Lenyűgöző Lanciába ütköztünk, és alaposan körülfotóztuk ezt a rendkívül ritka közúti csodát!
A Lancia 1985-ben bemutatta a Delta S4-et, amely a híres hátsókerék-hajtású Rally 037 utódjaként lépett színre. Ez a lenyűgöző autó 1986-ban részt vett a B-csoportos rali világbajnokságban, ahol a versenypályákon valódi legendává vált.
A fejlesztőknek gyakorlatilag teljesen szabad kezet adtak, a szabálykönyvben lényegében csak annyi megkötés volt, hogy a B-csoportos versenyautókból minimum 200 darab közúti példányt is le kell gyártani.
A Delta S4 Stradale története igazi különlegesség, hiszen a pletykák szerint mindössze egy híján száz darab készült belőle. Az árcéduláján pedig olyan cifra összeg állt, amely ötszörösen felülmúlta egy másik, szintén nem elhanyagolható Delta, a HF Turbo árát. Ez a modell valódi kincsként tündökölt a piacon, míg az elődje sokak szívét elnyerte kedvezőbb árával.
Legnagyobb meglepetésünkre a párizsi Rétromobile kiállítás egyik félreeső standján belebotlottunk egy remek egészségi állapotnak örvendő Delta S4 Stradaléba, ráadásul egy nem is akármilyen példányba.
A mellékelt fotókon látható kocsi 1984-ben előszériás modellként látta meg a napvilágot és 1990-ig házon belül használták a Lanciánál.
Az ezüstmetál fényezés és a bézs Alcantara belső tér egy igazi különlegesség, amely több mint 20 jelentős eltérést mutat a későbbi, limitált szériás sorozatgyártás végleges változatához képest. Ez a ritkaság valódi gyöngyszem a gyűjtők és autórajongók számára.
Az Abarth motorral felszerelt exkluzív járművet 1990-ben a Lancia márkát birtokló Fiat vezetője, Gianni Agnelli birtokába került. Az ő garázsában nem csupán ez a különlegesség pihent, hanem többek között az egyedüli nyitható tetejű Ferrari Testarossa is, amely szintén a gyűjteménye ékköve volt.
A jelenleg német tulajdonos által kínált autó árát kizárólag a komoly érdeklődők számára hozzák nyilvánosságra.
A torinói Saviónál készült Delta S4 Stradale egy igazi különlegesség, amely üvegszálas kasztnival és csővázzal büszkélkedhet. Ez a lenyűgöző autó 4 méter hosszú, és 1,2 tonnás tömegével a sportos teljesítmény szinonimájává vált. A középen elhelyezett 1,8 literes kompresszoros turbós négyhengeres benzinmotor 250 lóerőt teljesít, amit 291 Nm nyomaték kísér. Az erőátvitel egy ötfokozatú kézi váltón keresztül történik, ami garantálja a dinamikus vezetési élményt és a négykerék-meghajtás élvezetét.
Ez a jármű mindössze 6 másodperc alatt képes elérni a 0-100 km/h sebességet, és a végsebessége 225 km/h-ra rúg.
Az Abarth által készített versenyautó változata csupán 890 kilogrammot nyom, és ebben a könnyű felépítésben egy lenyűgöző 550 lóerő rejlik. Mindez a 2,4 baros turbónyomással működő 1,8 literes motor teljesítményének köszönhetően valósul meg.
A Rally 037-nél lényegesen gyorsabb, 45/55-ös tömegeloszlású Delta S4 1985-ben tette meg első hivatalos megjelenését az utolsó brit futamon, ahol azonnal lenyűgöző kettős győzelmet ünnepelhetett a finn pilótapáros, Henri Toivonen és Markku Alen.
A típus utódjának az S-csoportos Lancia ECV-t szánták, de az 1986-os halálos balesetek miatt a B-csoportot és az S-csoportot is elkaszálták.
A Lancia 1987-től kezdve az A-csoportos Delta HF modellel indult a versenyeken, és lenyűgöző teljesítménnyel zsinórban hatszor hódította el a világbajnoki címet.
