Böröcz László az Indexnek nyilatkozva hangsúlyozta: egy egészen új perspektíva kezd kibontakozni a Budai Vár területén.
Céljaink megvalósítása négy alapelvre épül: tisztaság, rend, turizmus és kultúra – mondta Böröcz László, az I. kerület újonnan megválasztott polgármestere az Indexnek. Ezen irányelvek mentén tervezik a következő ciklus tevékenységeit. A polgármester arról is beszélt, hogy milyen új intézkedések és fejlesztések várhatóak az önkormányzat részéről.
Böröcz László az Indexnek adott interjújában többek között arról beszélt, hogy
Polgármesterként igazán színesen indította a 2025-ös esztendőt. Kíváncsi lennék, ki volt az a kreatív elme, aki a Halászbástyához kordonokat állíttatott.
A Halászbástyát üzemeltető önkormányzati vállalat javaslatot tett egy 30 napos próbaidőszak bevezetésére a fizetős parkolási zónára, amelyet végül meg is valósítottak. Mindössze két nap elteltével azonban világossá vált, hogy ez az irányvonal nem a legmegfelelőbb.
Milyen célt szerettek volna elérni ezzel a lépéssel?
Október óta a helyi önkormányzat gazdálkodásának hatékonyságán dolgozunk, amelynek fókuszában a kiadások csökkentése és a bevételek növelése áll. E törekvések részeként egy új intézkedést vezettünk be. Az elmúlt év során 4,5 millió látogató érkezett a várhoz, ami jelentős terhelést rótt a helyi közösségre és a köztisztaságra. Célunk, hogy a turisták számára egy rendezettebb és vonzóbb környezetet biztosítsunk, valamint hogy a közösségünk is jobban részesüljön az ebből származó bevételekből.
Teljesen világos, de vajon ezek a lépések elengedhetetlenek?
Az elmúlt öt év során az emberek olyan környezetet tapasztaltak meg, ahol a szemetesek túlcsordultak, a terek pedig koszosak és gondozatlanok voltak. Mostani célunk, hogy maximálisan kihasználjuk az önkormányzat által kínált lehetőségeket. Cégünk, amely a Halászbástyát üzemelteti, egy innovatív javaslattal állt elő: bővítsük ki a 1995 óta fizetős szakaszt, úgy, hogy közben megőrizzük a szabadon látogatható területeket is. A képviselő-testület ezt a javaslatot egyetlen ellenszavazattal fogadta el, és még a Demokratikus Koalíció, valamint a Kétfarkú Kutya Párt is támogatta, míg a volt polgármester asszony tartózkodott a szavazástól. A tesztidőszak elindítása után, figyelembe véve a kialakult helyzetet és a kapott visszajelzéseket, azonnal intézkedtem a kordonok eltávolításáról.
Tényleg azt hitték, hogy ennek nem lesz következménye, és úgy tűnik, hogy elkerüli a figyelmet?
Ismétlem: a Halászbástya felső része 30 éve csak jeggyel látogatható. A nyugdíjasok és a diákok féláron, a 6 éven aluli gyerekek ingyen léphetnek be. A bevételeink 90 százaléka az ide látogató turistáktól származik. Nem véletlen, hogy 30 helyett csak két napig tartott a tesztidőszak. A korábbi városvezetés nagypolitikai ambíciókat igyekezett kiszolgálni, velük ellentétben mi az itt élők visszajelzéseit, véleményét is figyelembe vesszük döntéseinknél.
