük, a Munkáspárt néhány százalékos előnyre tehet szert. Ez a fejlemény arra utal, hogy a Munkáspárt lehetőséget kaphat egy kisebbségi kormány, sőt, akár egy szoros többségi kormány megalakítására is - számol be róla a The Guardian.

A választások egyik izgalmas fordulata a Zöldek kiemelkedő szereplése lehet, akik a szavazatok körülbelül 13%-át célozzák meg. A Zöldek kulcsszerepet játszhatnak a politikai táj képében, különösen abban az esetben, ha egyik nagyobb párt sem tudja megszerezni a kívánt többséget. Emellett a szélsőjobboldali Trumpet of Patriots párt is beleszólhat a választások kimenetébe – ezt a formációt Clive Palmer milliárdos támogatja, és kampányukat kéretlen SMS-ek kísérték, ami széleskörű felháborodást váltott ki az országban.

Pauline Hanson One Nation pártja úgy tűnik, hogy jelentős növekedést mutat a 2022-es 5%-os választási teljesítményéhez viszonyítva. Ez a fejlődés befolyással lehet néhány alsóházi választókerület kimenetelére, habár a mandátumszerzésük továbbra is kétségesnek látszik.

A 2022-es választások során jelentős áttörést elérő teal függetlenek - akik kampányukat a klímavédelem, a politikai integritás és a nemek közötti egyenlőség hármasára építették - egyre inkább komoly kihívást jelentenek a hagyományos liberális körzetekben. Amennyiben egyik nagy párt sem szerzi meg az abszolút többséget, ők válhatnak a politikai játszma kulcsszereplőivé, meghatározva ezzel, ki formálhat új kormányt.

A választási tájat alakító dinamikus választókerületi struktúrák, az új mandátumelosztási rendszerek, valamint a kisebbségi kormányzás esélyei mind jelentős hatással lehetnek a végeredményre.

A 2025-ös szövetségi választások egy átalakuló parlamenti térképen zajlanak majd. A legutóbbi, leköszönő parlamentben a Munkáspárt többséget szerzett a 151 képviselői helyből 78 mandátummal, míg a Liberális-Nemzeti Koalíció 54, a Zöldek négy, a függetlenek 13 helyet foglaltak el. Egy-egy képviselői hely jutott a Centrum Szövetségnek, illetve a Bob Katter vezette Ausztrália Pártnak is.

A közelgő választás több változást is hoz: az alsóház létszáma visszaáll a korábbi 150 főre. A választókerületek arányosítása alapján Nyugat-Ausztrália egy plusz mandátumot kap, míg Új-Dél-Wales és Victoria egy-egy helyet elveszít. Ez a változás azt jelenti, hogy a többségi kormányzáshoz továbbra is 76 képviselő szükséges.

A választókerületek határainak átszabása több helyszínen is lényeges átalakulásokat idézhet elő. A Munkáspárt egy korábban általuk birtokolt, most megszűnő választókerületet veszített el, miközben az újonnan alakult Bullwinkel körzet, amely Nyugat-Ausztráliában található, bár marginális, de elméletileg a Munkáspárt számára kedvező helyzetben indul. Észak-Sydney független képviselője, Kylea Tink, várhatóan megőrzi mandátumát.

Az Ausztrál Választási Bizottság (AEC) nyilvánosságra hozta az új választókerületi eredmények előzetes becsléseit, azonban ezek nem teljesen egyeznek meg Antony Green, a neves választási szakértő, elemzéseivel. Ennek következtében az eredmények előrejelzése továbbra is kétséges - olvasható a The Guardian összefoglalójában.

Az ausztrál szenátusban, melynek létszáma 76 fő, jelenleg egyik párt sem rendelkezik önálló többséggel. A politikai tájképet a Koalíció 30, a Munkáspárt 25 és a Zöldek 11 mandátuma alakítja, míg a fennmaradó 10 helyet független képviselők és kisebb pártok tagjai töltik be. A következő, 2025-ös választás során a mandátumok újra elosztásra kerülnek, így az ausztrál felsőház összetételének jelentős változásokon kell átmennie.

A választások kapcsán talán az egyik legizgalmasabb kérdés az, hogy vajon valamelyik jelentős párt képes-e önállóan kormányt formálni. Amennyiben ez nem valósul meg, úgy a kisebb pártok és a független képviselők támogatása kulcsszerepet játszik a politikai helyzet alakulásában. Ez pedig elkerülhetetlenül hosszabb tárgyalásokhoz és koalíciós egyezkedésekhez vezethet a szavazás napját követően.

