A betegség egyre szélesebb körben érinti az embereket, holott léteznek korai, észlelhető tünetei, amelyek segíthetnek a felismerésében.

Magyarországon a szakértői becslések alapján körülbelül 250-300 ezer ember szenved demenciától. Ha figyelembe vesszük, hogy legalább két családtag gondoskodik róluk, akkor az érintettek száma akár egymillióra is rúghat. A betegséggel élők és a családtagjaik támogatására létrejött Feledhetetlen Alapítvány egy innovatív webalkalmazást indított, amely segíti a demencia korai tüneteinek észlelését, valamint tájékoztatja a felhasználókat az egészségügyi folyamatok céljairól.

A demencia egyre több család életét befolyásolja világszerte, azonban sokan csak későn ismerik fel a betegség figyelmeztető jeleit. Ez pedig komoly kihívások elé állítja a hatékony támogatás biztosítását és a méltó életminőség fenntartását. Kázár Ágnes, a miskolci háziorvos és a Feledhetetlen Alapítvány elnöke hangsúlyozta az Indexnek, hogy mennyire fontos egy olyan webfelület létrehozása, ahol hiteles információk állnak rendelkezésre az érintettek számára. Céljuk, hogy segítsenek felismerni a demencia tüneteit, és útmutatást nyújtsanak arra vonatkozóan, mit tehetnek, ha a betegség gyanúja felmerül. A június 30-án indult Demenciatérkép kifejezetten azoknak készült, akik magukon vagy családtagjaikon észlelnek érthetetlen változásokat, és keresik a megfelelő lépéseket, hogy merre induljanak el a megoldás felé.

A demencia fogalma az orvostudományban egy komplex tünetegyüttest takar, amely magában foglalja a rövidtávú memóriazavart és a gondolkodási képességek csökkenését. Emellett jellemző rá az érzelmi instabilitás, amely hangulati ingadozásokkal jár, valamint az ítélőképesség és a viselkedés változása is. Mivel a demencia megnyilvánulásai egyénenként eltérőek, a domináló tünetek sokszor fontos információt nyújtanak a mögöttes betegségről.

- kifejtette a háziorvos, aki mind a praxisában, mind mint az alapítvány elnöke, rengeteg érintettel találkozik.

Az orvos már az első gyanús jelnél ajánlja az érintettek számára, hogy pár hónapig naplózzák a magukon észlelt szokatlan változásokat, mert kezdetben nem markáns tünetekről van szó, és az előfordulásuk is hullámzó.

Ilyen gyanús jelek, hogy az érintettnek nem jutnak eszébe a szavak, elfelejt dolgokat, képtelen memorizálni, új tevékenységeket megtanulni, csökken vagy elvész a mobiltelefon használatának képessége, vagy a pénzzel kapcsolatban a számképek vesznek el. Nem tudja milyen nap van, milyen évet írunk, rossz időpontban megy el a boltba, postára

- sorolta a szakember azokat a kezdeti apró jeleket, amiket több hónapon át lejegyezve egyértelművé válhat a hozzátartozó számára is, hogy szükség lehet orvoshoz fordulni. Kázár Ágnes elmondása szerint a rendelőben 4-5 perces validált tesztekkel és a családtaggal történő konzultáció után meg lehet határozni a kivizsgálás irányát, ha a hangulat és viselkedészavar dominál pszichiáter szakorvoshoz, ha a gondolkodási funkciók csökkennek inkább neurológus szakorvos állítja fel a diagnózist és indítja el a terápiát. A betegséget kognitív-memóriatesztek mellett, labor- és képalkotó vizsgálatokkal igazolják a szakorvosok.

A Demenciatérkép célja, hogy világosan bemutassa a betegséghez vezető utat, amely a diagnózistól a megfelelő terápiáig vezet. A doktornő tapasztalatai szerint gyakran hosszú idő telik el, mielőtt a páciensek megfelelő ellátásban részesülnek. Pedig az állapotromlás korai szakaszában, az alapbetegségek kezelésével, jelentősen lassítható a folyamat. A demenciával járó tünetek mellett gyakran előfordul magas vérnyomás és/vagy cukorbetegség, de ritkábban pajzsmirigy problémák, korábbi fejsérülések, vírusfertőzések vagy vitaminhiány is hozzájárulhat a kialakuláshoz. Az első jelek megjelenésétől számítva akár évek is eltelhetnek, mire a diagnózis véglegesen felállításra kerül, és az érintett folyamatos orvosi felügyeletet igényel. Az orvos szerint a Demenciatérkép bevezetésével a cél a korai felismerés és a sürgős orvosi beavatkozás elősegítése, amely nemcsak az érintettek, hanem a családtagjaik számára is lehetőséget biztosít a felkészülésre és a támogatásra.