A Budavári Önkormányzat nemrégiben a Ruszwurm Cukrászda körüli események miatt került reflektorfénybe. Az Index hírportál számolt be elsőként arról, hogy az előző polgármester védelmi pénz szedésével vádolják. Azóta sikerült rendezni ezt a helyzetet? Milyen a cukrászda jelenlegi státusza?
az önkormányzatnak már jóval magasabb összeggel kell számolnia. A cukrászda tulajdonosa, aki korábban kedvező bánásmódban részesült, most érzékeli, hogy a politikai kapcsolatok megromlása után a helyzet drámaian megváltozott. A jogi harcok során felhalmozódott adósság, amely a Kúria döntése értelmében közel 400 millió forintra rúg, az évek során csak növekedett, és a helyi hatóságok álláspontja is keményebbé vált. Az önkormányzat részéről tapasztalható eltérő megközelítés rávilágít arra, hogy a politikai kapcsolatok milyen mélyen befolyásolják a gazdasági ügyeket, és hogy a személyes viszonyok milyen gyorsan megváltoztathatják a hivatalos döntéseket. A volt polgármester által elhúzott ügyintézés nem csupán a cukrászda jövőjét veszélyezteti, hanem a helyi közösség is szenved a következményektől, hiszen a kifizetetlen adósság a közszolgáltatásokra is hatással van. A helyzet tehát nemcsak a tulajdonosra, hanem a város egészére nézve is aggasztó, és a közeljövőben valószínűleg további bonyodalmakat hoz magával.
Fontos megjegyezni, hogy az ingatlanok visszaszerzése egy lehetséges irány, amelyet fontolóra veszünk. A Ruszwurm Cukrászda, amely két év múlva 200 éves jubileumot ünnepel, különösen sokak számára jelentőségteljes helyszín. Éppen ezért javaslatot tettünk az ott dolgozóknak. A javaslat egyik lényeges eleme az volt, hogy ha a tulajdonos hajlandó átadni a névhasználati jogot, az önkormányzat kész lenne tovább működtetni a két említett cukrászdát. Amennyiben a tulajdonos elzárkózik ettől, úgy a dolgozóknak arra is lehetőséget biztosítunk, hogy a kiürítést követően az önkormányzat átvenné őket, amikor már mi üzemeltetjük az üzleteket. Ezzel biztosítva van, hogy az önkormányzat végül hozzájuthat a saját ingatlanához.
Hatalmas skalp lehet a kormánypártnak, hogy "visszaszerezte" a Budavári Önkormányzatot. Különleges elbírálásban részesült a választásokat megelőzően? Kapott pluszerőforrásokat?
Különleges elbírálás nem létezett, a Fidesz pártként teljes mértékben támogatta a kezdeményezéseket, éppen úgy, mint mások esetében. Ami az erőforrásokat illeti, elmondhatom, hogy a feleségem és a gyermekeim gyakorlatilag fél évig távol voltak tőlem. Innen nézve valóban komoly erőfeszítéseket tettünk. Higgye el, lakásról lakásra jártunk, beszélgettünk az emberekkel, konzultációkat folytattunk, és úgy érzem, a választási eredmények ezt egyértelműen visszaigazolják. Az itt élők azt tapasztalták, hogy mi valóban foglalkozunk az ő problémáikkal és mindennapjaikkal, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy ezt a helyzetet javítsuk.
Érkezett még nyolcszáz venezuelai menekült is, akiket egy I. kerületi idősek otthonában helyeztek el.
A helyi ellenzéki média is jelentette: ilyen esemény nem történt meg. Ennek ellenére időnként visszatérnek erre a témára, de valójában nincs nagy jelentősége. A vitatott szavazókörben a Máltai Szeretetszolgálat otthona működik, ahol a hajléktalanokat és menekülteket egyaránt bejelentik, hogy legyen hivatalos lakcímük, mivel enélkül alig tudnak ügyeket intézni az országban. Hasonló helyzetek más kerületekben is előfordulnak, például a VIII. kerületben egy hajléktalanszállón több mint ezer ember van regisztrálva. Az utóbbi hetekben a baloldal azt állította, hogy ezek a venezuelai magyar állampolgárok fogják meghatározni a választások kimenetelét. Ehhez képest mi valójában történt?
