Az intelligens robotok forradalmi fejlődése 2026-ban valósággá válhat.
Blikk: Mostanában a nagy technológiai cégek vezetői az OpenAI-tól a Foxconnig, az Anthropictól az Nvidiáig és a Tesláig (vagy éppen a minap az AI keresztapjaként emlegetett Nobel-díjas Geoffrey Hinton) arról beszélnek, hogy az AI és nyomában a robotok elfoglalják a régi munkaköröket, de más módon is behatolnak az emberek életébe. Ezt a folyamatot persze, úgy szeretik láttatni, hogy az AI és a robotizáció felszabadítja az emberek idejét, így értelmesebb, kreatívabb dolgokkal foglalkozhatnak. De azért a legtöbben mindezt inkább fenyegetésnek látják. A hagyományos nagy robotgyártó cégek azonban hallgatnak ebben a vitában. Merre tart valójában a világ? Féltenünk kell a megélhetésünket és az életformánkat a robotoktól?
Halmos Gyula: Ránéztem pár statisztikára, hogy tízezer alkalmazottanként mennyi robot van az egyes országokban. Kiderült, hogy a globális átlag 163 robot tízezer gyári alkalmazottra. Az uniós átlag 216, azon belül a németek állnak a legmagasabban 400 körül, a kínaiak 450 körül járnak, a csúcs pedig Dél-Korea 600-700, illetve Szingapúr 1000 robottal. Magyarországon is vannak magas szinten automatizált gyárak, például a Bosch hatvani üzeme is ilyen.
A CES-en 2016-ban mutatkozott be a Bosch és Rexroth közös fejlesztésű APAS nevű cobotja, azaz egy kollaboratív robot, amely képes együttműködni az emberekkel. Az Amazon logisztikai központjaiban az automatizálás igen magas fokot ért el az ehhez hasonló eszközökkel. Ezek azok a helyek, ahol a cobot kifejezés már tulajdonképpen tényleges értelmet nyer. Ott valóban az történik, hogy azokra a feladatokra, ahol magas szintű rugalmasságra, problémamegoldásra van szükség, embereket alkalmaznak, de minden olyan munkafázist, ami monoton és jól automatizálható - a polcról hozd el ezt, rakd oda azt, stb. -, robotokra bízzák. Ez a dolgozók szemszögéből úgy néz ki, hogy beállnak a helyükre egy leolvasó pisztollyal, míg a robotok folyamatosan hozzák eléjük a tételeket, ők leolvassák, és megnézik, tényleg a megrendelt termék van-e a dobozban, aztán pedig, ha be kell avatkozni, azt az ember gyorsan megoldja. Ennek megfelelően most már egy ilyen logisztikai központba sokkal kevesebb emberre van szükség, mint korábban. Hasonló fejlemények máshol is vannak. Például a Foxpost és más, Magyarországon működő logisztikai cégek szintén rendkívül sokat fektettek az automatizálásba.
A jövő technológiai tája egyre inkább az automatizáció irányába mozdul el, ami azt jelenti, hogy hamarosan olyan raktárak és gyárak jöhetnek létre, amelyek működését teljes mértékben gépek irányítják. E folyamat egyik következménye lehet, hogy a hagyományos sofőrök elveszíthetik munkájukat az önvezető autók térnyerése miatt. De vajon mi határozza meg a változások ütemét: a technológiai innovációk lendülete vagy a beruházások kifizetődősége? Elon Musk nemrégiben arról beszélt, hogy a jövő ipari táját humanoid robotok sokasága fogja uralni. A Tesla már most is rendelkezik annyi alkatrésszel, hogy 12 ezer Optimus robotot tudjanak összeszerelni. De mikorra várható a robotizáció valódi áttörése?
Halmos Gyula: Az ipari felhasználásban a robotizáció már elég régen elindult, és elég magas szintre jutott. Az természetes, hogy át is alakulnak a feladatok. A gyártósori munkások között még mindig ott vannak az emberi operátorok, akik mondjuk most már egy-két tucatnyi robotért vagy inkább öt-tíz olyan munkafolyamatért felelnek, amit jelenleg robotok végeznek. Ezeket a sori operátorokat egy darabig biztosan nem váltja fel sem az AI, sem valamilyen robot. De az operátoroknak azzal együtt kell fejlődniük, ahogy a robotika fejlődik. Többet kell tudniuk a programozásról vagy a karbantartásról.