Utoljára 2010-ben történt meg, hogy egyik politikai párt sem tudta elnyerni a többséget az alsóházban. Ekkor a Munkáspárt Julia Gillard irányítása alatt, a független képviselők segítségével alakított kisebbségi kormányt.

A választás tétje nem csupán a kormány összetétele, hanem a politikai stabilitás fenntartása is. A választók döntése kulcsszerepet játszik abban, hogy Ausztrália erős, többségi irányítással, vagy inkább újabb politikai kompromisszummal folytatja pályafutását a következő időszakban.

A brit nemzetközösséghez tartozó Kanada választási eredményeire jelentős hatással volt Donald Trump amerikai elnök megválasztása, aki kifejezte, hogy szeretné, ha az ország közelebb kerülne az Egyesült Államokhoz. Míg Ausztráliában nem tapasztalható ilyen fokú külpolitikai befolyás, a Trump-hatást itt is érezni lehet.

Ausztrália kezdetben nem sok figyelmet szentelt Donald Trump újabb elnöki ciklusának. A legtöbb választó úgy gondolta: már egyszer túléltük, most is túl fogjuk. A világ másik felén, viszonylagos biztonságban, Trump második elnöksége sokáig távolinak tűnt.

Jelenleg az ausztrál kampány fókuszába az amerikai politika került, különös figyelmet szentelve az egyre inkább konfrontatív Trumpnak. Az ő világgazdasági döntései már közvetlenül éreztetik hatásukat a szövetséges országokra is. A vámháború, amelyet Trump új ciklusában indított, nem válogat: sem ellenfeleit, sem szövetségeseit nem kíméli – Ausztrália sem marad ki a következmények alól.

"Ez nem éppen baráti gesztus volt" - nyilatkozta Anthony Albanese miniszterelnök, miután Trump kormánya minden országra kiterjedő vámokat vezetett be. Albanese hangsúlyozta, hogy Ausztrália nem tervez hasonló intézkedéseket, és hű marad a mateship elvéhez, amely a két nemzet közötti lojalitást és barátságot emeli ki.

Miközben az ország a május 3-i szövetségi választásokra készül, a politikai paletta kezdetben a belpolitikai kérdésekre, például a megélhetési költségekre, a lakhatási problémákra és az egészségügy helyzetére összpontosított. Azonban a politikai diskurzus váratlan fordulatot vett, és egy külföldi vezető vált a viták középpontjává. Az első televíziós vitán a közönség azonnal Donald Trump iránt érdeklődött, ami rávilágít, hogy a választók figyelme mennyire elmozdult a hazai ügyekről – jelenti a BBC.

Peter Dutton, az ellenzéki Koalíció vezetője igyekszik kihasználni korábbi kormányzati tapasztalatait. Miniszterként még Trump első ciklusában tárgyalt vámkérdésekről, és azzal kampányolt, hogy ő lenne az, aki a legjobban tudná kezelni a nehéz természetű amerikai elnököt. Csakhogy ez a stratégia visszaütni látszik.

Amy Remeikis politikai elemző megjegyzi: "Kezdetben azt állította, hogy ő és Trump hasonló személyiségek, ezért könnyebben megtalálják a közös hangot. Azonban mára a választók már nem azt keresik, aki jól kijön Trumppal, hanem inkább azt, aki bátran szembeszáll vele."

Dutton az év elején még dicsérte Trump "alkukészségét" és "nagyívű gondolkodását", miután az elnök a palesztinok Gázai övezetből való kiűzését emlegette. Azóta kénytelen volt visszavonulót fújni. Liberális pártjának egyik prominens tagja, Jacinta Nampijinpa Price, aki árnyékminiszterként kampányol, egyértelműen Trump retorikáját idézte, amikor azt mondta: "újra naggyá akarjuk tenni Ausztráliát".Dutton e kijelentésről inkább nem nyilatkozott.

Emellett Albanese is az óvatosságra épít. A kormányfő igyekszik megőrizni a higgadt vezető képét egy bizonytalan világban. Albanese azt a benyomást kívánja kelteni, hogy Ausztrália szövetségei - különösen az Egyesült Államokkal - továbbra is stabilak maradnak, bármennyire is kiszámíthatatlan a Fehér Ház a következő négy évben. Ez az üzenet rezonálhat a választók körében - különösen azoknál, akik nem kívánják, hogy Ausztráliát "Trump módjára" vezessék.