Itt a figyelmeztetés: 2025/26 telén olyan zord és fagyos időjárásra készülhetünk, amilyenre régóta nem volt példa.
A legutóbbi télhez kísértetiesen hasonló körülmények mutatkoznak az előttünk álló téli időszakban. A következőkben sorra vesszük azokat az elemeket, amelyek alapvetően meghatározzák majd a 2025/26-os tél időjárási viszonyait.
Az üvegházhatású gázok felhalmozódása és az aeroszolok csökkenése (a légkör tisztábbá válása) együttesen az európai kontinensen idézte elő a legnagyobb melegedést az elmúlt évtizedekben. Ez önmagában 1,5-2 °C-os pozitív hőmérsékleti eltérést vetít előre a téli szezonra.
A Csendes-óceán térségében az ENSO (El Niño-Dél-Sarki oszcilláció) állapota az ősz folyamán várhatóan a semlegesből gyenge hideg El Niño állapotba, azaz La Niñába fordul, ami a tenger felszínének hűvösebb, átlag alatti állapotát jelenti. Bár ennek erőssége és tartóssága még kérdéses, a legvalószínűbb forgatókönyv a tavalyi évhez hasonló: október-december időszakban gyenge La Niña, majd a tél második felében semleges ENSO állapot. Ennek hatása az időjárásunkra várhatóan mérsékelt lesz, legfeljebb a téli aszály esélyét növelheti, ha a La Niña a tél második felében is fennmarad.
Egy másik lényeges tényező a sarki örvény állapota, amely alapvetően befolyásolja a mérsékelt égöv téli időjárását. A sarki örvény szezonális erőssége hosszabb távon, több hónapra előre, nehezen megjósolható; csupán 2-3 hetes időszakban lehet nagyobb pontossággal előre jelezni. Az előző télen egy különösen erős és tartós örvény alakult ki, ami megakadályozta a hosszabb, zord időszakok megjelenését. Ennek a jelenségnek a megismétlődése valószínűtlen, így inkább gyengébb sarki örvényre számíthatunk, amely észak-déli áramlásokat generál, és összességében hidegebb telet eredményezhet.
A 11 éves napfoltciklus hatása elhanyagolható, maximum ±0,1 °C-ra tehető. A naptevékenység várhatóan 2024-25 között éri el csúcspontját, viszont ez a jelenség csak csekély mértékben befolyásolhatja a téli hőmérsékleteket.
Az Atlanti-óceán áramlatai mindig is kulcsszerepet játszottak Európa időjárási viszonyainak alakításában. Az utóbbi években különösen a Grönland és Európa partjai mentén megfigyelhető Atlanti Meridionális Áramlás gyengülése került a figyelem középpontjába. Ennek a lassulásnak köszönhetően a kontinensünk éghajlata egyre inkább szélsőséges irányba mozdul el, ami télen hidegebb telek megjelenését vonhatja maga után. Az elmúlt két évtized során az áramlat téli gyengülése már 30%-ot is elért, ami hatással volt Magyarország 2024. novemberi és 2025. februári átlaghőmérsékletére is. Az előrejelzések alapján a jövőben várható további gyengülés újabb hidegebb teleket eredményezhet, így a 2025-26-os téli időszakban is valószínű, hogy 1-2 hónap során az átlagos hőmérséklet az eddig megszokott értékek alatt alakul.
Összességében a következő tél valószínűleg enyhébb lesz az 1990-2020-as telek átlagánál, azonban a 2023-24-es rekord enyhe tél megismétlődése kicsi eséllyel várható. Az előzetes feltételek nagyon hasonlítanak a legutóbbi téli szezonhoz: december és január várhatóan átlag feletti, február pedig átlag alatti hőmérsékletű lehet. A legnagyobb hideg februárban valószínű. A hó mennyiségére és tartósságára hosszú távon még nem lehet biztos előrejelzést adni.
