Hét szokás, amelyekkel károsítjuk az agyunkat 1. **Alváshiány**: Az elegendő pihenés hiánya gátolja a kognitív funkciókat, és hosszú távon memóriazavart okozhat. 2. **Túlzott képernyőidő**: A folyamatos digitális ingerelés csökkentheti a koncentrációs k

A folyamatosan ránk zúduló ingerek, a kialvatlanság és a bezárkózás mind olyan szokások, amelyek hozzájárulnak agyunk gyorsabb öregedéséhez.

Nemrégiben a memória fejlesztésének izgalmas világával foglalkoztunk, és egy figyelemre méltó megállapítást tettünk: az agyunk kapacitása gyakorlatilag végtelen, sosem érhet véget. Azonban ez nem jelenti azt, hogy idővel a kognitív képességeink ne csökkennének. Számos olyan szokás vagy tevékenység létezik - sokak számára a mindennapok része - amelyekkel észrevétlenül felgyorsíthatjuk ezt a folyamatot. Ezen praktikus tippeket a Times of India gyűjtötte össze.

Az ebédszünet alatt sorozatok bűvkörében merülni, vagy híreket olvasni, esetleg takarítás közben a háttérben zümmögő tévét hallgatni - mindennapi tevékenységek, amelyek észrevétlenül túlterhelik az agyunkat. A folyamatos multitasking és az információk áramlása olyan mértékben zavarja meg a mentális nyugalmunkat, hogy nehezen találunk alkalmat a pihenésre. Pedig az agyunknak pont ilyenkor van szüksége a regenerálódásra és az új ismeretek elraktározására. A túlzott stimuláció következtében hosszú távon agyunk képtelenné válik a hatékony fókuszálásra és az új adatok, ingerek befogadására.

A pihenés és a kikapcsolódás nemcsak a mindennapi tevékenységek között fontos, hanem éjszaka is. Éjjel több alvásfázison megyünk keresztül, a felszínes alvás mellett REM- és mélyalvási szakaszok váltják egymást. Ez utóbbi során regenerálódik a testünk, így az agyunk is.

A krónikus alváshiány számos káros anyag felhalmozódásához vezet, ami rontja a memóriát és a kognitív teljesítményt. Ezen kívül a hippokampusz, amely agyunk azon területe, amely kulcsszerepet játszik a tanulásban és az emlékezésben, fokozatosan zsugorodni kezd.

Az emberi lények is alapvetően hasonlítanak a növényekhez: napfény nélkül szinte lehetetlen számukra a boldogulás. A legbanálisabb példa erre a téli depresszió, más néven SAD (szezonális affektív zavar), amely a napfény hiányából fakadó hangulati ingadozásokkal jár.

A napfény hiánya nem csupán az agy ritmusát borítja fel, hanem a hangulatunkra is drámai hatással van. Ezért elengedhetetlen, hogy ne vonuljunk el hosszú időre a négy fal közé. Még egy rövid séta is csodákat tehet az elménk frissessége és fiatalsága érdekében. Engedjük be a napfényt az életünkbe, és tapasztaljuk meg, milyen jótékony hatással van ránk!

Első pillantásra talán furcsának tűnhet, de az érzelmek elnyomása valójában komoly terhet ró az agyunkra. Amikor elfojtunk egy érzést, egyfajta stresszforrást generálunk, amely fokozza a kortizolszintünket, vagyis a stresszhormon termelését. Ez a folyamat idővel negatívan befolyásolhatja a memóriánkat is.

Az érzelmeink kifejezése nem csupán a mentális jóllétünkre, hanem a testi egészségünkre is kedvező hatással van. Fontos, hogy megosszuk másokkal érzéseinket, vezessünk naplót, vagy akár engedjünk a könnyeknek, ha úgy érezzük, hogy ez segíthet. Az érzelmek szabad áramlása hozzájárul a belső egyensúlyunkhoz, és lehetővé teszi, hogy jobban megértsük önmagunkat.

Két éve bombaként robbant be a hírekbe, amikor napvilágra került, hogy a WHO "valószínűleg rákkeltőnek" nyilvánította az aszpartámot, ezt a széles körben használt édesítőszert. A hír hatására az internet szinte lázba jött. Később azonban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nyilvános állásfoglalásában megnyugtatott mindenkit: a javasolt mennyiségben történő fogyasztás nem jár kockázattal.

Az édesítőszerek hatása a kognitív funkciókra aggasztó lehet, legalábbis egy friss tanulmány ezt sugallja. A kutatók megfigyelték, hogy azok, akik napi rendszerességgel fogyasztanak diétás üdítőket, hajlamosabbak sztrókra, vagy demenciával diagnosztizálják őket. Ez a megállapítás felhívja a figyelmet arra, hogy a látszólag ártalmatlan alternatívák is komoly következményekkel járhatnak az agyi egészségre.

Az aszpartámnak a tanulási folyamatokra és a memória működésére gyakorolt káros hatásait egy másik kutatás is megerősítette, amely állatkísérletek révén jutott el ehhez a megállapításhoz.

A B12-vitamin és az omega-3 zsírsavak hiánya komoly kockázatot jelenthet a kognitív funkciók szempontjából. A B12-vitamin kulcsszerepet játszik idegrendszerünk optimális működésében, valamint a vörösvérsejtek képzésében, míg az omega-3 zsírsavak elengedhetetlenek az agysejtek struktúrájának megőrzésében. Mivel a szervezetünk nem képes ezeket az anyagokat önállóan előállítani, fontos, hogy tudatosan figyeljünk arra, hogy étrendünkbe beépítsük őket. A hal, mint az omega-3 zsírsavakban gazdag táplálék, ideális választás lehet e fontos tápanyagok pótlására.

A tojásban bőven fellelhető kolin kiemelkedő szerepet játszik agyunk egészségének megőrzésében. Ezen kívül az áfonyák és más bogyós gyümölcsök gazdag antioxidáns-forrásként segítenek a szabadgyökök elleni védekezésben. A leveles zöldségek, a folsav bőséges forrásai, szintén hozzájárulnak kognitív működésünk optimalizálásához. Ne feledkezzünk meg az olajos magvakban található jótékony zsírokról és E-vitaminnal kapcsolatos jótékony hatásukról sem, ahogyan a sovány húsokban található vas és cink is nélkülözhetetlen tápanyagok az agy megfelelő működéséhez.

Az agyunk fejlődése és alkalmazkodóképessége, amelyet neuroplaszticitásnak nevezünk, szorosan összefonódik az új tapasztalatok és ingerek mennyiségével. Ha nem kapunk elegendő mentális kihívást, az hasonló hatással lehet ránk, mint a folyamatos túlterheltség, és ez a jelenség negatívan befolyásolja agyunk működését.

Ezért fontos időnként megszakítani a hétköznapi élet monotóniáját, és új, kreatív kihívásokkal frissíteni az agyunkat. Akár egy új hobbi, mint az írás vagy a rajzolás, segíthet feltérképezni eddig ismeretlen idegpályákat. Bármilyen új készség elsajátítása, még ha csak rövid időre is, serkenti a gondolkodásunkat, és új perspektívákat nyithat meg számunkra.