A gyárakban a legfrissebb technológiai fejlesztések ellenére a legtöbb robot nem humanoid formájú, és sok esetben nem is autonóm. Inkább automatizált, felügyelt gépkarokról van szó, amelyek kiváló mozgáskészséggel rendelkeznek a gyors és hatékony munkavégzés érdekében. Elon Musk jövőbeli elképzelései és a jelenlegi valóság között jelentős eltérések mutatkoznak. Ha megnézzük a Tesla karrieroldalát, számos hirdetést találunk, amelyek teleoperation mérnököket és teleoperatív sofőröket keresnek. Ez is azt jelzi, hogy az önvezető járművek esetében még mindig szükség van a távvezérlésre, mint a zavartalan működés biztosításának egyfajta tartalék megoldására. Különösen figyelembe kell venni, hogy a vezeték nélküli technológiák megbízhatósága folyamatosan növekszik, lehetővé téve, hogy akár autókat is irányítsunk velük. A bányászat területén ez már szinte a normává vált, hiszen a biztonság érdekében nem kívánjuk a dolgozókat a mélybe küldeni. A Bosch is számos hasonló projektet indított ezen a területen.
A Tesla új robottaxija, amely már a küszöbön áll, valószínűleg nem fog teljes mértékben autonóm módon működni. A járművek működését a jövőben távvezérlés is segítheti, különösen bonyolult helyzetekben. Az önvezető autók esetében nehéz megállapítani, hogy éppen függetlenül navigálnak-e, vagy egy operátor irányítása alatt állnak. Az alapvető cél az, hogy az önvezető rendszerek elkerüljék a zűrzavaros, problémás szituációkat. Amikor például be kell sorolni egy zsúfolt körforgalomba – ahogyan azt a Waymo is tapasztalta – az autonóm járművek nehézségekbe ütköznek, mert a programozásuk nem mindig találja meg a megfelelő megoldást. Ilyen esetekben szükség van egy távvezérlő operátorra, aki a megfelelő időben irányítja a járművet, lehetővé téve ezzel a forgalom gördülékeny haladását. A robotika és az automatizálás új munkaköröket teremtenek, még ha nem is igényelnek annyi távvezérlő operátort, mint amennyi sofőr jelenleg dolgozik. Az ipar mindig is a hatékonyság növeléséről szólt: hogyan lehet kevesebb ráfordítással és energiával többet előállítani. E változások tükrében a jövő munkaerőpiaca izgalmas kihívásokat és lehetőségeket tartogat.
Blikk: Úgy tűnik, hogy a robotok nem fogják tudni teljesen kiszorítani az embereket a munkahelyekről, csupán a munka természetének átalakulására számíthatunk. Még azonban nem világos, hogy pontosan milyen feladatok várnak ránk ebben az új környezetben... Ez a bizonytalanság pedig nem éppen megnyugtató egy munkahelyéért aggódó ember számára.
Halmos Gyula: Amennyire a saját szakterületem, a programozás és kódolás világát figyelem, egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a kódírás jelentős részét ma már mesterséges intelligencia végzi. Az a tendencia figyelhető meg, hogy egyre kevesebb szükség van olyan szakemberekre, akik csupán a kódot írják. A robotizáció további elterjedése is valószínűleg hasonló módon formálja át a szakmai környezetet. Nem kell sokáig várnunk a változásokra; úgy vélem, 2026 környékén a fizikai mesterséges intelligencia lesz a középpontban, ami alatt az intelligens robotok fejlődése érthető. Az ipar átalakulása mellett viszont nem kizárt, hogy más élethelyzetek terén tapasztalunk majd jelentősebb változásokat.
A robotok szerepe napjainkban egyre fontosabbá válik, hiszen segíthetnek a háztartási feladatokban, az idősek mindennapi ellátásában, sőt, még a bevásárlás során is. Az eddigi mesterséges intelligencia alkalmazások és automatizálási megoldások leginkább az okosotthonok keretein belül jelentkeztek, ahol a különféle motorok és kapcsolók vezérlése nem hozott valódi fizikai változást. A robotok viszont új dimenziót nyitnak meg. Ha egy generatív AI-ügynök képes a bonyolult feladatokat apróbb, könnyebben kezelhető részfeladatokra bontani, akkor ezeket a robotok segítségével a valóságban is megvalósíthatja. Például feladatokat adhatunk, mint: keresd meg a pulcsit, emeld fel, hajtsd össze, és tedd a polcra. Ily módon a technológia a mindennapi életünk szerves részévé válik, megkönnyítve a mindennapi teendőinket.
