Fokozódó belpolitikai feszültségek Ukrajnában: Háborús környezetben részleges fegyverexport lehetősége merül fel.

Az elnök jóváhagyásával Ukrajna a jövőben lehetőséget adhat bizonyos fegyverek külföldi értékesítésére, amelyekből több is rendelkezésre áll, mint amennyire a hadszíntéren szükség van. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértője az InfoRádióban kifejtette, hogy az ukrán hadiiparban krónikus munkaerőhiány mutatkozik, ami miatt a szektorban dolgozó szakemberek egyre növekvő elégedetlenségről számolnak be. Az export teljes körű liberalizálását követelik, azonban a társadalom ezt nehezen fogadná el, mivel az ország jelenleg is háborúban áll Oroszországgal.

Volodimir Zelenszkij szeptember végén bejelentette, hogy Ukrajna új lehetőséget kínál a kontrollált fegyverkivitel terén. Ez azt jelenti, hogy az állam engedélyezni fogja azoknak a fegyvereknek az exportját, amelyekből a hazai fronton több áll rendelkezésre, mint amennyire szükség van. Olekszij Anton az InfoRádióban kifejtette, hogy a részleges fegyverexport engedélyezése lehetőséget teremt Ukrajna számára, hogy olyan katonai eszközöket értékesítsen külföldön, amelyeket az ukrán hadsereg nem használ. Az export célkeresztjében elsősorban tengeri harci és megfigyelő drónok, elfogó- és felderítő drónok, valamint földi robotizált harci és logisztikai rendszerek állnak. Emellett az elektronikai hadviseléshez kapcsolódó eszközök és jelzésfelderítő rendszerek is helyet kapnak a lista élén.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: a mostani döntés egy kompromisszumos lépésnek tekinthető, mivel az utóbbi időben heves vita alakult ki az ukrán állam és a magánvállalatok között arról, hogy lehessen-e engedélyezni a fegyverkivitelt vagy teljesen tiltsák be. A konfliktust az okozza, hogy az ukrán hadiiparban krónikus alulfoglalkoztatottság tapasztalható:

A gyárak csupán a kapacitásuk 55%-át működtetik ki, ami jelentős tartalékot jelez a termelési lehetőségeikben.

Ezt az ukrán hadiipar kifejezte ellenérzését, azonban eddig az ukrán kormány ellenállt az engedélyezés kérdésének, tekintettel a felmerülő kockázatokra.

Bár az export megnyitása jelentős lehetőségeket kínál az ukrán hadiipar számára, a társadalomnak más szempontok fontosabbak. Az emberek közül sokan nem értik, miért kellene eladni fegyvereket külföldre, amikor Ukrajnában háború zajlik. Volodimir Zelenszkij tehát ezzel a döntéssel nagy belpolitikai kockázatot vállalt, ugyanis akár komoly ellenállással és elégedetlenséggel is szembenézhet majd a jövőben. Olekszij Anton megjegyezte: szakpolitikai kockázata is lehet a részleges fegyverexport engedélyezésének. Felmerülhet ugyanis az a probléma, hogy a külföldi megrendelések kapacitásigénye és a nagyobb haszon miatt a gyárak a külföldi vevőket részesítik előnyben, ami veszélyeztetheti az ukrán hadsereg számára szükséges állami igények kielégítését. A szakértő szerint ez az elgondolás visszaüthet, mert

"háborús helyzetben az ukrán állam nem engedheti meg magának, hogy a külföldieket preferálja a saját hadseregével szemben".

