Bár az örömtüzek fénye ragyog, a hitelpiac mégsem lendült mozgásba; csupán a hitelek költségei emelkedtek meg.
Hihetetlenül pörög a hitelezés - halljuk mindenhonnan annak köszönhetően, hogy
Az összeg valóban megdöbbentő, 10 évvel ezelőtt, 2015-ben a teljes lakossági hitelpiac éves kihelyezése 621,2 milliárd forint volt. Éves szinten az első három hónap teljesítménye 49,2 százalékkal múlta felül a 2024-es kihelyezéseket.
Bár az örömtüzek gyújtása csábító lehetőség, érdemes óvatosnak lenni, hiszen a statisztikák egy másik vonatkozásából világosan látszik, hogy a hazai lakosság hitelfelvételi hajlandósága lényegében nem emelkedett. A helyzet valójában az, hogy a beruházások – legyen szó lakásvásárlásról vagy más fogyasztási cikkekről – jelentős mértékben drágultak, így sokan kénytelenek mérlegelni, hogy érdemes-e hitelhez folyamodniuk a megvalósításhoz.
Mindennél jobban mutatja ezt az, hogy miközben a folyósított hitelösszeg 50 százalékkal emelkedett, a bankok a 2024. első három hónapjában megszületett 129 902 szerződésnél csak 16 százalékkal több, 150 676 szerződést tudtak aláírni az ügyfelekkel, úgy, hogy a 20 774 darabos növekményből önmagában 15 335 szerződést elvisz a piac legújabb terméke, a Munkáshitel. Az új konstrukció nélkül a lakossági hitelpiacon az első negyedévben - a hitelösszegek kiugrása mellett - mindössze 4,2 százalékos lett volna a hitelt felvevő ügyfelek számának növekedése.
Amennyiben nem tapasztalunk jelentős növekedést az ügyfélkörben, akkor a felvett hitelek összegének emelkedése fogja felerősíteni a piacot. Figyelemre méltó, hogy a piaci lakáshitelek esetében 66 százalékos drámai növekedés figyelhető meg az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszegben:
Ez tehát a magyarázata annak, hogy miközben a piaci lakáshitelt igénylők száma az év első három hónapjában éves szinten alig több, mint 3 százalékkal nőtt, addig az általuk felvett hitelösszeg 56,5(!) százalékkal 306 milliárd forint fölé ugrott. Mindezt úgy, hogy márciusban történelmi csúcsot ünnepelhettünk: soha nem járt még 110 milliárd forint felett az egyetlen hónapban kiutalt piaci lakáshitelek összege - idén 111,24 milliárd forintot vettek fel a háztartások. Az okok ismertek: a lakáspiacon komoly drágulás volt, köszönhetően annak, hogy az eladók lehetőséget láttak abban, hogy az állampapírokból az extra hozamfizetés után kiszállni akaró ügyfelek ingatlanbefektetésben gondolkodtak - jó részük hitellel kiegészítve a megtakarítását.
Miközben tavaly tavasszal mindenki izgatottan figyelte, hogy a 2024 januárjában bevezetett új családpolitikai termék, a csok plusz, milyen irányba fejlődik, addig idén márciusra - ahogy a BiztosDöntés.hu elemzése is rámutatott - már nem a támogatott lakáshitelek, hanem a piaci hitelek növekedése tartotta életben a lakáshitelpiac lendületét. Ennek oka, hogy a csok plusz nem tudott érdemben hozzájárulni a piaci bővüléshez, mivel az idei eladásoknak erős bázist kellene meghaladnia. Tavaly márciusban 1230 csokplusz-szerződést kötöttek a magyar családok, összesen 28,54 milliárd forint értékben. Ezt követően azonban a termék iránti kereslet havi 1100-1200 igénylés környékén stabilizálódott, így a 2023 márciusi 1188 igénylés már 3,5%-os csökkenést mutatott az előző évhez képest, míg a 26,55 milliárd forintos folyósítás 7%-kal maradt el az egy évvel korábbi adatoktól.
Ennek ellenére a csok és a lakáshitel-piac kulcsfontosságú szereplők a lakáspiacon. Az év első negyedévében a lakáshitel-szerződések közel 18%-a volt támogatott, ami azt jelenti, hogy minden 100 folyósított lakáshitelforintból 20 a kedvezményes állami kamattámogatás keretein belül jutott el a családokhoz.
Ahol nem kell egyetlen percig sem szerénykedni, az a személyi kölcsönök piaca. A statisztikák szerint ugyan a szerződések darabszámában az első negyedévben itt is "csak" 15,7 százalékkal nőtt éves alapon a szerződések száma, miközben a folyósított hitelösszeg bővülése az 51 százalékot közelítette. Ám fontos látni, hogy a személyi kölcsönnél a lakáshitelezéssel ellentétben 2023-ban az infláció felfutásától sújtott évben is növekedés volt az első negyedévben, miközben a lakáshitel-piac satufékezett és szerződések száma 53 százalékkal zuhant éves szinten. Így tehát egy stabilan bővülő piacon tudtak a bankok 15 százalékkal több személyi kölcsön szerződést kötni,
A személyi kölcsönök piacán 2024 harmadik negyedévében elért rekord, amely közel 230 milliárd forintot tett ki, valóban figyelemre méltó. Azonban aggasztó jelenség, hogy az átlagos hitelszerződések összege egy év alatt 30%-kal, 3,24 millió forintra emelkedett. Ez a növekedés részben az infláció következményeként megjelenő árdrágulást tükrözi, de lehet úgy is értelmezni, hogy a bérek emelkedése lehetővé teszi az emberek számára, hogy magasabb hitelkereteket vegyenek igénybe.
Ez az utolsó megállapítás azonban némileg árnyaltabb képet fest, hiszen a tudatos hitelfelvétel mellett a kényszerű hitelfelvételek és a folyószámla-hitelkeretek kihasználása is egyre jelentősebb növekedést mutat. Idén március végén a növekedés már meghaladta a 9 százalékot, ami utoljára 2023 februárjában volt megfigyelhető.
Természetesen! Itt van egy alternatív megfogalmazás: "Mindazonáltal..."
A bankok közötti verseny, bár a jegybanki kamatcsökkentés az utóbbi időszakban lelassult, mégis a kamatok csökkenését hozza magával. A piaci lakáshitelek átlagos teljes hiteldíj-mutatója (thm) a népszerű, tíz évre rögzített konstrukciók esetében gyakorlatilag tavaly július óta stabil maradt, márciusban például 6,76 százalékot mutatott. A személyi kölcsönök terén is kedvezőbb a helyzet: a tavaly márciusi 18,29 százalékról márciusra 15,87 százalékra csökkent az átlagos thm, ez közel 2,5 százalékpontos mérséklődést jelent. Érdekes, hogy mindezt úgy tapasztalhatjuk, hogy az ügyfeleknek egyre kevesebb felmutatható jövedelemre van szükségük ahhoz, hogy kedvező, 10 százalék alatti kamatozású személyi kölcsön ajánlatot tudjanak igényelni.
