A maja vérbarlangban felfedezett leletek rémisztő történeteket mesélnek el.
Guatemalában egy titokzatos földalatti barlang mélyén régészek rábukkantak több száz, sérülésekkel borított, törött emberi csontra. Ez a felfedezés hátborzongató fényt vet a maja civilizációra: a kutatók véleménye szerint az itt élő embereket a száraz évszak idején áldozták fel, hogy ezzel kiengeszteljék a maja esőistent - számol be róla a Live Science.
Az 1990-es évek elején a guatemalai Peténben található Dos Pilas régészeti lelőhely alatt végzett ásatás több mint egy tucat barlangot tárt fel, amelyeket a maják használtak Kr. e. 400 és Kr. u. 250 között. Az egyikben - a Cueva de Sangre-ban, másnéven vérbarlangban - rengeteg emberi csont hevert szétszórva a padlón, amelyek közül sok a halál beállta körüli időpontban keletkezett, traumás sérülések nyomait mutatta.
Az Amerikai Régészeti Társaság április 24-i éves találkozóján Michele Bleuze, a Los Angeles-i Kaliforniai Állami Egyetem bioarcheológusa lenyűgöző előadást tartott, amelyben alaposan bemutatta csapata csontokon végzett részletes elemzéseit.
Van néhány bizonyíték, amely arra utal, hogy ez egy rituális helyszín volt
- mondta Ellen Fricano, a kaliforniai Western University of Health Sciences igazságügyi antropológusa, aki a csontokat vizsgálta.
A kutatók szerint egyedülálló bizonyítékot szolgáltatott, hogy a csontok a felszínen helyezkedtek el, nem pedig eltemetve, és a rajtuk található sérülések rituális feldarabolásra utaltak, nem pedig hirtelen temetésre. Néhány koponyán, különösen a bal oldalon, a homlok területén felfedeztek nyomokat, amelyek azt sugallják, hogy valaki egy éles szerszámmal – valószínűleg egy baltával – hasította szét a koponyát. Ezen kívül egy gyermek csípőcsontján is hasonló vágást észleltek. A szakértők úgy vélik, hogy mindkét sérülés a halál pillanata környékén keletkezhetett.
Az emberi maradványok elhelyezése is arra utal, hogy a gyűjtés folyamatának rituális jelentősége volt.
A barlang egyik sötét zugában a régészek négy egymásra rakott koponyaboltozatot fedeztek fel. A csontok felületén megjelenő sérülések, a barlang mélyén heverő számos emberi maradvány, valamint a rituális célokra készült tárgyak, mint az obszidián pengék, mind arra engednek következtetni, hogy a Cueva de Sangre valaha egy ősi maja szertartás színhelyéül szolgált, ahol áldozatok történtek.
A vérbarlangba egy apró nyíláson és egy alacsony átjárón keresztül lehet bejutni, ám a Cueva de Sangre ma és a múltban is az év nagy részében víz alatt állt. Így tehát minden bizonnyal csak a száraz évszakban, március és május között volt megközelíthető. A kutatók ezért úgy vélik, ez is azt erősíti, hogy a bemutatott áldozatok az esőistennek szóltak. Az egyik fontos korabeli maja rituális ünnep május 3-án volt, közvetlenül az esőzések kezdete előtt, amikor az emberek barlangokat látogattak, hogy esőért és jó termésért imádkozzanak.
