Fodor Gábor: Politikai ív Dombóvártól Washingtonig A politikai tájképet átszövik a különféle hatások és események, amelyek Dombóvártól egészen Washingtonig formálják a közéleti diskurzust. A helyi problémák és a globális kihívások összefonódása izgalmas

Izrael már dolgozik azon, hogy Damaszkusz ne jelentsen többé számára veszélyt.

Január közepére, bár még lassan, de kezdi felvenni a tempót a politikai élet. Dombóváron időközi választás zajlott, miközben Rogán Antalt kitiltották az Egyesült Államok területéről. Ma, január 20-án hétfőn pedig Donald Trump hivatalos beiktatására készülnek Washingtonban. Nézzük meg, milyen izgalmas és fordulatokkal teli eseményekkel indul a 2025-ös év!

A január 12-i dombóvári időközi választás körüli eseményeket a pártok és szakértők is élénken kommentálták, és természetesen minden érintett a saját döntései megerősítését látta az eredményekben. Évtizedek óta figyelemmel kísérem az időközi választásokat, ezért szeretnék néhány gondolatot megosztani az eddig elhangzottakhoz. Először is, fontos tisztázni, hogy az időközi választás nem feltétlenül tükrözi az ország egészének hangulatát, és az így nyert eredmények nem adnak pontos képet arról, mire lehetne számítani egy általános választás során. Ugyanakkor a végeredményből mégis kiolvashatók a főbb tendenciák és egyéb fontos információk, amelyek érdemesek a figyelemre.

A kilencvenes évek elején - amikor még tanultuk a demokratikus politikai rend működését - elemzést és gondolkodást igényelt megértenünk azt a helyzetet, hogy a Fidesz 40 százalék körüli eredménnyel toronymagasan vezette a pártok népszerűségi listáját, mégsem sikerült egy közbülső választást sem nyernünk. (A választókörzeti sajátosságok mellett ennek a fő oka abban rejlett, hogy a szavazók elsősorban ifjúsági pártot láttak az akkori liberális Fideszben, és nem szívesen adták a voksukat az egyéni körzetben egy tapasztalatlan fiatalra.) Ez a példa korán megtanított minket arra, hogy

A dombóvári választási körzetben a Fidesz jelöltje, Csibi Krisztina, figyelemre méltó 64 százalékos szavazatarányt könyvelhetett el, ami egyértelműen kiemelkedő teljesítmény a párt számára. A 33,5 százalékos részvételi arány viszont nem érdemel különösebb kritikát, hiszen ez az érték nagyjából átlagosnak számít, így előre látható volt. A Mi Hazánk párt, mely a szélsőjobboldali irányvonalat képviseli, szintén jelentős eredményt ért el: Dúró Dóra 19 százalékot szerzett. Az ő teljesítményük különösen figyelemre méltó, mivel a választás azt is megmutatta, hogy a Tisza potenciális szavazói közül sokan hajlandók voltak rájuk voksolni, még akkor is, ha nem indítottak saját jelöltet. Így a Mi Hazánk, noha szavazatokat von el a Fidesztől, váratlanul nagy támogatottságot mutatott az ellenzéki szavazók körében is. A harmadik párt, amely szintén elérte a maga sikerét, a Demokratikus Koalíció volt. Takács László vezetésével a párt 11 százalékot kapott, ami egy másik választási helyzetben, például a Tisza indulásával, akár a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöb elérését is előrevetítheti.

A jelenlegi legerősebb ellenzéki tömörülés, a Tisza Párt nem könyvelheti el a választást sikerként, viszont valószínűleg elkerült egy kellemetlen kudarcot azzal, hogy nem indult el a versenyben. A tapasztalat és az előzetes felmérések is azt mutatták, hogy itt nem tudnak nyerni. Ezért Magyar Péter két rossz közül választhatott: elindul és bezsebel egy kínos vereséget, vagy nem indul, így elkerüli a látványos bukást, de hallgathatja egy darabig, hogy megfutamodott a megmérettetés elől. Ő azt a stratégiát választotta, hogy kiterjesztette a bojkottot az összes várható időközire mondván, ők nem indulnak el csak akkor, ha országosan előrehozott választást tartanak. Ezzel a lépéssel tényleg elkerüli az esetleges látványos pofont, de közben egyre nyilvánvalóbbá teszi, hogy sem a társak kiválasztásában, sem a programban, sem a szervezettségben nem tartanak még ott, hogy vállalni merjenek egy nyílt küzdelmet. Ezzel együtt a Fidesz hibát követne el, ha azt hinné, hogy jelenleg is kétharmad közeli sikerre számíthat mindenhol. Magyar Péterék pedig akkor hibáznának, ha komolyan gondolnák, hogy a szerintük alacsony részvételi arány a kormányzópártok gyengülését jelzi. Lényegében a dombóvári voksolás azt mutatta meg, hogy változatlanul vezet a Fidesz, az egyetlen kihívója a Tisza, viszont a Mi Hazánk jelenléte az eddiginél jobban befolyásolhatja a végeredményt.