A szavazókörben 282 szavazatot kaptam, az ellenfeleim pedig 212-t, a számokból is pontosan látszik, hogy az itt élők szavaztak, nem pedig a Máltai Szeretetszolgálathoz bejelentett 800 menekült magyar állampolgár. A kerületben 500 szavazat volt a különbség, akkor is nyertem volna, ha ebben a körzetben senki sem szavaz rám. Nem véletlen, a választást követő hetekben erről már az ellenfeleim sem beszéltek, csak a volt polgármester próbálkozik néha tört spanyolsággal köszönni a testületi ülésen.
Korábban a Telexnek adott egy interjút, és ott azt mondta, "félnivalója nincs a Fidesznek, de tennivalója igen". Ez azért lepett meg, mert azt gondoltam, háttérbe kerül önnél a nagypolitika azzal, hogy polgármester lett.
Teljes mértékben egyetértek ezzel a megállapítással. Fontos megemlíteni, hogy az önkormányzati tevékenységem után a nagypolitikában is elkötelezetten szolgáltam a köz jövője érdekében. 2018 óta országgyűlési képviselőként és a Fidelitas elnökeként dolgoztam, majd 2020-tól az I. kerületi polgári közösség megalakításába is belefogtam. Az I. kerület valóban egy igazi kincs, egy olyan különlegesség, amely Budapest és Buda ékköve. Engedje meg, hogy kiemeljem: az egész ország számára is jelentőséggel bír. Nézzen csak ki az irodám ablakán – kevés helyen található ilyen gazdag műemléki és világörökségi környezet! Ezt a lehetőséget meg kell becsülni. Itt nem csupán egy kerület élénk közösségéről van szó, hanem arról, hogy a hétköznapok során mindannyian ismerjük egymást. Nap mint nap találkozunk az utcákon, és az emberek többsége még a köszönésre is időt szakít, függetlenül attól, hogy vízivárosi, krisztinavárosi, tabáni, gellérthegyi, naphegyi vagy várbeli identitással rendelkeznek.
Tehát úgy tűnik, hogy nincsenek nagyobb politikai törekvései?
Budavár polgármesterének szerepe igazán izgalmas kihívás. 2022 után mérlegelnem kellett, hogy az országos politikai színtéren folytassam-e pályafutásomat. Az I. kerületi polgári közösség tagjai biztatásukkal kerestek meg, hogy vállaljam a jelöltséget a választásokon, és a Fidesz is támogatta ezt a lépésemet. Innentől kezdve egyértelmű volt számomra, hogy ez a feladat és küldetés vár rám. Az elkövetkező időszakban erre szeretnék fókuszálni.
Milyen irányvonalakat tűzött ki célul maga elé?
Október elseje után számos váratlan helyzettel kellett szembenéznünk. Az átadás-átvétel során nem derült ki, de csak hetek elteltével tudtuk meg, hogy az előző vezetés 71 millió forintnyi jutalmat osztott ki saját magának és munkatársainak, akik később távoztak. A volt jegyző nyolc havi jutalmat kapott, és távozása előtt utasította a kollégáit, hogy töröljék a saját és a munkatársai közötti levelezést. A munkájának minősége egyébként is megkérdőjelezhető, hiszen nem igazán jegyzőként, hanem inkább politikai szereplőként működött.
Milyen előrelépések történtek ebben a kérdésben?
Természetesen! Íme egy egyedi változata a szövegnek: Igen, az önkormányzat büntetőfeljelentést tett a botrányos jutalmak kifizetésével kapcsolatban. Emellett egy másik figyelemre méltó példa, hogy az utolsó öt évben nem használták a szerződés-nyilvántartási rendszert. Ez azt mutatja, hogy a korábbi városvezetés kaotikus módon kezelte a szerződéseket, ami felelőtlen és a 21. században elfogadhatatlan. Ráadásul a zöld ügyek is ott vannak a színen, amelyek a volt polgármester kedvenc témái közé tartoztak. A kerület egyes fakivágásait az önkormányzatnak kellett volna engedélyeznie. Azonban eddig 27 esetben tapasztaltuk, hogy bár érkezett egy kérelem a kivágásra, az önkormányzat nem reagált rá, ezzel elkerülve a döntés meghozatalát. Így a kérelem egy idő elteltével jogerőre emelkedett, és a fa kivágásra került. A probléma az, hogy mivel az önkormányzat nem kérte a tulajdonost a fa pótlására, így a fák nem kerültek újraültetésre.
