Csőre Gábor színművész életét egy tragikus esemény formálta meg, amikor gyermeke elvesztése fájdalmát a színpadon való sírásra tanította. Ez a mély veszteség új dimenziót adott előadásainak, hiszen a fájdalmát és érzéseit a művészet nyelvén fejezi ki.

A történet megosztásának jelentőségét abban látta, hogy mások is átélhessék: a gyász útján nem szembesülnek egyedül a fájdalmukkal.

A színész különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy a nyilvánosság előtt megossza a fájdalmas történetét. Ezzel szeretett volna bátorítást nyújtani azoknak a pároknak, akik hasonló nehézségekkel néznek szembe, hogy érezzék, nincsenek egyedül a gyász és a veszteség tengerében, és hogy erőt meríthessenek a tapasztalataiból.

Csőre Gábor a Fix TV YouTube-műsorában egy fájdalmas emléket idézett fel, amely mély nyomot hagyott benne. A Blikknek adott interjújában azt is kifejtette, mi motiválta őt arra, hogy 25 év elteltével most megossza ezt a különös történetet.

A környezetemben sokan küzdenek a gyermekáldásért, és sajnos sokan tapasztalják meg a vetélés fájdalmát is. Éppen ezért különösen fontosnak érzem, hogy ezek az emberek tudják: nincsenek egyedül a harcukban. A mi történetünk körülbelül 25 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A feleségem a terhesség hatodik vagy hetedik hónapjában volt, amikor egy nap váratlanul elfolyt a magzatvíz. A kórházban sajnos közölték velünk, hogy a baba már nem él. Ő lett volna az első gyermekünk. Talán ma már egy hasonló esetben másképp alakulna a helyzet, és meg tudnák menteni a magzatot, de abban az időben a lehetőségek korlátozottak voltak, és semmi sem utalt arra, hogy ilyen tragédia vár ránk. Számunkra ez hatalmas veszteség volt - mesélte a színész, aki nem kapott időt arra, hogy igazán feldolgozza a gyászt: a baba elvesztésének estéjén már a színpadon állt.

- tette hozzá.

Csőre Gábor a FIX TV YouTube-műsorában megosztotta, hogy korábban mindig lenyűgözte az a képesség, amivel néhány kollégája egyetlen pillanat alatt könnyek áradtak el a szemükből, míg ő sosem tudta ezt olyan könnyedén megélni a színpadon. Azonban egy tragikus esemény alapjaiban változtatta meg ezt a helyzetet. Amikor a kisfiuk elvesztésének estéjén a "A dzsungel könyve" című előadásban lépett fel, egy érzelmekkel teli pillanatban a színpadon tört fel benne a fájdalom, és végre megélte azt, ami eddig elérhetetlennek tűnt számára.

A jelenet elérkezett ahhoz a pillanathoz, amikor Balu azt mondja: "Ne menj el", és hirtelen elöntöttek a könnyek. Nem is tudom, miért, de valami mélyen belülről tört fel bennem. Nyilván a nap folyamán átélt események is hozzájárultak ehhez, és azóta, hogy ez a momentum megtörtént, a bennem rejlő fájdalom sokkal könnyebben utat talál magának – osztotta meg érzéseit a Jászai Mari-díjas színész.