A GKI elemzése szerint a gazdaság számára legalább 30 milliárd forintos veszteséget jelentene, ha jövőre nem kerülne megrendezésre a Sziget Fesztivál.

Ez csupán a közvetlen pénzügyi kár, azonban a gazdaság egészére gyakorolt hatás sokkal jelentősebb lenne. Ráadásul nem elhanyagolható Magyarország és Budapest hírnevének romlása sem.

Harmincmilliárd forintnál is nagyobb veszteséget okozna a nemzetgazdaság számára, ha elmaradna jövőre a Sziget Fesztivál - írja gyorselemzésében a GKI Gazdaságkutató. Az elemzők jelzik: ez csak a közvetlen pénzügyi veszteség, ami a kieső turisztikai és vendéglátóipari forgalomból, valamint az elmaradó állami adóbevételekből állna össze, ám

a sokkot a multiplikátor hatások tovább erősítenék, a GDP-re és a foglalkoztatásra gyakorolt teljes negatív hatás így lényegesen nagyobb lenne.

A fesztivál elmaradása nem csupán pénzügyi veszteségeket jelentene, hanem komoly presztízscsökkenést is hozna magával, ami a Budapest-márka értékét is aláásná. Ez a folyamat hosszú távon rontaná az ország turisztikai vonzerejét és versenyképességét, így a kulturális események hiánya szélesebb körű hatásokkal járna.

A GKI alaposan megvizsgálta a fesztivál elmaradásának gazdasági következményeit, miután a korábban a Sziget mögött álló külföldi cég visszavonult. A Sziget Kulturális Menedzsment Iroda Zrt. már harmadik éve szenved több milliárd forintos veszteségektől, ami miatt a szervezők a fővárosi hatóságoktól kérték, hogy közös megegyezés alapján szüntessék meg a jövő évben lejáró területfoglalási engedélyüket. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a fesztivál alapítóját, Gerendai Károlyt keresik sokan, bízva benne, hogy ő hoz megoldást. Gerendai a HVG-nek nyilatkozva elmondta, hogy nem kívánja egyedül vállalni a Sziget megmentését, de már vannak konkrét elképzelései a jövőt illetően.