Értem, amit mondasz, de a kérdésem az volt, hogy milyen irányokat tűzött ki célul magának a megválasztását követően?
Céljainkat négy alapvető pillér köré építjük fel: tisztaság, rend, turizmus és kultúra. Az egyik legfontosabb törekvésünk, hogy a köztisztaság területén a költségvetési kiadásokat a következő két évben fokozatosan megduplázzuk. Jelenleg csupán húsz fő biztosítja közterületeink tisztaságát, ami rendkívül alacsony szám. Az első lépésként most hat új munkatársat veszünk fel, és a tervek szerint az év végéig a létszámot az eredeti duplájára növeljük. Ezen kívül több európai példát is tanulmányozunk annak érdekében, hogy modernizálhassuk a köztisztasági ágazat működését.
A kampány során többször is napvilágot látott, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a Batthyány téren, a Vérmezőn és a Szilágyi Dezső téren. Ezeken a helyszíneken sajnos több ember életvitelszerűen, a közösségi normákat figyelmen kívül hagyva viselkedett. A hajléktalanság problémáját két szempontból szeretnénk megközelíteni: egyrészt a kerületi lakók védelme érdekében erősítjük a közterület-felügyeletet és kinevezünk egy rendészeti biztost, másrészt a szociális aspektusra is figyelmet fordítunk, a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve keressük a megoldásokat. Bár a kérdés közterületi jellegű, fontos, hogy humánusan és előre figyelmeztetve lépjünk fel. Ezen kívül a zöldterületek karbantartására is figyelmet kell fordítanunk, hiszen az elhanyagolt parkok táptalajává válhatnak ezeknek a problémáknak.
Úgy vélem, a kormány minden rendelkezésre álló támogatást megad, hogy a I. kerületi polgármesteri poszt stabilan a kezében maradjon.
Ebben téved. Az igazság az, hogy lehet a kormánynál kopogtatni, de úgy gondolom, polgármesterként most nem ez a feladatom. Nem szeretnék bejelentkezni sehova, hogy valaki oldja meg az összes problémámat.
Polgármesteri szerepem legfontosabb kihívása, hogy a kerületünkben rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználjam, hogy az itt élők számára a legjobb feltételeket teremthessem. 2025-re célom, hogy Magyarországon egy olyan polgármester legyek, aki mindent elkövet azért, hogy közösségünk önellátó és önfejlesztő képességekkel gazdagodjon.
Tehát úgy tűnik, hogy a kormány nem kívánja a fejlesztéseket külső támogatásra alapozni?
A nagyobb fejlesztések megvalósításához elengedhetetlen a kormányzati támogatás, de először az alapvető feladatokat kell megoldanunk, és ezen a téren bőven van tennivalónk. Miután ezeket sikeresen elintéztük, akkor térhetünk rá a jelenleg napirenden lévő kérdésekre. Számos izgalmas tervünk van a közeljövőre vonatkozóan: a Batthyány tér és a Fő utca rekonstrukciója, Víziváros forgalomcsillapítása, egy új kulturális negyed létrehozása, valamint a Szentháromság tér felújítása. Az előző városvezetés csupán a Szentháromság téri tervezésre költött el 60 millió forintot, azonban a végül elkészült javaslat teljes mértékben eltért a hely szellemiségétől. A kerületi lakosok hangot adtak elégedetlenségüknek, és a vári közösség aláírásgyűjtést indított a tervek ellen.
Tudna egy kicsit konkrétabban fogalmazni?