Szerintem 2026-ban ebben jöhet áttörés, mert ebbe az irányba tartanak a nagy cégek is. Először azért nem a gyártásban jelenik meg ez a technológia, mert ott nagyon magas szintű megbízhatóságra van szükség. Egy ruha összehajtogatásánál belefér a hiba, a gyártási folyamatnál már nem. Ha az a kérdés, az életformánk megváltozik-e attól, hogy megjelennek a robotok, akkor csakis az lehet a válasz, hogy muszáj alkalmazkodnunk. Ugyanakkor a humanoid robotokkal van egy baj. Ha valaki tanult robotikát, tudja, hogy az ember nem éppen ideális robot, mert ugyan egy csomó feladatot meg tudunk oldani, de egyiket se optimálisan. Ugyanakkor a humanoid robot marketingszempontból piszok jó, mert futurisztikusan sokkal könnyebb eladni.
De ha a hatékonyság a szempont, akkor egy teherautóból kipakolni a dobozokat és felrakni a polcra a legjobb egy targoncaszerű, intelligens és valamennyire rugalmas gépezet lesz. Az ember fiziológiailag nem nagy tárgyak emelésére van kitalálva, máshol kellene futniuk az izmoknak és inaknak, hogy ideális lehessen az erőkar. Ha megnézzük ezeket a tényleg 7 szabadságfokos robotokat, sokkal hatékonyabban tudnak hegeszteni, festeni, forrasztani vagy a készülő járműveket forgatni például egy autógyárban, mintha beállítanának helyettük egy tucat humanoid robotot.
Blikk: Milyen területeken tarthatják meg az emberek a versenyelőnyüket a robotokkal szemben az iparban és egyéb hagyományos munkahelyeken? Bill Gates csupán néhány ilyen pozíciót említett. Nehéz elképzelni, hogy a robotok szerepe ennyire átfogó lesz, különösen figyelembe véve a technológiai fejlődés gyors ütemét, amit már most is tapasztalunk.
Halmos Gyula gondolatai szerint a karbantartás területén nem csupán a fizikai erőnlét a meghatározó, hanem sokkal inkább az emberi intuíció, a kreatív problémamegoldás és az alkalmazkodás képessége. Előfordulhat, hogy a robotok, akár a szembeforduló hüvelykujjukkal, képesek bizonyos feladatokat elvégezni, viszont az az agilitás és rugalmasság, ami az emberi természet sajátja, még hosszú ideig olyan versenyelőnyt biztosít, amit a gépek nem tudnak majd ellensúlyozni.
A robotok elterjedésével arra kell fókuszálnunk, hogy megtanuljunk harmonikusan együtt élni és dolgozni ezekkel az innovatív gépekkel. Fontos, hogy új készségeket fejlesszünk ki, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy zökkenőmentesen integráljuk a robotokat a mindennapi életünkbe és tevékenységeinkbe. Az együttműködés és az együttélés kulcsfontosságú elemei lesznek jövőbeli társadalmi és munkahelyi dinamikánknak.
Halmos Gyula szerint a robotika leglényegesebb kérdése nem csupán abban rejlik, hogy a robot humanoid formájú-e vagy sem. A generatív mesterséges intelligencia (AI) megoldások várhatóan elérik a gyárakat is, de itt sokkal szigorúbbak a szabályok, amelyek meghatározzák, hogy a robotok mit tehetnek. Ezen rendszerek általában előre programozott feladatokkal működnek, ami korlátozza a szabad cselekvésüket. A generatív AI egyik jelentős hátránya, hogy nem tudjuk teljes mértékben meghatározni a robotok tevékenységét, mivel mindig lesznek kisebb eltérések a várt és a valós teljesítmény között. Jelenleg nem látom, hogy a gyártási folyamatok során ezeket a kisebb eltéréseket el tudnánk fogadni, mivel ezek valószínűleg selejt formájában fognak megjelenni.
A gyárak világában a jövő nemcsak az autonóm robotoké, hanem a kollaboratív robotoké, más néven cobotoké is. Ezek a gépek az emberi munkaerő mellett dolgoznak, és képesek lesznek a kapott utasításokat akár szóban is értelmezni és végrehajtani. Fontos szerepük lesz abban, hogy az emberi munkás a felügyelő szerepét betöltse, biztosítva ezzel, hogy a robotok a megfelelő feladatokat hajtsák végre. Én már találkoztam ilyen eszközökkel a valóságban, de jelenleg még kísérleti szakaszban állnak. Elképzelhető, hogy a humanoid robotok a jövőben olyan monoton, ismétlődő vagy éppen koszos feladatokat fognak átvenni, amelyeket az emberek nem szívesen végeznek. Azonban nem kell attól tartanunk, hogy tömegesen kiszorítják az embereket a munkahelyekről. A humanoid robotok forradalma még a jövő zenéje, de a robotok evolúciója már most is aktívan zajlik.
