A lengyel államfőjelöltek versenye szoros és izgalmas, hiszen nem csupán a hazai politikai tájat formálják, hanem az Európai Unió szempontjából is jelentős hatással bírnak.
Egyre szorosabbnak tűnik a verseny a lengyel elnökválasztás vasárnapi első fordulója előtt a két legesélyesebb jelölt között. A nyugatos-centrista Rafal Trzaskowski varsói polgármester előnye fogy a konzervatív-nacionalista jelölttel, Karol Nawrocki történésszel szemben. Márpedig a választás tétje óriási: folytathatja-e a Trzaskowskit támogató kormánykoalíció a reformjait, vagy továbbra is egy jobboldali államfő blokkolhatja Donald Tusk kabinetjének rendszerátalakító törvényjavaslatait.
A szokásosnál is nagyobb a tétje a lengyel elnökválasztásnak, amelynek első fordulóját vasárnap tartják. Valójában egyfajta rendszerváltás forog kockán - tehát nem is Rafal Trzaskowski, a "nyugatos", centrista-balliberális kormánykoalíció által támogatott varsói polgármester, vagy a vele szemben a konzervatív-nacionalista-szuverenista PiS elnökjelöltje, az ellenzéki Karol Nawrocki történész sorsa az érdekes a versengésben. Sokkal inkább az, hogy megvalósíthatja-e végre a lengyel állam működésének átalakítását a 2023-ban hatalomra került, három pártszövetségből és legalább kilenc pártból álló koalíció.
Az egyik olvasat szerint valóban a Donald Tusk miniszterelnök és pártja, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jövője a tét az elnökválasztáson
- fejtette ki a 24.hu-nak Zeöld Zsombor, Lengyelországra specializálódott szakértő.
A lengyel sajtóban megfogalmazott elemzések szerint most már csak az a kérdés maradt, hogy a koalíció és a Polgári Platform (PO) vezetése képes-e fenntartani azt a társadalmi támogatottságot, amely a legutóbbi országgyűlési választások során segítette őket a hatalomra kerülésben. Ezen a ponton fontos tisztázni, hogy folytatni tudják-e a Jog és Igazságosság Párt (PiS) által létrehozott rendszer reformját vagy lebontását. Ugyanakkor nem elhanyagolható az a tényező sem, hogy a jelenlegi, ellenzékben lévő PiS által támogatott államfő, Andrzej Duda, akinek mandátuma a 2023-as választások óta is érvényben van, már eddig is megakadályozta több, a parlament által elfogadott törvény életbe lépését a vétója révén. Ez a helyzet tovább bonyolítja a reformok végrehajtásának lehetőségeit és a politikai tájat Lengyelországban.
Lengyelországban az államfő jogkörének jelentősége kiemelkedő, hiszen őt közvetlen választás keretében, akár két fordulóban is megválaszthatják. Amennyiben az első körben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát plusz egyet, úgy második fordulóra kerül sor - magyarázta Zeöld Zsombor. Az előrejelzések szerint 2025-ben sem valószínű, hogy bármelyik jelölt elérheti az abszolút többséget az első fordulóban. A lengyel politikai rendszer félprezidenciális felépítése azt jelenti, hogy az elnök nem csupán a parlament által megszavazott törvényjavaslatokat írja alá, de jogában áll azokat megvétózni is. A szejm, vagyis az alsóház, az elnöki vétót csupán 3/5-ös többséggel tudja megsemmisíteni - tette hozzá Zeöld. Ezen kívül az elnök törvényjavaslatok kezdeményezésében is részt vesz, és jelentős szerepet játszik a kül- és biztonságpolitikai döntésekben is.
A jobboldali Andrzej Duda 2015-ben, a PiS párt támogatásával került a hatalom csúcsára, ám 2023 óta folyamatosan akadályozza a kormány intézkedéseit, ahol csak lehetséges. Duda már kétszer tölthette be elnöki posztját, ezért az idei választásokon már nem indulhatott. A PiS ezúttal egy viszonylag ismeretlen történészt, Karol Nawrockit jelölte elnökjelöltként, aki eddig a közvélemény számára nem volt túlságosan ismert személyiség.
