A nyomelemhiány világszerte komoly egészségügyi kihívásokat okoz, amely sok ember életére hatással van.

A vashiány világszerte a legelterjedtebb hiányállapot, amely számos embert érint, különösen a nőket és gyermekeket. Azonban a nagyobb fizikai megterhelésnek kitett sportolók is kiemelten veszélyeztetettek ezzel a problémával. Vizsgáljuk meg, mi húzódik meg a vashiány mögött, milyen következményekkel jár, hogyan lehet felismerni, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre a kezelésére.

A vas egy kiemelkedően fontos nyomelem, amely elengedhetetlen a testünk optimális működéséhez. Szerepe megkerülhetetlen az oxigén hatékony szállításában, hozzájárul az izmaink teljesítményéhez, és alapvető fontosságú a sejtek energiatermelési folyamataiban. Ezen kívül a vas kulcsszerepet játszik az enzimek aktivitásában és az idegrendszeri funkciók szabályozásában is.

Mivel a vasat a testünk nem képes előállítani, ezért azt ideális esetben változatos, egészséges táplálkozással vihetjük be, amivel biztosíthatjuk a kellő vasmennyiséget a szervezetünk számára. Ugyanakkor számos oka lehet annak, hogy a vas szintje lecsökken a szervezetben, ami először nem is okoz tüneteket, de ha tartósan fennáll, akkor előfordulhat hajhullás, fáradékonyság, alacsony energiaszint, esetleg a körmök töredezése. A vasszint további csökkenése és a vasraktárak kiürülése vezet aztán a vashiányos vérszegénységhez (anémia), illetve kezelés hiányában akár más, komoly szövődményekhez is.

A vashiány típusai

A vashiánynak két fő típusa van: az elsődleges vashiány, amikor valaki - például egyoldalú táplálkozása miatt - nem jut elegendő vashoz az elfogyasztott élelmiszerek révén. Másodlagos vashiányról akkor beszélünk, amikor a vas nem tud jól felszívódni, vagy vérveszteség miatt csökken annak mennyisége.

A funkcionális vashiány jelensége különösen érdekes, hiszen ilyenkor a szervezetben ugyan található vas, de az nem képes megfelelően részt venni a vérképzés folyamatában. Ez a probléma leggyakrabban fertőzések, gyulladások vagy daganatos megbetegedések következtében alakul ki, és jelentős szerepet játszik a krónikus betegségekkel összefüggő vérszegénység kialakulásában is.

A vashiány leggyakrabban a gyulladásos bélbetegségben szenvedők (36-76%), a szívelégtelenséggel küzdők (40-70%), valamint a gyomor- vagy bélrendszeri vérzésben érintettek (61%) körében figyelhető meg. Továbbá, a veseelégtelenségben szenvedők is jelentős arányban érintettek (50%). Ezt követően a terhes nők (40-50%), a sportolók (nők esetében 15-35%, férfiaknál 3-11%), valamint a cöliákiás betegeknél (10-15%) tapasztalható a vashiány. A termékeny, rendszeresen menstruáló nők (20%) és a gyermekek (4-20%) szintén a kockázati csoportok közé tartoznak.

Nők és a vashiány

A termékeny korú, rendszeresen menstruáló nők körében a vashiány kockázata jelentősen megnő, akár tízszeresére is emelkedhet az azonos korú férfiakhoz viszonyítva. Ennek fő oka a menstruáció során bekövetkező vérveszteség, ami a vas szintjét is csökkenti a szervezetben. Ez a jelenség különösen aggasztó, ha a menstruációs vérzés erős, hiszen ilyenkor havonta jelentős mennyiségű vér távozik. Ezen kívül különféle nőgyógyászati problémák, mint például az adenomiózis, mióma vagy méhnyálkahártya hiperplázia, szintén hozzájárulhatnak a vashiány kialakulásához. A menopauza előtt tapasztalható rendszertelen vérzések, valamint bizonyos daganatos megbetegedések szintén fokozzák a vérveszteséget, így a nők vashiányos állapotának kockázata még inkább megnő.

Vashiány, illetve az ezáltal kialakult vashiányos vérszegénység a várandós nők 40-50%-ánál jelentkezik. A megfelelő mennyiségű és időtartamú vaspótlás náluk kiváltképp fontos, mert ilyenkor lényegesen megnő az anya vasszükséglete is, és a vas a magzat megfelelő és egészséges fejlődéséhez ugyancsak elengedhetetlen. Hiányában fokozódik az alacsony születési súly, a fejlődési rendellenességek és a koraszülés kockázata, valamint károsodhat a magzat idegrendszere is.

