A bíróság elé állt a korábbi lengyel miniszterelnök, akit 7 milliárd forintos kampánykiadásokkal vádolnak, amelyek mértéke sokak szerint elfogadhatatlan pazarlásnak számít.
A vád szerint Mateusz Morawiecki 2020-ban túllépte hatáskörét, amikor a járvány kellős közepén kizárólag postai úton akarta lebonyolíttatni a köztársasági elnökválasztást. Ezzel 70 millió zloty (ma csaknem 7 milliárd forint) kárt okozott a közvagyonnak.
7 milliárdos kampánypazarlással vádolják Mateusz Morawiecki, volt lengyel miniszterelnököt, mert postai úton akarta lebonyolíttatni a köztársasági elnökválasztást a járvány idején.
A miniszterelnök, valamint Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke, határozottan kiálltak amellett, hogy az alkotmányban előírt választásokat mindenképpen meg kell tartani. Ezzel szemben a Miniszterelnökség jogi szakértői, valamint a kormány egyes tagjai is úgy vélték, hogy az előkészítetlen koncepció kivitelezése lehetetlen. A jogi zűrzavar közepette Jaroslaw Gowin, a kormány egyik kisebb pártjának vezetője és miniszterelnök-helyettese, aki azóta eltűnt a politikai életből, volt az, aki megakadályozta az úgynevezett "borítékos választás" lebonyolítását.
Végül néhány héttel elhalasztva került megrendezésre az elnökválasztás, amely során lehetőség volt levélszavazásra, de ez nem volt kötelező. E választáson a PiS jelöltje, Andrzej Duda, aki a második ciklusáért indult, diadalmaskodott.
A jelenlegi ügyészségi álláspont szerint Morawiecki jogi felhatalmazás nélkül, az Állami Választási Bizottságot megkerülve, indokolatlan költségeket generált a Pénzjegynyomda és a Posta számára. Ennek következményeként 70 millió zloty értékű kár keletkezett.
Morawiecki lemondott mentelmi jogáról, ami a lengyel jogrend szerint megengedett, de még nem tett vallomást, mivel előbb alaposan át kívánja nézni az iratokat. Kijelentette, hogy ezzel teljesítette alkotmányos kötelezettségét, és határozottan ellenáll annak, hogy Tusk miniszterelnök és Bodnar igazságügyi miniszter, valamint a legfőbb ügyész munkatársai megalázzák őt.
"Túléltem már más rendszereket is" - hangsúlyozta, utalva az 1990 előtti időszakban folytatott illegális ellenállói munkásságára, amelyet ellenfelei ugyanakkor felnagyítanak. Kifejezte meggyőződését, hogy Lengyelországban csak akkor állhat helyre a demokrácia, ha a PiS visszatér a hatalmi pozícióba. Véleménye szerint jelenleg ez a helyzet nem adott.
A Tusk-kormány, amely népszerűsége drámaian csökken, jelenleg egy komoly kihívással néz szembe: számos választási ígéretét nem tudja valóra váltani. Különösen fájó pont, hogy az előző kormányzat idején hatalmukkal visszaélő politikai szereplők felelősségre vonása is elmarad. Ezt a helyzetet nem a mindent megakadályozni igyekvő Duda elnök vagy a koalíciós pártok közötti viták okozzák (amelyekben egyébként egyetértenek a kormánypártok), hanem inkább a nyomozóhatóságok rendkívüli lassúsága áll a háttérben.
A rétestésztához hasonlóan nyúlik el az egykori Igazságügyi Alap körüli sokmilliárdos visszaélések ügye is. Az eljárás során annyira ügyetlenkedtek, hogy Marcin Romanowski volt miniszterhelyettes ígérete ellenére végül sikerült Magyarországra szöknie, ahol menedékjogot kapott. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy nemcsak senkit sem sikerült még elítélni a látszólag meggyőző bizonyítékok ellenére, de a bírósági tárgyalásoknak sem kezdődtek el eddig.
A lassú előrehaladás egyik fő oka, hogy a hatalom képviselői rendkívül ügyelnek arra, hogy minden lépésük a jogi keretek között maradjon. Ennek ellenére az ellenzék folyamatosan azzal vádolja őket, hogy megsértik az alkotmányt, és csak "Tusk bűnbandájának" emlegetésével foglalkozik - olvasható a HVG cikkében.
Ebben a szituációban került előtérbe a volt miniszterelnök ügye, amely morális szempontból sokkal enyhébb megítélés alá esik, mivel nem lopásról vagy sikkasztásról van szó. Az ügy inkább egy öt évvel ezelőtti, valóban vitatott hatásköri kérdést érint, és viszonylag csekély összeggel foglalkozik. Kérdéses, hogy végül megszületik-e jogerős ítélet a politikus ellen, aki nemrégiben az Európai Konzervatívok és Reformerek pártelnöki posztját is betöltötte.
A lengyel jobboldal jelenlegi stratégiája az, hogy minden reményét a májusi választásokra összpontosítja, ahol a független civilként bemutatkozó PiS-jelölt, Karol Nawrocki történész győzelmét várja. Nawrocki várhatóan olyan mértékben megnehezíti Donald Tusk kormányának működését, hogy az nem tudja majd végigvinni a 2027 őszéig tartó ciklust. Ez pedig újabb lehetőséget adhat a PiS-nek, hogy visszatérjen a hatalomra. A párt minden kommunikációja azt jelzi, hogy alaposan felkészültek erre a forgatókönyvre, és a bosszúvágyuk egyre inkább fokozódik.
A sok csatát túlélt és most éppen soros EU-elnökként a világpolitikával foglalkozó Tusknak minden ügyességére szüksége lesz.
