Hozzánk is megérkezett a Zsolnán készült elektromos Kia – íme, mi minden történt a 29. héten!
A héten izgalmas események zajlottak az autóipar világában. A Kia bemutatta Magyarországon első, Zsolnán készült villanyautóját, míg a Stellantis egy új irányvonal felé lép, búcsút intve a hidrogénhajtásnak. Közben Japánban befejezi működését egy legendás Nissan-gyár, Szlovákiában pedig a Volkswagen karbantartási szünetet hirdetett. Magyarország továbbra is a kínai autóipari beruházások európai központja kíván maradni, de Brüsszel egyre határozottabban lép fel a kínai gyártók növekvő befolyása ellen. Összegyűjtöttük a legfontosabb történéseket a járműiparból; a kiemelt témákra kattintva mélyebb betekintést nyerhet!
Megérkezett Magyarországra a Kia legújabb, tisztán elektromos modellje, az EV4, amely Európában készült. Az ötajtós hatchback és fastback verziók Zsolnán készülnek, és 2025 őszén debütálnak a kereskedésekben. Az érdeklődők azonban már nyáron is felfedezhetik a modellt egyes hazai autószalonokban. Az E-GMP platformra alapozó EV4 két különböző akkumulátorváltozattal lesz elérhető, és a hatótávja akár lenyűgöző 625 kilométert is elérhet.
A technológiai felszereltség része a mesterséges intelligencia-alapú hangvezérlés ("Hey Kia!"), valamint fejlett vezetéstámogató rendszerek. Az árak 15,3 millió forinttól indulnak, a kínálatban újdonságként matt fényezés is elérhető.
A Stellantis nemrégiben két fontos stratégiai lépést tett: elsőként bejelentette, hogy felfüggeszti az európai hidrogénhajtású járművek fejlesztését, emellett pedig igyekszik megmenteni a finanszírozási gondokkal küzdő olasz acélbeszállítóját, a CLN-t. A hidrogénprogram leállítását az infrastruktúra hiánya, a magas működési költségek és a kereslet gyenge teljesítménye indokolja.
A vállalat a jövőben az akkumulátoros és hibrid meghajtású rendszerek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. E közben a Stellantis kész arra, hogy akár anyagi támogatást nyújtson, sőt, gyárakat is megvásároljon a torinói CLN megerősítése érdekében. E lépésekkel hozzájárul az olasz autóipar újjáépítéséhez, valamint a hazai beszállítói láncok megerősítéséhez.
A Renault élére ideiglenesen Duncan Minto pénzügyi igazgató lépett, miután Luca de Meo lemondott, és a Kering luxusipari csoporthoz távozott. Minto, aki már 1997 óta a vállalat munkatársa, Jean-Dominique Senard igazgatótanácsi elnökkel együtt vezeti a céget. Az új vezérigazgató személyéről várhatóan még az év végéig döntést hoznak.
A vezetőváltás éppen egy nehéz pénzügyi helyzet kellős közepén zajlott le: a Renault jelentős mértékben csökkentette nyereség- és cash-flow céljait, amit több tényező, többek között az európai kereslet visszaesése és a kínai elektromos járművek fokozódó versenye idézett elő. Elemzők véleménye szerint a legfontosabb feladat jelenleg a stabilitás megteremtése a változékony piaci körülmények között.
A Nissan 2028-ra fokozatosan leállítja a legendás oppamai gyár működését Japánban, amely több mint hat évtizeden át képviselte a márka egyik alapvető pillérét. Ez a lépés a vállalat globális átszervezésének részeként valósul meg, amelynek keretében világszerte csökkentik a gyártási egységek számát és a termelési kapacitást. A gyár jövője még nem dőlt el, mivel jelenleg is folynak a tárgyalások; lehetséges, hogy elektromos autók gyártása kezdődhet el a Foxconn partnerségével.
A Volkswagen nyáron gyártási szünetet hirdetett Szlovákiában, amely során a pozsonyi és turócszentmártoni gyárakban karbantartási és fejlesztési munkálatok zajlanak. Július közepétől augusztusig tartó időszak alatt a cél az, hogy a jövőbeli őszi termelés még hatékonyabb és zökkenőmentesebb legyen.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország célja, hogy továbbra is a kínai beruházások elsőszámú célpontja maradjon Európában. A miniszter a kínai vállalatvezetőkkel folytatott megbeszélése során kifejtette, hogy a magyar gazdaság átalakulása elképzelhetetlen a kínai befektetések, különösen az autó- és akkumulátoripar terén végbemenő hozzájárulásuk nélkül. Kiemelte a CATL, EVE Power, Sunwoda és BYD cégek szerepét, amelyek már jelen vannak hazánkban. Tavaly a kínai beruházások egyharmada Magyarországra irányult, és a jelek szerint ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog.
Brüsszelben egyre fokozódik a feszültség, mivel a kínai autógyártók határozottan követelik a tisztességes piaci hozzáférést az Európai Uniótól. Emellett aggodalmukat fejezik ki a kereskedelmi szigorítások folyamatos növekedése miatt. A Kínai Kereskedelmi Kamara figyelmeztetett arra, hogy az EU "kockázatcsökkentő" intézkedései könnyen a gazdasági "leválás" következményeihez vezethetnek, ami nemcsak a kínai, hanem az európai ipar stabilitását is fenyegetheti. A helyzet megoldására egy minimáláras kompromisszum tűnik lehetségesnek, de konkrét megállapodás még nem született.
