A nyugdíjpénztárak világában jelentős változások zajlanak, azonban nem minden alakul kedvezően.
Az anyák adómentessége következtében egyre többen döntenek úgy, hogy leállnak a nyugdíjcélú öngondoskodásukkal.
Kivételesen sikeres évet zárt 2024 az önkéntes nyugdíjpénztárak szektorában. Végre megtört a 16 éve tartó stagnálás, és ismét növekedni kezdett a taglétszám – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból. Utoljára 2007-ben tapasztalták, hogy az év végén több tagja volt a nyugdíjpénztáraknak, mint az év elején; ezt követően minden évben csökkenés volt megfigyelhető egészen 2023-ig. Az utolsó év azonban kedvező fordulatot hozott: a pénztárak tagsága 1 074 608 főre nőtt, ami 1363 fővel több, mint az előző évben. A növekedés mögött több mint 33 ezer új belépő áll, míg a nyugdíjba vonulás, kilépés vagy elhalálozás miatt mindössze 31 ezer tag távozott. Emellett néhány tag számláját nem teljesítés vagy technikai okok miatt zárták le az intézmények.
A szektor számára kedvező hír, hogy a tagdíjbevételek jelentős mértékben, az inflációt jóval meghaladó ütemben emelkedtek. Az egyéni befizetések összességében 15 százalékkal, 147,3 milliárd forintra nőttek, míg a munkáltatók további 47 milliárd forinttal támogatták ezt az összeget, ami közel 11 százalékos növekedést jelent a 2023-as évhez képest. Érdekes, hogy a munkáltatók 2009 óta nem járultak hozzá ennyire jelentős összeggel a munkavállalók nyugdíjpénztári megtakarításaihoz. A legmagasabb, 2008-ban elért munkáltatói tagdíjbevétel több mint 60 milliárd forint volt, azonban 2010-től kezdődően a cafeteria szabályozásainak többszöri módosítása a pénztárak számára kedvezőtlen irányba hatott, ami a befizetések csökkenését eredményezte. Ennek ellenére a tavalyi összesített tagdíjbevétel történelmi rekordot döntött.
A kifizetések volumene ezzel szemben csökkent, alig haladva meg a 130 milliárd forintot. A nyugdíjba készülők és a kilépők a 2023-as évben kevesebb pénzt vettek fel, ami részben annak is betudható, hogy a 2022-es nehéz év után sokan elveszítették a bizalmukat a pénztárak iránt, és ezért úgy döntöttek, hogy visszavonják a megtakarításaikat. Azonban 2023-ban a pénztárak rekord hozamokat értek el, ami hozzájárult ahhoz, hogy a tagok bizalma helyreálljon, és továbbra is megtartsák a befektetéseiket. A kedvező teljesítmény eredményeként a tízéves várakozási idő leteltével adómentesen felvehető hozam összege is jelentősen megnövekedett: a pénztártagok összesen 43,4 milliárd forintot vettek ki ezen a címen a számláikról.
A 2023-as rekordot tavaly nem tudták túlszárnyalni a pénztárak, de a teljesítményükre továbbra sem lehetett panasz. 2023-ban csaknem 340 milliárd forint hozam keletkezett a portfóliókon, 2024-ben pedig további 265,8 milliárd. Ez átlagosan 12-13 százalékos hozamnak felel meg, vagyis bőven meghaladta a 3,7 százalékos inflációt. Valószínűsíteni lehet, hogy a portfóliók döntő része reálhozamot ért el tavaly, és voltak alapok, amelyek több mint 10 százalékot vertek rá az áremelkedés ütemére.
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok összvagyonának alakulása lenyűgöző: az év végén már meghaladta a 2262,4 milliárd forintot, míg az átlagos egyéni számlákon a megtakarítások átlaga több mint 2,1 millió forintot tett ki. Elképzelhető, hogy ez a szám a pénztárak történetében rekordnak számít, hiszen az idei évben új lehetőségek nyíltak meg. Mostantól nem csupán a nyugdíjba vonulók és a tízéves türelmi idő leteltével hozamot felvevők férhetnek hozzá adómentesen a megtakarításaikhoz, hanem bárki, aki saját vagy közeli hozzátartozója lakáscéljára kívánja felhasználni az egyenlegét.
E célok megvalósítására a 2024. szeptember 30-án érvényes egyenleg keretein belül lehetőség nyílik a nyugdíjpénzek felvételére 2025 végéig. Ezen források felhasználhatók például jelzálogkölcsönök törlesztésére, lakáshitelek önerejeként, valamint telek- és lakásvásárlásokhoz, építkezési projektekhez és lakásfelújításokhoz.
A pénztárak számára a lakáscélú kifizetések adminisztrálása valószínűleg komoly kihívásokat és költségeket jelent majd, ami kedvezőtlen hír egy olyan ágazat számára, amely már amúgy is működési szinten veszteséges. Tavaly a szektor több mint 1 milliárd forintos mínuszban zárta az évet, mivel a működési bevételek alig haladták meg a 10 milliárd forintot, míg a kiadások meghaladták a 11 milliárd forintot. A helyzetet még súlyosbítja, hogy a nem fizető tagok számláiról a pozitív hozam terhére több mint 2,3 milliárd forintot kellett levonni a működésük fenntartására.
A lakáscélú kifizetések terén egyre inkább aggasztóvá válik, hogy a pénztári rendszer egyik legfontosabb vonzereje, az adókedvezmény, a jövőben egyre kevesebb munkavállalóra terjedhet ki. Jelenleg a tagok a befizetéseik után 20 százalékos, évente legfeljebb 150 ezer forintos személyi jövedelemadó-kedvezményben részesülhetnek, de a jövőbeli változások ezt a lehetőséget szűkíthetik.
Az szja-mentesség jelenleg a 25 év alattiakat, a 30 év alattiakat, valamint a legalább négy gyermekes édesanyákat érinti. Amennyiben a miniszterelnök bejelentésének értelmében a háromgyermekes és kétgyermekes édesanyák is bekerülnek ebbe a körbe, akkor a jelenlegi körülbelül 700 ezer érintett helyett akár 1,7 millióra nőhet a számuk. Ezen újonnan érintett személyek döntő többsége nők lesznek, akik nem fognak szja-t fizetni. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője rámutatott, hogy számukra ez a helyzet a nyugdíjcélú öngondoskodást vonzóvá teheti, mivel nem tudnak majd élni az adójóváírás lehetőségével, hiszen nem marad miből levonni. Ez a tendencia hosszú távon problémás lehet, figyelembe véve, hogy a nők várható élettartama 65 éves korban négy évvel hosszabb a férfiakénál, míg az átlagos nyugdíjuk 14 százalékkal alacsonyabb.
Idén különösen fontos, hogy mindenki éljen az adókedvezmény nyújtotta lehetőségekkel. Akár úgy is dönthetünk, hogy a lakáscélú felhasználást igazolva a kivett összeget 2025-ben visszafizetjük a pénztárba. Ezzel a lépéssel lehetőség nyílik arra, hogy elérjük a maximális, 150 ezer forintos jóváírást. A Bank360.hu részletesen is foglalkozik ezzel a témával, és megosztja, hogyan használhatjuk ki ezt az előnyt.