A dombóvári szavazásra nem tűnik hatással a január elején robbanásszerűen megjelent hír, miszerint Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter tiltólistára került az Egyesült Államokban. Ez a lépés különösképpen szokatlan és barátságtalan gesztusnak számít az amerikai kormány távozó tagjaitól. Érdemes hangsúlyozni, hogy a „kormányzat” kifejezés kiemelt fontosságú, hiszen a hazai jobboldali média egy része a leköszönő nagykövet, David Pressman személyes vendettájaként értelmezte az eseményeket. Az amerikai politikai rendszer működésével kapcsolatos tapasztalataim alapján azonban úgy vélem, hogy ez a helyzet egy mélyebb félreértést tükröz.

A Magnyickij-törvény, amelyet 2012-ben fogadtak el az Egyesült Államokban, a korrupció, pénzmosás és emberi jogi visszaélések elleni harc alapvető részévé vált. A jogszabály nevét Szergej Magnyickij, az orosz ügyvéd után kapta, aki a Vlagyimir Putyin vezette orosz elit korrupciós ügyeit leleplezve került börtönbe, ahol végül életét vesztette. Mivel nem volt várható, hogy a börtönéletét követően a felelősök tisztességes eljárás keretében feleljenek tetteikért, ezért született meg ez a jogi keret, amely a jogsértéseket eltűrő országok polgárait célozza meg, és egyfajta szégyenlistát alkot számukra. A törvény iránti elkötelezettséget tükrözi, hogy Barack Obama elnöksége alatt, 2016-ban, jelentősen bővítették a rendelkezéseit, majd Donald Trump első elnöki ciklusa során, 2017-ben, tovább kiterjesztették annak hatályát. A törvény jelentősége abban is rejlik, hogy számos más ország is hasonló szabályozásokat vezetett be, így például az Európai Unió is létrehozta a saját Magnyickij-törvényét. Magyarország uniós tagságának köszönhetően tehát mi is rendelkezünk egy ilyen jogi kerettel, amely a jogsértések elleni fellépést szolgálja.

az Egyesült Államokban a pénzügyi tárca vezetője felelős a feketelistára kerülésről szóló döntésekért, ám ezt megelőzően kötelező konzultálni a külügy- és az igazságügyi miniszterekkel. Fel sem merülhet, hogy egy nagykövet személyes sérelmei vagy bosszúvágyai vezéreljék a döntést. Az elnök bármikor eltávolíthat bárkit a listáról, de a külügyminiszternek évente részletes beszámolót kell tartania a szenátus külügyi bizottságának a listát érintő változásokról. Azok, akik a névsorba kerülnek, automatikusan ki vannak tiltva az Egyesült Államok területéről, és az ottani javaik befagyasztásra kerülnek. Továbbá, semmilyen amerikai vállalat vagy magánszemély nem folytathat üzleti kapcsolatokat velük, míg a külföldi szereplők súlyos következményekkel nézhetnek szembe ilyen esetekben. A szégyenlistára kerülésről nyilvános és titkosszolgálati adatokat egyaránt figyelembe vesznek. Nyilvánvalóan különösen udvariatlan és provokatív lépés egy leköszönő kormányzat részéről, hogy két héttel a hatalomátadás előtt ilyen döntést hoz, de az is világos, hogy a végső döntés hosszas és alapos vizsgálatot követően született meg. Valószínűleg az volt a szándék, hogy kínos helyzetbe hozzák az Orbán-kormányt és a Trump-adminisztrációt is. Ezt a célt sikerült elérni, hiszen...

