Pekingben ismét feszültség tapasztalható – a hadsereg és a párt közötti ellentétek újabb fejezetéhez érkeztünk. A helyzet egyre élesebb, és a döntéshozók körében komoly fejetlenség bontakozik ki, ami aggasztó jele a hatalom belső dinamikájának. A politika
Egy évvel azután, hogy Kínában különösen sok magas szintű politikai és katonai vezetőt érintő tisztogatásra került sor, úgy tűnik, a váratlan személycserék továbbra is folytatódnak - számol be róla a Financial Times.
Tung Csün admirális 2023 decemberében vette át a keleti nagyhatalom védelmi miniszteri posztját, miután a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) hónapokig tartó korrupciós botrányokkal volt tele. A legújabb hírek szerint a történelem újra megismétli önmagát, mivel Peking ismét hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a tárcavezető ellen. Ő lehet a harmadik miniszter, aki távozik, miután pénzügyi visszaélésekre derülhet fény a nevével kapcsolatban. A gyakori vezetőcserék azonban kedvezőtlen fényt vethetnek Hszi Csin-ping kínai elnök és pártvezető irányítására, hiszen ő nevezte ki Csünt, valamint elődjét is. Amerikai tisztviselők szerint
az egész hadsereg átfogó átvilágítás alatt van jelenleg Kínában, de részleteket nem árultak el erről.
A Financial Times cikkében kitérnek arra, hogy egy héttel korábban a kínai védelmi miniszter Laoszban nem volt hajlandó találkozni amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal. A negatív gesztus azért volt erős jelzés, mivel másfél éves szünet után 2024 májusában újraindult a legmagasabb szintű védelmi párbeszéd az Egyesült Államokkal. A megbeszélések elmaradásáért Peking Washingtont hibáztatta, mivel szerintük a Tajvannak átadott fegyverek miatt nem jöhetett létre a találkozó.
Az már önmagában elég erős jelzés, hogy a belpolitikájáról híresen keveset közlő Kínában ilyen információ szivárog ki. Ez jelezheti, hogy az elit lassan elhinti a lakosság számára, hogy hamarosan személycserére kerül sor, közben figyelik a válaszreakciókat. Közben elkezdenek érkezni az első információk az okokról, a vád szinte mindig ugyanaz: korrupciós problémák merültek fel.
Kínában ez a vád viszont gyakorlatilag megegyezik azzal, hogy az illető politikai szempontból már nem felel meg a pártelit számára, ezért félreállítják.
Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kínai hadsereg környékén ne lenne létező jelenség a korrupció, amely abból is fakad, mivel történelmileg úgy alakult, hogy a fegyveres testület nagyfokú autonómiát kapott az országon belül, ezért gyakorlatilag egy szinte párhuzamos állam alakult ki.
