Botrány Parajdon: A román hatóságok ismételt mulasztásai vezettek a tragédiához.

A romániai Országos Sóipari Társaság, bár rendelkezett a szükséges anyagi forrásokkal, mégsem tudta megoldani a felmerült nehézségeket.

A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre - vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.

A miniszterelnöki hivatal felügyeleti bizottsága szombaton hozta nyilvánosságra jelentését, miután lezárta a májusban bekövetkezett bányakatasztrófa következményeként végzett vizsgálatát a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR).

A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:

A vizsgált intézmények által rendelkezésre bocsátott információk alapján világosan látszott, hogy a Korond-patak potenciálisan elöntheti a bányaterületet. Ennek ellenére a Salrom folyamatosan figyelmen kívül hagyta ennek a kockázatnak a súlyosságát, és nem értékelte közvetlen fenyegetésként.

Az állami vállalat műszaki és szervezési tervei hiányolták a megfelelő stratégiát a lelőhelyek, a tárnák és a berendezések védelme érdekében. Az intézkedések nem a kockázatok megelőzésére összpontosítottak; inkább karbantartási és sürgősségi munkálatokra korlátozódtak. Nem történtek olyan beruházások, amelyek a sóbánya hosszú távú védelmét célozták volna - áll a jelentésben. Azt is kiemeli, hogy az éves sókitermelési tervek jóváhagyása csupán formaság volt, és az alkalmazott műszaki eljárások nem követték az egységes műszaki előírásokat, így nem voltak mérhetők.

A Salrom 2021 és 2024 közötti költségvetési adatai alapján a következő megállapítások tehetők:

a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat

- jelentette ki a testület.

Az ellenőrök számos hiányosságra figyeltek fel. A jelentés alapján a vállalatnak a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben aktualizált tevékenységi terve értelmében szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén a vízszivárgás csökkentése érdekében, azonban ezek a feladatok elmaradtak. Továbbá, a 2012 és 2016 között végrehajtott vízügyi projekteknél nem tartották be a vonatkozó jogszabályokat, többek között nem kérték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai ellenőrzését sem.

Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.

Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.

A vállalat a 2024 áprilisi vízszivárgás következményeként készített szakvéleményben javasolt intézkedések végrehajtásával is lemaradt:

a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.

A jelentés konkrét ajánlásokat fogalmaz meg az illetékes minisztériumok és állami hatóságok számára a bányaszerencsétlenség következményeinek kezelésére. Javasolja a Salrom vezetőinek visszahívását, valamint a vezetőtanács és más érintett személyek jogi felelősségre vonását a kialakult helyzet miatt. Emellett a bányák működésére vonatkozó jogszabályok módosítását is indítványozza, hogy a jövőbeni hasonló eseményeket megelőzhessük.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban ismét betört a Korond-patak vize, amely néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya minden szegletét. Ez a sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, ahová korábban évente százezrek zarándokoltak el. A bányászok mellett a településen és környékén működő több száz vendéglátóegység üzemeltetőinek és munkatársainak megélhetése is szorosan összefonódik a bánya sorsával.

(MTI)

Nyitókép: Kiss Gábor / MTI

***

A hozzászólások nem átírt anyagok, a bennük foglaltak a szerzők véleményét tükrözik. Kérjük, mielőtt megosztja gondolatait, alaposan tanulmányozza át a kommentszabályzatot!