Olekszij Anton felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz invázió kezdete óta az ukrán hatóság, amely a fegyverkivitel engedélyezéséért felelős, nem adott ki új engedélyeket, így 2022 elején gyakorlatilag leállt az exporttevékenység. Az elemző szerint az ukránok akkor helyes döntést hoztak, hiszen nem állt rendelkezésükre elegendő fegyver, ráadásul az ukrán hadiipar kizárólag a saját hadseregük igényeit szolgálta ki. Jelenleg azonban más körülmények között működik a helyzet, és egyértelművé vált, hogy az ukrán hadiipar képes lenne jelentős mennyiségű fegyver előállítására, de a kormány nem tudja ezt teljes mértékben anyagilag támogatni. Az elemzés alapján a gyártási kapacitások értéke körülbelül 30-35 milliárd dollárra rúg, míg az állami költségvetésben erre a célra 2026-ra mindössze 10 milliárd dollár áll rendelkezésre. A jelenlegi vita arról folyik, hogy fenntartsák-e a jelenlegi állapotokat, ami lehetővé teszi az ukrán hadsereg ellátását, de nem támogatja a hadiipar fejlődését, vagy inkább a szektor fejlesztését és az export növelését célozzák meg, ami viszont kockázatot jelenthet a hadsereg fegyverellátottságára nézve.

Az elemző kiemelte, hogy az ukrán hadsereg a frontvonalon vegyes fegyverzetet alkalmaz, amely a hadműveletek konkrét helyszínétől és a bevetett katonai egységektől függ. Különösen hangsúlyozta a kisebb fegyverek, például a tengeri és megfigyelő drónok szerepét, amelyek terén Ukrajna jelentős fölényben van. Olekszij Anton arra is utalt, hogy Ukrajna Izrael példáját követné, ahol a katonai kihívások és a folyamatos fegyverkezés ellenére a védelmi ipar aktívan részt vesz a globális piacon. Az izraeliek exportstratégiájának lényege, hogy az új generációs fegyverek bevezetésével párhuzamosan a korábbi modellek értékesítésére összpontosítanak. Ennek eredményeként

Izrael tavaly, a háborús helyzet ellenére, lenyűgöző teljesítményt nyújtott, hiszen fegyverexportja elérte a 14 milliárd dollárt, amely új rekordot jelent a külföldi eladások terén.

Az elemző hangsúlyozta, hogy a részleges fegyverexport során más megfontolások érvényesülnek: csak olyan fegyvereket értékesítenek, amelyekből bőséges a készlet. Az ukrán hadsereg esetében azonban éppen ezek az eszközök gyakran alacsonyabb minőségűek. További kockázatként merül fel, hogy az ukránok által külföldön értékesített, feleslegessé vált fegyverek akár orosz kezekbe is kerülhetnek, közvetítőkön keresztül. Ez pedig azt jelenti, hogy az agresszor könnyedén hozzáférhet a technológiai részletekhez. Olekszij Anton megjegyezte, hogy az oroszok a "harctéren szerzett trófeák alapján" is információhoz juthatnak ezekről az eszközökről. Az elemző véleménye szerint különösen aggasztó a tengeri drónok exportjának kérdése, mivel sok forrás szerint az orosz fél nem rendelkezik elegendő ismerettel az ukrán technológiáról. Így, ha az ukránok külföldre értékesítik ezeket az eszközöket, fennáll a lehetősége annak, hogy az oroszok nemcsak a megsemmisített drónokat tanulmányozzák, hanem a már létező típusokat is alaposan megismerhetik.

Ez a helyzet már messze túlmutat az orosz-ukrán konfliktus keretein, hiszen nem zárható ki, hogy a harcok során piacra kerülő katonai felszerelések akár bűnszervezetek birtokába is juthatnak. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértője kiemelte, hogy ezeknek a folyamatoknak a nyomon követése rendkívül bonyolult, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fegyverexport jelenlegi szintje még mindig meglehetősen szigorú, és az ukrán fél részéről eddig nem igazán indult el a nagyobb volumenű export. A szakértő arra számít, hogy a jövőben azok fognak dominálni az ukrán vitában, akik a teljes fegyverexport liberalizálását támogatják. Ha ez bekövetkezik, akkor jelentősen megnő a kockázata annak, hogy értékes fegyverek kerülnek illetéktelen kezekbe.