Ez még nem elegendő a magyar ipar szempontjából.

Az ipari termelés az utóbbi két évben folyamatos csökkenést mutat, ami főként az európai exportpiacok gyenge teljesítményének tudható be. Jó példa erre az akkumulátorgyártás, amely drámai visszaesésen ment keresztül, miközben a kapacitások folyamatosan növekednek. A gyenge külső kereslet hatása nem csupán itt érezhető, hiszen szinte egyetlen szektorban sem tapasztalunk jelentős bővülést. Különösen aggasztó a járműgyártás helyzete, amely szintén a lejtőn halad.

A januári ipari termelés részleteit a következő héten tudhatjuk meg, de a KSH máris közé tett néhány előzetes információt. Eszerint a legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a villamos berendezések gyártása, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek előállítása terén csökkenés figyelhető meg. Ezzel szemben a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása növekedett. Ezek az éves összehasonlításokon alapuló változások nem okoznak meglepetést, hiszen a decemberi adatokhoz viszonyítva már korábban is hasonló tendenciák mutatkoztak.

A 2023-24-es időszakban az ipari termelés zsugorodása új jelenségként jelentkezett, hiszen a rendszerváltozás óta először fordult elő, hogy két egymást követő évben is ilyen tendencia mutatkozott. Ahhoz, hogy idén már pozitív növekedést tapasztalhassunk, elengedhetetlen a további élénkülés, amely alapvetően két fő forrásból származhat. Az egyik lehetőség az európai gazdasági környezet javulása. Ennek apróbb jelei már felsejlenek, és a nagy államok költekezési hajlandóságának növekedésével a kilátások is kedvezőbbé váltak. Ugyanakkor a vámháború következményei ezen a téren megnövelhetik a lefelé irányuló kockázatokat. A másik forrás a várhatóan beinduló új gyártási kapacitások termelésre gyakorolt hatása lehet az év második felében. Ennek mértéke azonban még kérdéses, mivel a gyengébb európai gazdasági helyzet miatt nem világos, hogy az új gyárak (mint például a CATL, BYD, BMW stb.) mikor kezdik meg működésüket, és milyen ütemben növelik a termelésüket.