A Szentháromság teret és a környékét mindenképpen szeretnénk felújítani a következő időszakban. A Gellért-hegy és a Vérmező kifejezetten hányattatott sorsú, ide szeretnénk komoly erőforrást összpontosítani. A fővárossal megkezdtük a tárgyalásokat arról, hogy átvennénk bizonyos területek vagyonkezelését és az üzemeltetését is, mert nekünk fontos, nekik nem annyira. A Vérmező szerintem Buda egyik legjobb része, és fantasztikus hely lehetne. Félre ne értse, most se rossz, de azért a közvilágítás nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. A parkot még bőven lehet fejleszteni, és közösségi szempontból olyan funkciókat kellene telepíteni, ami az itt élők és az idelátogatók számára is hasznos. Ugyanez igaz, ha megnézzük a Gellért-hegyet, a Filozófusok kertjét: a kampányban legalább lenyírták a füvet, és elvitték a szemetet, de ezenkívül nem foglalkoztak vele. Nem igazán költött rá a főváros sem.
Tehát néhány régiót most a fővárostól szeretne átvállalni?
Igen, és fejlesztenénk, ha már korábban elhanyagolták. Ez ügyben főpolgármester úrral már folynak a tárgyalások. A Batthyány teret talán már említettem, és itt van még az Európa Park, ami az I. kerület tulajdonában van, de szintén fővárosi kezelésben. Alapvetően tehát a saját tulajdonunkban lévő zöldfelületeket vennénk át a fővárostól. Ugyanakkor számtalan további konkrét fejlesztési tervünk van.
Például?
A Budai Vár és az I. kerület különböző pontjai igazi turisztikai középpontokká váltak, ahol a látogatók sűrűn megfordulnak. Kiemelkedő helyszínek közé tartozik a Lánchíd és a Szentháromság tér, melyek környékén szeretnénk fokozni a tulajdonosi felelősségvállalást. Korábban az önkormányzat gyors pályázati eljárások keretében adta bérbe ezeket az ingatlanokat, ahol a legmagasabb ajánlat nyert. Most azonban új irányvonalat szeretnénk képviselni: célunk, hogy minőségi szolgáltatók és vendéglátóhelyek működjenek a turizmus szívében. Ennek érdekében mérlegeljük a pályázati rendszer átalakítását, amely lehetővé tenné, hogy a nyertesek ne csupán fix bérleti díjat fizessenek, hanem az üzletmenetükből származó bevételekből is részesedjen az önkormányzat. Ezzel párhuzamosan minőségi garanciákat is szeretnénk biztosítani, hogy a turisták mindig a legjobbat tapasztalhassák meg.
Más szóval, ha a kiválasztott terület jól teljesít, és érdekelt vagy benne, akkor az önkormányzat számára jelentős bevételek generálódhatnak.
Igen, úgy gondolom, hogy ebből az önkormányzat nagyságrendileg tudja majd növelni a saját bevételeit, és példát mutathatunk más önkormányzatoknak.
A kultúra és a közösségi élet fejlesztése pedig a szívügyünk. Az I. kerület már csak elhelyezkedése miatt is Budapest kulturális életének az egyik fellegvára kell, hogy legyen. Már a következő hónapokban is új programokkal készülünk, a 125. évforduló apropóján Márai-emlékévet tartunk idén Budaváron.
Nézzük meg a helyzetet: az új polgármester olyan város vezetésére vállalkozott, ahol nem mások, mint Orbán Viktor és Rogán Antal is dolgoztak korábban. Ez nyilvánvalóan felveti a kérdést, hogy szükséges-e tőlük egyeztetni vagy engedélyeket beszerezni a tervezett fejlesztésekhez és projektehez. Milyen hatással lesz ez a helyi politikai dinamikára és a döntéshozatalra?
Engedélyt kérni nem kell, nem is volt ilyen típusú kérés. Az itt élők érdekében természetesen a szükséges egyeztetéseket a fejlesztésekről megtesszük.
Pedig egyes fejlesztések az ablakaik alatt történnek. A kormány életét, működését is befolyásolják ezek a beruházások.
