Gulyás Gergely kifejtette, hogy valójában Brüsszel képviseli az illiberális politikai irányvonalat, míg Magyarország a liberális értékek mellett áll. Az álláspontja szerint a nemzeti szuverenitás és a demokratikus elvek megőrzése érdekében fontos, hogy a
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint "az embereknek" hozzá hasonlóan borzasztóan rossz a véleménye az Európai Unióról.
"Magyarország a szó klasszikus értelmében liberális, hiszen a szólásszabadságot nem korlátozza, nem csak egyféle vélemény lehet a magyar közéletben, míg Brüsszelben ennek épp az ellenkezőjét látni, valójában Brüsszel az illiberális" - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Károli Szabadegyetem szerda esti előadásán az MTI tudósítása szerint.
Gulyással az esemény keretein belül Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora folytatott eszmecserét. A beszélgetés során érdeklődött arról is, hogy a miniszter szerint milyen érzésekkel viseltetnek a magyarok az Európai Unió iránt. A miniszter véleménye szerint...
az embereknek hozzá hasonlóan borzasztóan rossz véleménye van róla, mert semmi olyan nem történik az EU-ban, amit helyesnek tartana.
Mindazonáltal ez nem befolyásolja azt a tényt, hogy a XXI. század világgazdasági versenyében Európának elengedhetetlen, hogy egy egységes gazdasági közösség része legyen, amit az Európai Unió képes biztosítani - fűzte hozzá.
Gulyás Gergely az EU-s pénzek kifizetésének felfüggesztésével kapcsolatban kifejtette, hogy aki azt hiszi, az Európai Unió egy jogszerűen működő intézmény, az vagy rendkívül naiv, vagy nem túl intelligens. Példaként említette Lengyelországot, ahol a teljes uniós támogatási rendszer leállt, mégis az új kormány, amely éppen a jogállam alapelveit sérti, hozzájut a forrásokhoz, míg Magyarország még az Erasmus-támogatásokhoz sem fér hozzá.
Arra a felvetésre, hogyan lehetne elérni, hogy a nemzeti parlamentek nagyobb szerepet kapjanak az uniós döntéshozatalban, a miniszter azt mondta, vissza kellene térni arra az 1979-ig tartó gyakorlatra, amikor még nem külön választáson választották a képviselőket, hanem a nemzeti parlamentek delegálták őket, de erre egyelőre csak Magyarország nyitott.
Gulyás a korábbi alkotmányra és a jelenlegi alaptörvényre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: az alkotmány alkalmas volt arra, hogy az országot demokratikus körülmények között lehessen kormányozni, de hiányzott belőle, hogy az ország, az abban élő politikai nemzet miként gondolkozik magáról, mi a célja.
A kritikákra reagálva, miszerint az alaptörvényt azóta számos alkalommal módosították, kifejtette: a világ gyors ütemű változásai miatt 2010-ben talán nem tűnt lényegesnek, hogy az apa férfi, az anya pedig nő, de mára elengedhetetlenné vált, hogy ezt világosan rögzítsük. Azért, mert úgy tűnik, a nyugati társadalmak nem mindig követik a józan ész vezérelte logikát ezen a téren. Ezen kívül az unióval kapcsolatos módosítások is indokoltak, hiszen reagálni szükséges az EU azon törekvéseire, hogy egyre több hatáskört próbál magához vonni – tette hozzá.
Trócsányi azon felvetésére, miszerint a bírák mostanában sokat szerepelnek a sajtóban, Gulyás azt mondta, belső viták vannak a bíróság szervezetrendszerén belül, egyesek pedig megpróbálják ezeket felnagyítani. Az igazságszolgáltatás függetlenségét kétségbe vonó vélemények nem igazak - jelentette ki, megjegyezve, hogy tapasztalatai szerint kényesen ügyelnek arra a bírák, hogy ne foglaljanak állást politikai ügyekben.
A magyar-amerikai kapcsolatokról szólva Gulyás azt mondta, amíg a jelenlegi amerikai kormány van hatalmon, addig kiemelkedően jó kapcsolatok lesznek, mivel van egy ideológiai azonosság a hagyományos, konzervatív érték mentén.
Azt is hangsúlyozta: meggyőződése, hogy Donald Trump látogatást tesz Magyarországon az elnöki mandátuma alatt.
Gulyás Gergely az orosz-ukrán konfliktus lezárásával és a kárpátaljai magyar közösség helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Magyarország azt reméli, a kisebbségek jogait érintően visszaáll a 2015-ös nyelvtörvény előtti állapot. Emellett kiemelte, hogy Európa érdeke is, hogy a háború után olyan biztonsági garanciák létesüljenek, amelyek a kontinens védelmét biztosítják.
