Génszerkesztett pókokat alkottak meg a tudósok | 24.hu

Egy új kutatás fényében a CRISPR-Cas9 génszerkesztési technikát alkalmazva olyan pókokat hoztak létre, amelyek csillogó, vörös selymet képesek előállítani – számol be róla az IFLScience. A kísérletek során üvegházi törpepókokat vettek alapul.

A CRISPR-Cas9 technológia forradalmasította a biológiai kutatásokat és a génszerkesztést, amelyért a fejlesztői Nobel-díjat érdemeltek ki. Ezzel a korszakalkotó módszerrel rendkívül precízen lehet génszakaszokat eltávolítani vagy újakat beültetni. Jelenleg széleskörűen alkalmazzák, hogy mélyebb megértést nyerjenek a biológiai folyamatokról, valamint új gyógymódok kifejlesztésére is lehetőséget ad.

A technológiai újításokat korábban már tesztelték különböző ízeltlábúakon, például darazsakon, de most először fordultak a kutatók a pókok felé. Ennek hátterében az áll, hogy ezeket az élőlényeket nehéz laboratóriumi környezetben vizsgálni, hiszen hajlamosak egymás megevésére, és génjeik is meglehetősen bonyolult struktúrával rendelkeznek.

A szakértők a pókselyem lenyűgöző világát választották ki a génszerkesztés új megközelítéséhez. Ez az anyag nem csupán rendkívül erős, hanem rugalmassága, könnyű súlya és biológiai lebomlása miatt is különleges figyelmet érdemel a tudományos közösségben. A pókselyem egyedülálló tulajdonságai új lehetőségeket kínálnak a kutatók számára, akik a jövő innovatív megoldásait keresik.

A kutatók egy különleges oldatot alkottak, amely egy vörösen fluoreszkáló fehérje génszekvenciáját rejti magában. Az ilyen típusú beavatkozások gyakran előfordulnak hasonló kísérletek során, mivel a fluoreszkálás lehetővé teszi a könnyű és szabad szemmel történő észlelést.

Az oldatot megtermékenyítetlen nőstények petesejtjeibe injektálták, így a párosodás után génszerkesztett utódok jöttek világra.

Thomas Scheibel, a Bayreuthi Egyetem kutatója és csapatának tagja szerint forradalmi lépést tettek: először bizonyították be, hogy a CRISPR-Cas9 technológia alkalmazásával képesek a kívánt genetikai szekvenciát beépíteni a pókhálóba. A szakember véleménye szerint a CRISPR génszerkesztés potenciálja a pókselyem fejlesztésében rendkívül ígéretes, mivel ez a megoldás lehetőséget ad arra, hogy a pókháló szakítószilárdságát jelentősen megnöveljék, ezzel új távlatokat nyitva az anyagkutatás terén.