A panelházak Budapest arculatának meghatározó elemei, amelyek a 20. század második felében kezdtek el terjedni. A város lakáshelyzetének gyors javítása érdekében a szovjet mintára készült, előregyártott elemekből álló épületek tömegesen épültek. Ezek az é

A panelházakat olcsón, gyorsan és nagy számban gyártották, ami a minőség rovására ment.

Ünnepelt az építőipar és a pártállami vezetés 50 évvel ezelőtt: 1975-ben teljesítették a központilag előírt tervet, megépült az egymilliomodik panellakás. Ekkor már 9 esztendeje állt az ország első házgyári elemekből készült tízemeletes tornya Újbudán, az Etele út 15-25. szám alatt. Az első, a még úgynevezett kohósalakos technológiával gyártott kísérleti panelház ennél is régebbi, idén 66 éves, 1959-ben építették Dunaújvárosban.

Akár bármilyen technikával készült, legyen az 5 vagy 12 emeletes, a szocialista lakótelepek egyértelműen tükrözik az akkori gazdasági szemléletmódot: a cél a lehető legnagyobb mennyiségű lakás előállítása volt, a lehető legkisebb költséggel, miközben a minőség gyakran háttérbe szorult.

A pártállam a drámai lakáshiány problémáját azóta is vitatott, de végül is megoldásként szolgáló paneltelepek felépítésével kezelte. A Ratkó-korszak népességrobbanása, valamint az erőltetett iparosítás következtében a városok lakossága országszerte drámaian megnövekedett. A munkásosztály felemelésének eszméje nem volt összeegyeztethető az első világháború előtti, szoba-konyhás lakásokkal, melyek még mindig jelen voltak a városi tájban. A megoldás viszont már készen állt a Szovjetunióban, ahol Nyikita Hruscsov pártfőtitkársága alatt indult el az első jelentős panelház-építési hullám. Az építkezések során azonban annyira fókuszáltak a költséghatékonyságra, hogy a "hruscsovka" néven elhíresült, mindössze 230 centiméter belmagasságú kis lakások körül viccek születtek.

Bár nem feltétlenül ennyire letisztult formában, Magyarországon is találkozhatunk apró lakótelepi lakásokkal. Az állami kommunikáció szerint nem problémás, ha a lakások szobái kicsik, hiszen a beépített "emeletes" szekrények képesek minden szükséges dolgot elnyelni, sőt, még a téli és nyári ruhák rendszerezésére is lehetőség van. A konyhabútor hiányát pedig a szellőzéssel ellátott, ajtóval zárható beépített polcok pótolják – így érveltek a korabeli híradók.

A hatvanas évek második felében megérkezett Keletről egy új korszakot hozó technológia: a házgyári panellakások, amelyeket ma mindannyian csak panelként ismerünk. A gyárakban készült elemeket a munkások ügyesen illesztették össze, míg a vécét és a fürdőszobát már kész, kockaformájú egységekként emelték be darukkal. A konyhákban a bútorokat is előre legyártották és beszerelték, a szobák padlóját pedig szőnyeggel borították, függetlenül attól, hogy a sötétkék árnyalat mennyire nyerte el a lakók tetszését. A nappalikból csupán a Kékes tévé hiányzott, így a lakótelepek nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is szinte teljesen egyformák lettek.

Magyarország történetében soha ennyi lakás nem épült ilyen rövid idő alatt - a legtöbb otthont, 93905 darabot 1976-ban adták át. A fasírtszag és a családi veszekedés ugyan átjött a szomszédból a vékony falakon, amelyekbe egyébként egy szöget sem lehetett csak úgy beverni, kizárólag ipari fúrógép bírt el a betonnal. Mégis milliók jutottak összkomfortos, távfűtéses otthonhoz szinte ingyen, a lakások jó része ugyanis tanácsi bérlakás volt, jelképes lakbérrel.

A panelépítési boomot követően az 1980-as években a lakásépítés üteme mérséklődött, ám a minőség javult. Ekkor már tágasabb, változatosabb lakások készültek, amelyek eltértek az egyforma kialakítású megoldásoktól. Különösen figyelemre méltó volt, hogy a korábbi unalmas lapostetős házak helyett megjelentek a vonzó nyeregtetős épületek, mint például Káposztásmegyeren.

A panel azonban szinte szitokszóvá vált. Az utóbbi tíz év lakhatási válságáig a lakótelep a közvélekedés értelmében egyet jelentett a szegénységgel, ekkor született meg a panelproli kifejezés, és amíg el nem szabadultak az árak, szinte ciki volt ott élni. A kétezres esztendőkben még az is elterjedt, hogy a paneleket hamarosan úgyis le kell bontani, mert 50-70 év a szavatosságuk. Ez persze nem igaz, a szakértők szerint 100-120 évig is bírhatják, vagyis 2060-ig, 2080-ig nem kell aggódniuk a panelosoknak.