Hivatalos statisztikák szerint tavaly emelkedett Magyarország államadóssága.
Bár 2024 negyedik negyedévében az államháztartás finanszírozási szükséglete tovább csökkent, sajnos nem tudtuk elkerülni, hogy az államadósság az év végére magasabbra rúgjon, mint az előző évben. A folyamatosan szigorodó állami gazdálkodás ellenére a költségvetési hiánycél elérése is elmaradt.
2024 utolsó negyedévében a magyar államfinanszírozási igénye (szezonálisan igazítva) a GDP 3,8%-a volt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent pénzügyi számla statisztikájából. Bár ez még mindig nem mondható kevésnek, a mutató tavaly folyamatosan csökkent, és 2020 eleje óta a legjobbnak számít egyensúlyi szempontból.
Az éven belüli kedvező folyamatok sem voltak elegendők, hogy a kormányzat elérje kitűzött céljait. A 2024-es finanszírozási igény a GDP 4,8%-a volt, ami meghaladja a 4,5%-os deficitcélt. Hasonló a kép az államadósság tekintetében is. Az államadósság a harmadik negyedév végi 76%-ról érdemben, 73,6%-ra mérséklődött, amit több év végi "adósságbeállítási" célú intézkedés segített. Ugyanakkor ez a 2023 végi 73,4%-nál magasabb, vagyis tavaly nem tudott csökkenni az államadósság. (Ez nem jelent meglepetést, a Portfolio már novemberben így kalkulált.)Bár elvileg ez az adósságszabály szerint alapvető elvárás az állami gazdálkodástól, valójában a szabályozás számos puhító tényezőt tartalmaz (például az árfolyamgyengülés miatti devizaadósság-növekedés nem számít), ezért az adósságszabály nem sérült.
A magyar államadósság a Covid-válság idején drámai módon megnövekedett, ezzel felülírva a nyolc évnyi folyamatos csökkenést. A 2021-től kezdődő újabb csökkenő tendencia évről évre egyre lassabb ütemben alakult, míg végül tavaly teljesen megállt. Ennek fő kiváltó oka a költségvetés fokozatosan javuló egyenlege, valamint a gazdaság már több mint két és fél éve tartó stagnálása.
A 2024 utolsó negyedévében tapasztalt államháztartás csökkenő finanszírozási szükséglete mellett a háztartások pénzügyi lehetőségei is visszaestek, ennek következtében a két szektor együttes helyzete stagnált: tavaly a GDP-arányos finanszírozási képesség mindössze 2%-ot képviselt. Ez az arány nem tűnik magasnak, azonban figyelembe kell venni, hogy a vállalatok – a harmadik jelentős szektor – gyenge beruházási aktivitása miatt minimális finanszírozási igénnyel rendelkeznek. Ennek eredményeként az ország külső egyensúlyi pozíciója kedvezőnek mondható.