Sokan megtapasztalják ezt a helyzetet, ahogy múlnak a hónapok, egyre súlyosabbá válik az állapot. Ilyenkor a családtagok gyakran azonnali megoldást keresnek. Különösen akkor keresik fel a rendelőt, amikor a viselkedési problémák már zavaró mértéket öntenek; a nyugtalanság, a verbális és fizikai agresszió, a gyanúsítgatás mind-mind aggasztó jelek. Az érintett személy gyakran már nem törődik sem a külsejével, sem a környezetével, ami még inkább felerősíti a családtagok aggodalmait.

- mondta a szakember, hozzátéve: ilyenkor a demencia már előrehaladott, biztosan középsúlyos. A doktornő arra is kitért, hogy a demenciában szenvedők kis hányada él szociális otthonban, főként valamelyik családtag vállalja magára a gondozást. A Feledhetetlen Alapítványnál több szakmai fórumot és tanácsadást szerveznek számukra.

Kázár Ágnes kiemelte, hogy a hozzátartozóknak fontos tisztában lenniük a folyamatosan romló állapot lehetőségével, és azzal, hogy az érintett személy számára az adott körülmények között milyen típusú és mennyiségű támogatásra van szükség. A szakorvos egy klinikai értékelő skálát alkalmaz a mindennapi életviteli aktivitás mérésére. Az önfenntartás és önellátás képessége alapvetően befolyásolja a demencia súlyossági stádiumát, amely egyben meghatározza a szükséges támogató segítség mértékét is.

Kezdetben elegendő lehet, ha csupán hetente néhány alkalommal részt veszel a mosásban és a vásárlásban. Az idő múlásával azonban a demenciával élő személyek számára szükségessé válhat, hogy segítséget nyújts a mosdatásban és az etetésben is.

- mondta el a doktornő, ha valaki a gondozást nem tudja vállalni, akkor a megfelelő szociális intézménybe időben be kell adni az erre vonatkozó kérelmeket, mivel hosszú akár éves várólistákkal kell számolni. A webalkalmazásban azt is megemlítik, hogy a gondozó családtagnak is szüksége lehet a fizikailag és érzelmileg egyaránt megterhelő időszakban lelki támogatásra, erre több csoport is alakult. A művészetterápiás foglalkozások pedig a hozzátartozó és beteg számára is egyaránt kedvező lehet.

Kázár Ágnes hangsúlyozta, hogy a demencia nem a természetes öregedés elkerülhetetlen része, azonban az életkor előrehaladtával egyre több ember érintetté válik. Praxisában nemcsak a panasszal érkező pácienseket vizsgálják, hanem külön figyelmet fordítanak a 60 év feletti szív- és érrendszeri, cukorbeteg, valamint krónikus légzőszervi problémákkal küzdő egyénekre is. Emellett a túlsúlyos betegeket és a 75 év felettieket is szűrik, akik sürgősségi ellátásban részesültek, de eddig még nem történt meg náluk a demencia szűrése.

A doktornő arra a kérdésre hogy lehet-e tenni valamit a demencia megelőzése érdekében, elmondta, hogy az egészséges étrend, a rendszeres testmozgás, ideális testsúly tartása, a szív-érrendszeri és cukorbetegeknél a terápia tartása, a közösségi lét és agyunk tornáztatása új dolgok megtanulásával jelenthet némi védelmet a betegség kialakulása ellen. A rendszeres olvasás lehetőség a szókincs frissen tartásához, a nyelvtanulás új ismeretek elsajátításához. A szakemberek szerint az egyik legideálisabb tevékenység a tánc, a kognitív képességek a fizikális erőnlét megtartására és a mentális jóllét támogatására.