Szerinte ez az egyedülálló lépés azt jelzi, hogy Rogán Antal hatékonyan végzi a feladatát. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban valószínűleg másképp gondolkodnak erről, ami újabb feszültségeket szülhet szövetségeseinkkel.

Tehát bőven lesz mit belerakni abba a csomagba, amely megalapozhatja a magyar miniszterelnök által megálmodott "aranykorszakot". Különösen hasznos lenne, ha ez a jövőkép valósággá válna, hiszen már korábban is jeleztem, hogy Donald Trump győzelme végre elérheti azt a pillanatot, amikor a magyar kormány visszaállíthatja a kapcsolatokat az Amerikai Egyesült Államokkal, amely az egyik legfontosabb szövetségesünk. Trump sikere dominószerűen indította el a változások sorozatát, bár hivatalosan még csak ma kezdi meg elnöki mandátumát. Közben az oroszok feladták a szíriai játszmát, és Basar el-Asszad, a bábjuk, Moszkvába menekült, míg a török támogatású lázadók váratlanul elfoglalták az országot. A Hamász is hajlandóságot mutat a tűzszünetre Izraellel, ami talán lehetőséget ad arra, hogy a még fogságban lévő túszok végre szabadon távozhassanak. A közel-keleti konfliktus rendezésének jelei kezdtek megmutatkozni. Az orosz-ukrán fronton a harcok tovább folytatódnak, de most már mindenki a béke és a tűzszünet feltételeiről diskurál. (Ráadásul, hogy a helyzet még izgalmasabb legyen, a leendő amerikai elnök nemrégiben belépett a kriptovaluták világába, és az általa kibocsátott kriptopénz értéke egy nap alatt 600 százalékkal emelkedett. Ez a váratlan hír jól tükrözi, hogy nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is felfokozottak a várakozások vele kapcsolatban.)

A magyar kormányfő véleménye szerint keddtől egy új korszak kezdődik a nyugati világban, Trump elnök hivatalba lépése következtében. Orbán Viktor úgy véli, hogy az amerikai demokraták, akik most vereséget szenvedtek, hasonlóan az 2016-os eseményekhez, ismét Európába menekülnek, és "beássák" magukat Brüsszelben. Ebből kifolyólag az idei év legfontosabb külpolitikai törekvése a Soros-birodalom kiszorítása a kontinensről. Ez a célkitűzés határozza meg a magyar kormányfő szándékait, és a tavaszi időszak ezt a témát fogja körüljárni. A miniszterelnök tehát két fő irányvonalat kíván követni: egyrészt az amerikai támogatás révén szeretné élénkíteni a magyar gazdaságot, másrészt pedig Magyar Pétert a "bukott demokraták brüsszeli ügynöke és áruló" szerepkörbe igyekszik beszorítani. A Tisza Párt vezetője pedig láthatóan készül a kegyelmi botrány februári évfordulójára, miközben az előrehozott választások felvetése, amely politikailag nem indokolt, arra utal, hogy a tavasz folyamán ő is aktivizálni szeretné híveit.

A magyar gazdaság helyzete továbbra is kulcsfontosságú kérdés marad. Az adatok – például a fokozatosan növekvő fogyasztás és az új autók eladásának emelkedése – némi pozitív elmozdulást mutatnak, de mindez még messze van attól a "repülőrajttól", amelyet a miniszterelnök ígért. A magyar polgárok közérzete és anyagi helyzete döntő hatással lesz a választások kimenetelére. Hasonlóan, mint az Egyesült Államokban: a mobilizált szavazók biztosítják a kötelező választókerületek támogatását, de az igazi verseny a billegő körzetekben – a "csatatér államokban" – dől el. Itt olyan választók fognak dönteni, akik érzékenyek anyagi helyzetükre, nem elkötelezett hívei egyik politikai oldalnak sem, és akiket gyakran intellektuális és morális kérdések, valamint hangulati tényezők is befolyásolnak. A feladatunk pedig változatlan: helyre kell állítanunk a kapcsolatainkat szövetségeseinkkel – Amerikával és az Európai Unióval –, biztosítanunk kell a nekünk járó forrásokat, és lendületet adni a magyar gazdaságnak. Bízunk benne, hogy az új nap, amely 21-én felkél, elhozza számunkra ezeket a változásokat.

A szerző a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője, jogász, liberális politikus, volt miniszter.