Csömend településén egy tragikus eset történt, amely rávilágít a családon belüli erőszakra. A helyiek tudtak arról, hogy a férfi rendszeresen bántalmazta feleségét, mégsem lépett senki a problémára. Ez a passzív hozzáállás súlyos következményekkel járt, é

A rendőrség már tudomást szerzett arról a férfiról, aki nemrégiben megölte feleségét, hiszen egy év leforgása alatt kétszer is megjelentek a család csömendi otthonában. Ennek ellenére senki sem tett érdemi lépéseket, az asszony pedig nem nyújtott be feljelentést, és nem kérte a segítséget, amikor még lett volna rá lehetősége. A szakértők véleménye szerint a somogyi tragédia rámutat a hazai áldozatvédelem hiányosságaira, illetve a jogszabályok félreérthetőségére és gyakori rossz alkalmazására. Vajon tényleg egy élet múlt azon, hogy nem világos, hogy a két bántalmazás már elegendő indok-e a rendszeres bántalmazás kategóriába sorolásra?

Hosszú heteken át mécsesek sorakoztak a Somogy megyei Csömenden, egy családi ház kerítésének tövében. Ezek a lángoló fáklyák egy asszony emlékét idézték fel, akit a rendőrség gyanúja szerint a férje ölt meg egy csákánnyal május elején. A férfit a tragédia napján még aznap elfogták, és kihallgatták a hatóságok.

A tragikus esemény mélyen megrázta a Marcali közelében található, mindössze 270 fős kistelepülés lakóit. Különösen azért, mert a csömendiek, akiknek volt valamilyen kapcsolatuk a középkorú házaspárral, azt gondolták, hogy minden a legnagyobb rendben van náluk. Egy helyi asszony szavaival élve: "Azt hittük, hogy ők az a példa, akire mindenki felnézhet, de most... most minden megváltozott."

"Gyerekkoruk óta szerették egymást. Kívülről minden szépnek és jónak tűnt."

A férfiról azt nyilatkozta: "Soha nem gondoltam volna, hogy képes lenne ilyesmire, mindig normálisnak tűnt, a felesége pedig egy szelíd lélek volt." Mások is úgy jellemezték, mint egy vidám természetű embert, akivel mindig könnyű volt megtalálni a közös hangot.

Egy ismerősöm mesélte, hogy az asszony és a férje, bár még csak középkorúak, már felnőtt gyerekeik és unokáik is vannak. "Jól alakult az életük, mindketten dolgoznak: a férfi biztonsági őrként tevékenykedik, míg a felesége idősgondozóként segíti az időseket. Ráadásul a házukra már kifizették a jelzálogot, és gyakran töltenek időt a lányaikkal és unokáikkal."

Bár a megkérdezettek egyöntetűen állítják, hogy a gyilkosságnak nem voltak előjelei, egy helyi házaspár ennek ellenkezőjét állította. A feleség úgy véli, hogy a kapcsolatuk már régóta viharos volt. Elmondása szerint a férfi korábban is bántalmazta őt, de sosem gondolták volna, hogy a helyzet idáig fajulhat. Ráadásul a nő azt is hozzátette, hogy a rendőrség többször is megjelent náluk a problémák miatt, ami a hatóság megerősítése szerint is igaz.

A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyilatkozata szerint tavaly július 16-án a mentőszolgálat kérte a rendőrség közreműködését, mivel értesülések szerint egy férj bántalmazta feleségét, aki könnyebb sérüléseket szenvedett. Az asszony azonban jelezte, hogy nem kíván feljelentést tenni. Később, november 14-én a rendőrök újra ellátogattak a családhoz, ezúttal az asszony kérésére. A rendőrség tájékoztatása alapján a nő azért hívta őket, mert a férjével való veszekedés során tettlegességre került sor. Azonban ekkor is elutasította a feljelentést.

Megkerestük a rendőrséget, hogy tisztázzák, miért nem tettek intézkedéseket a történtek után. Válaszuk azonban nem volt egyértelmű; csupán egy vonatkozó jogszabályra hívták fel a figyelmünket. Ez a jogszabály az olyan családon belüli erőszakos esetekre vonatkozik, amelyek "rendszeresen" fordulnak elő. Felmerül a kérdés, hogy a két eset valóban rendszeresnek tekinthető-e? Ez a kérdés kulcsfontosságú, hiszen forrásaink szerint...

A rendőrök számára sem mindig világos, hogy mikor indíthatnak hivatalból feljelentést, és mi minősül rendszeres erőszaknak.

Spronz Júlia, a Patent Jogvédő Egyesület jogásza hangsúlyozza, hogy már két incidens is elegendő ahhoz, hogy a rendőrség hivatalból megkezdje a büntetőeljárást. "A kapcsolati erőszak bűncselekményének eljárása hivatalból kezdeményezhető, amennyiben legalább kétszer történt testi bántalmazás. Ezt a joggyakorlatot nem a Büntető Törvénykönyv magyarázza, hanem annak kommentárja, amely alapján a jogalkalmazási gyakorlat kialakult" - mondta. Továbbá megjegyezte, hogy a nőjogi szervezetek által a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz benyújtott panaszok között is szerepel, hogy rendkívül alacsony számú eljárást indítottak hivatalból kapcsolati erőszak ügyében, és hasonló a helyzet az ideiglenes megelőző távoltartás esetén is.

Dés Fanni, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) munkatársa hangsúlyozta, hogy a hatóságoknak jelentős szerepük van az áldozatok védelmében, különösen az ilyen jellegű esetekben. Szerinte fontos lépés lehet, ha az elkövetőket tájékoztatják arról, hogy cselekedeteik bűncselekménynek minősülnek. Ezen kívül ideiglenes távoltartás elrendelésére is van lehetőség, sőt, a hatóságok hivatalból is feljelentést tehetnek. Fanni kiemelte, hogy a nőjogi szervezetek régóta sürgetik a kockázatértékelés bevezetését, amely során a rendőrség szakemberei megvizsgálják, hogy fennáll-e a bűnismétlés vagy a bántalmazott nő megölésének lehetősége. "Egyértelmű, hogy az erőszakos cselekmények gyakran fokozódnak" - tette hozzá.

Arról, hogy vajon miért nem akart vagy mert segítséget kérni, feljelentést tenni az asszony, Dés Fanni úgy vélekedett: ez mindig nehéz lépés, a kis közösségekben, amelyekben mindenki ismer mindenkit, talán még nehezebb segítséget kérni.

Dés Fanni rámutat, hogy az áldozatok helyzete különösen nehéz a falvakban és kisebb városokban, ahol a szociális szolgáltatások elérhetősége korlátozott. Ezeken a településeken kiemelt szerepe van a helyi önkormányzatoknak, amelyek - noha ez nem tartozik hivatalos feladataik közé - fontos lépéseket tehetnek a családon belüli erőszak ellen. A közösség tájékoztatása révén segíthetnek a kapcsolati erőszak felismerésében, és lehetőséget biztosíthatnak arra, hogy a helyi lakosok megismerjék a segítségnyújtás és támogatás formáit.