Az építkezések mindig kihívásokkal és számos kellemetlenséggel járnak, amik megnehezítik a mindennapi életet. Szeretném kifejezni hálámat az I. kerület lakóinak, akik türelemmel viselik ezeket a nehézségeket. Ha például ellátogat a Pénzügyminisztérium vagy a Vöröskereszt székházához, könnyen észreveheti, milyen szép átalakuláson mentek keresztül. A fejlesztések valóban szebbé tették a környezetünket, függetlenül attól, hogy ezek a kormányzat által valósultak meg. Az én feladatom, hogy a kerület lakóinak érdekeit is figyelembe vegyem az építkezések során. A nagyobb önkormányzati projektek, mint például a várfal rekonstrukciója kapcsán is tervezünk egyeztetéseket. Természetesen keresni fogjuk a kormányzatot, hiszen ez a beruházás messze túlnyúlik az önkormányzat hatáskörén. Fontos megjegyezni, hogy egy nem fideszes polgármester is elvégezné ezeket az egyeztetéseket.
A I. kerület polgármesterének talán az egyik legnagyobb kihívása a turizmus és a helyi közösség igényei közötti egyensúly megteremtése. Fontos, hogy a kerület vonzereje hozzájáruljon a gazdasági fellendüléshez, ugyanakkor a helyi lakosok életminőségét ne befolyásolja kedvezőtlenül. Az idegenforgalom növekedésének előnyeit élvezni kell, de közben ügyelnünk kell arra, hogy a lakók érdekeit is maximálisan figyelembe vegyük. Jól látom?
Ez a feszültség természetes, hiszen az itt élők minden nap megtapasztalják, mivel jár az évi 4,5 millió látogató. Ezt akkor lehet jól kezelni, ha érzik a polgárok, hogy ez egy megtisztelő adottság, sok lehetőséggel. A turistákat nem lehet kitiltani innen, ugyanakkor jelenlétüket szabályozni szükséges. Így, ha már a terhelést a lakosoknak el kell viselniük, akkor cserébe plusz szolgáltatásokat kapnak. Közösséget építünk a kerületi lakókkal, ez csakis így működőképes. Az önkormányzat odafigyel rájuk, megvizsgálja és válaszol a problémáikra, gondoskodik a tisztaságról és a rendről. Egyensúlyba kell ezt hozni.
Természetesen, itt van egy egyedi megfogalmazás: Tudna egy konkrét példát említeni erre?
A turistabuszok ellenőrizetlen behajtása számos problémát okozott a kerületben. Sikerült megállapodást kötni a fővárossal, így 2026-tól a kerület felelős lesz a helyzet szabályozásáért. A következő év, 2025, átmeneti időszaknak számít majd a behajtási engedélyek kiadása terén, de már most jelentős csökkenés várható a nagy buszok belépésében a Budai Vár környékére. A hosszú távú cél az, hogy az önkormányzat egy saját elektromos kisbusz flottát üzemeltessen, amely folyamatos körjáratokban szállítja az utasokat. Ezzel nemcsak a turizmusból származó bevételeinket tudjuk növelni, hanem a kerület környezetének védelméhez is hozzájárulunk, csökkentve a szennyezést és a forgalmi terhelést.
Ezek a víziók arra utalnak, hogy a fókusz a helyi és regionális problémák megoldására összpontosul. Az előterjesztett tervek lényegében mentesek a hagyományos ideológiák kereteitől, de ahhoz, hogy megvalósuljanak, nemcsak anyagi forrásokra, hanem időre is szükség van. Vajon a következő választásokig elegendő idő áll rendelkezésére a megvalósításukhoz?
Célunk, hogy a következő 5-10 évben a miénk legyen az ország egyik legjobban működő önkormányzata, elégedett budavári lakosokkal, akik otthon érzik itt magukat. Nekem az a dolgom, hogy mindezt megvalósítsuk az I. kerületben. Ezekért a célokért dolgozunk, együttműködünk a fővárossal és a kormánnyal, mindig az I. kerületiek érdekeit képviselve.