Hazahívnák a magyar szakembereket, de sajnos nincsenek meg a megfelelő körülmények, ahová visszatérhetnének.
"A német gazdaság általános gyengélkedése szoros kapcsolatban áll a német építőipar visszaesésével, de e szektor esetében a hatások kevésbé érzékelhetők a magyar piacon" - nyilatkozta az Indexnek Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Az építőipari szakszövetség szeretné kihasználni a német gyengélkedést, és elindítaná a hazai szakemberek visszahívására irányuló programját. Ugyanakkor, mivel a magyar építőipar sem áll a legjobb formájában, jelenleg nem rendelkezik elegendő vonzó lehetőséggel a szakemberek számára.
A német építőipar 2025-re jelentős kihívásokkal néz szembe – derül ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) legfrissebb elemzéséből. A magasépítési szektorban továbbra is alacsony kereslet figyelhető meg, míg a lakásépítés terén a szükséges pénzügyi források hiánya gátolja az élénkülést. Ezen felül a feldolgozóiparban tapasztalható gazdasági visszaesés egyre inkább negatívan befolyásolja a gazdasági célú magasépítési projekteket is.
A lakásépítési és gazdasági célú magasépítési kereslet jelenleg mérsékelten alakul, azonban a mélyépítés terén, amely gazdasági célokat szolgál, továbbra is dinamikus beruházási aktivitás tapasztalható. Ennek fő mozgatórugója az energia- és közlekedési célú környezetvédelmi projektekkel kapcsolatos befektetések növekvő száma. A német építőipar 2024-re várt forgalma megközelíti a 160 milliárd eurót, ami nominálisan 2 százalékos csökkenést jelez. Ha figyelembe vesszük az áremelkedés hatását is, reálértékben a csökkenés eléri a 4 százalékot.
A legfrissebb felmérések alapján, amelyek az építőipari szakmai szövetségek keretein belül készültek, a vállalkozások üzleti kilátásai 2025-ben továbbra is óvatosak maradnak. A cégek elsősorban arra összpontosítanak, hogy hatékony megoldásokat találjanak az iparágat sújtó válság kezelésére. Érdekes módon a 2025-ös esztendő már az ötödik egymást követő év lesz, amikor forgalomcsökkenéssel kénytelenek szembenézni, a reálérték csökkenése várhatóan körülbelül 2,5 százalékot fog kitenni.
Bár az újabb építőipari beruházások iránti igény folyamatosan növekszik, a szakszövetség szerint a megrendelések mennyisége az építőipar szinte minden területén 2021 óta tartósan csökken. A reálértéken mért csökkenés elérte a 13 százalékot. Ez a tendenciája pedig jelentős hatással van az építőipari munkaerő foglalkoztatásának alakulására is.
A jelenlegi (immáron lemondott) kormány programjában évi 400 ezer új lakás megépítését irányozták elő. Az ehhez ígért állami támogatások részbeni elmaradásának eredményeként ezt a célt közel sem sikerült elérni. 2024-ben éves szinten mintegy 250 ezer lakás létesítése valósult meg, ami magában is jelentős visszaesés a 2023. évi 294 ezer felépült lakáshoz képest. Az emelkedő építési- és finanszírozási költségek változatlanul kedvezőtlenül hatnak a lakásépítési piacra. A megrendelés-állomány jelenleg mintegy öt hónapos időszakot fed le, ami azt vetíti előre, hogy 2025-ben a lakásépítési beruházások forgalma mintegy 7 százalékkal csökken.
A gazdasági célú építőipari beruházások területén kétirányú átalakulás figyelhető meg.
Az építőipari szektor reálértékben is kedvező növekedési tendenciát mutatott, hiszen 2024-ben a forgalom 9 százalékkal emelkedett, és a prognózisok szerint 2025-ben újabb 4,5 százalékos bővülésre lehet számítani.
Az önkormányzati beruházások már két évtizede folyamatosan negatív nettó-beruházási értékeket produkálnak, ami aggasztó tendenciát jelez. Az elmaradt beruházások összértéke már meghaladta a 186 milliárd eurót, ami figyelemre méltó mértékű hiányt tükröz. A beruházások visszafogottságát tovább súlyosbítja, hogy a rendelkezésre álló közpénzforrások nem elegendőek a szükséges fejlesztésekhez. A 2025-re vonatkozó előzetes állami és helyi költségvetési tervek azt mutatják, hogy az építőipar számára a tervezett projektek megvalósításának elhúzódása továbbra is komoly kockázatot jelent. 2024-re az állami és önkormányzati beruházások forgalmának körülbelül 47 milliárd euróra való becslése várható, míg 2025-ben stagnálásra lehet számítani. Ez a helyzet nem csupán a gazdasági növekedést akadályozza, hanem a közszolgáltatások fejlődését is hátráltathatja.
Mint ahogy arról többször is beszámoltunk, a magyar kormány az egy-egy gazdasági ágazatban - jellemzően legfőképp az iparban - napvilágra került adat esetében előszeretettel állítja azt párhuzamba a német gazdaság alakulásával. Ezért rákérdeztünk az ÉVOSZ-nál, van némi összefüggés a német és a magyar építőipar gyengélkedése között, ám a német történések ebben az iparágban korántsem gyűrűznek be Magyarországra akkora súllyal, mint egyéb szegmensekben - jelezte lapunknak Koji László, a szövetség elnöke.
Az ÉVOSZ elnöke rámutatott, némi pozitív hozadéka lehetne a német gyengélkedés mögött, hogy a kevesebb munka kevesebb szakembert igényel, ezáltal csökken az "építőipari agyelszívás" Magyarországról.
Koji László nyilatkozata szerint az ÉVOSZ előrejelzései alapján a 2024-es évben az építőipar termelési értéke, folyó áron, körülbelül 8500 milliárd forint körüli összegre rúg. Ennek csupán 6%-a, azaz körülbelül 500 milliárd forint kapcsolódik az exporthoz, amely főként Ausztriába és Németországba irányul. Kiemelte, hogy a német importkitettség egyre jelentősebbé válik, hiszen a magyar cégek jelentős mennyiségű épületgépészeti berendezést és villanyszerelési anyagokat vásárolnak a német piacon.