Sport és a vas

Minél nagyobb terhelés éri a testet, annál több oxigénre van szüksége a megfelelő működéshez. Intenzív sporttevékenység során a szervezet vörösvérsejt-termelése fokozódik, hogy hatékonyan támogassa a megnövekedett igénybevételnek kitett izmokat és szöveteket. Ennek következtében a sportolóknak jelentősen megnövekedett vasbevitelre van szükségük; a vashiány ugyanis hátráltathatja izmaik működését, ami a terhelhetőségük és teljesítményük csökkenését eredményezheti. Különösen aggasztó, hogy a női sportolók 15-35%-ánál, míg a férfiaknál 3-11%-ánál tapasztalható vashiány okozta vérszegénység. Ezért elengedhetetlen, hogy a sportolók rendszeresen részt vegyenek sportorvosi szűrővizsgálatokon, ahol a vashiány könnyen észlelhető és kezelhető.

A vashiány diagnosztizálása egy fontos lépés az egészség megőrzésében. Az orvosok általában különböző vizsgálatokat végeznek, hogy felmérjék a szervezet vasellátottságát. A vérvizsgálatok, mint például a hemoglobin, a ferritin és a szérum vaskoncentráció mérése, kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. Emellett a páciens kórtörténetének és tüneteinek alapos megismerése is elengedhetetlen, mivel a vashiány sokféle okból kialakulhat, például nem megfelelő táplálkozás, krónikus vérvesztés vagy felszívódási zavarok miatt. A diagnózis felállítása után az orvos megfelelő kezelési módot ajánlhat, amely segíthet a vas szint helyreállításában és az egészség javításában.

A vashiány megállapításához és diagnosztizálásához elengedhetetlen a vérkép részletes elemzése, különös figyelmet fordítva a hemoglobin szintjére. Emellett fontos megvizsgálni a vasanyagcserét jelző mutatókat, mint például a szérumvas, a transzferrin, a transzferrinszaturáció és a ferritin szintje. Kiemelt jelentőséggel bír, hogy ha valaki már vaspótló kezelést kap, azt a laborvizsgálatok előtt legalább 5-7 nappal le kell állítani. A vérszegénység, vagyis anémia akkor alakul ki, ha a hemoglobin szintje kórosan csökken, férfiaknál 130 g/l, nőknél pedig 120 g/l alá. Érdemes megjegyezni, hogy létezik vashiány, amely nem jár anémia tüneteivel; ilyen esetben a hemoglobin szintje normális maradhat, de a ferritin, mint a vasraktárak telítettségét mutató fehérje szintje már csökkenhet.

Terhesség alatt, ha a ferritin szintje 30 μg/l alatt van, akkor 90%-os valószínűséggel a vasraktárak kimerültek, még akkor is, ha a vérszegénység tünetei még nem mutatkoznak. Ebben az esetben sürgősen szükséges megkezdeni a vas pótlását. A terhesség során a vérszegénység szempontjából a hemoglobin alsó határa

Sportolók esetében a vérszegénység megelőzése érdekében fontos a vasanyagcserét jelző paraméterek rendszeres ellenőrzése, mivel a fokozott fizikai aktivitás miatt a vasigényük jelentősen megnő. Különösen figyelni kell a ferritin szintre: ha az érték 100 μg/l alá csökken, az már a vasraktárak kimerülését jelzi, ami komoly problémákhoz vezethet a sportolók teljesítményében.

Hogyan kezeljük a vashiányt?

Az enyhe vashiány kezelésére a legjobb megoldás a megfelelő táplálkozás, amely segíthet a probléma orvoslásában. Ennek hatékonysága nagymértékben függ az élelmiszerek vastartalmától, a bevitt vas mennyiségétől, valamint attól, hogy a bélrendszer mennyire képes azt felszívni és hasznosítani. Viszont, ha a vashiány már kifejezettebbé válik, akkor a puszta étrendi változtatások már nem elegendőek: ilyenkor vaspótló készítmények alkalmazása válik szükségessé, hogy a szervezet visszanyerje az egészséges vasszintet.

A vaspótló készítmények két fő kategóriába sorolhatók: az egyik csoportba a vas(II)-t tartalmazó vas-sók tartoznak, mint például a legelterjedtebb vas-szulfát, illetve a vas-fumarát és -glükonát. A másik csoportot pedig a vas(III)-at speciális komplex formában tartalmazó készítmények alkotják.

A legfrissebb klinikai kutatások alapján nem állítható egyértelműen, hogy a C-vitamin szedése javítaná a vas felszívódását.

Fontos megjegyezni, hogy a vaspótló gyógyszerek helyes használatával a vérkép 2-4 héten belül helyreállhat, de a vasraktárak feltöltése sokkal hosszabb időt igényel. Ez a folyamat általában 3-6 hónapig is eltarthat.

*Forrás: Semmelweis Egyetem Iron Board - Vaspótlás-konszenzusdokumentum