Az euró önmagától lépne életbe? Úgy tűnik, hogy sokan már inkább devizában gyűjtögetnének!

A Portfolio áprilisban egy különleges, zártkörű meetup-ot rendez, amely a magyar vagyonkezelők, privátbankok, prémium bankok és befektetési szolgáltatók vezetőit célozza meg. Az esemény célja, hogy a résztvevők mélyrehatóan megismerhessék a 2025-ös befektetési, vagyonkezelési és megtakarítási trendeket. Ez egy páratlan lehetőség a szakmai kapcsolatok építésére és a networkingre, ahol a legfontosabb trendek és várakozások kerülnek terítékre. Az esemény informális légkörében, őszinte és nyílt párbeszédek keretében tapasztalt szakemberek oszthatják meg véleményüket és ötleteiket, így mindenki gazdagabbá válhat a legfrissebb iparági ismeretekkel.

A 21 Kutatóközpont és a Portfolio által végzett, ezer fős, az internetező felnőtt népességre reprezentatív felmérés során arra keresték a választ, miként gondolkodnak a magyarok az életbiztosítások különböző formáiról. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, mely biztosítási típusokat tartanak a legértékesebbnek, és milyen személyes tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a területen. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar lakosság jelentős része rendelkezik életbiztosítással, azonban a különböző korcsoportok eltérően viszonyulnak ehhez a fontos kérdéshez. Lássuk, milyen érdekes megállapítások születtek a felmérés nyomán!

A felmérés eredményei szerint a válaszadók 46%-a rendelkezik életbiztosítással, a férfiak körében ez az arány kissé magasabb, míg a nőknél alacsonyabb. Érdemes megfigyelni, hogy a korcsoportok között jelentős eltérések tapasztalhatók: a 30 évnél fiatalabbak csupán 28%-a állította, hogy van ilyen biztosítása, míg az 50-es éveikben járók esetében ez az arány már 59%-ra emelkedik.

A leggyakoribb életbiztosítási forma a kockázati (halálesetre szóló) életbiztosítás, amely a válaszadók 46%-ának portfóliójában megtalálható. Szintén népszerűek az egészségbiztosítások, amelyek 27%-ot képviselnek, valamint a nyugdíjbiztosítások, amelyek aránya 23%. Ezzel szemben a kötetlen megtakarítási célú életbiztosítással csupán a válaszadók 16%-a él.

A magasabb iskolai végzettség általában összefonódik azzal, hogy az egyének nagyobb valószínűséggel rendelkeznek életbiztosítással. A nyugdíjbiztosítások és az egészségbiztosítások terén megfigyelhető, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a lefedettség több mint kétszerese az alapfokú végzettségűekének. Érdekes módon a kötetlen megtakarítási célú életbiztosítások esetében a diplomások körében pontosan kétszer annyi válaszadó jelezte, hogy rendelkezik ilyen szerződéssel, mint az alacsonyabb végzettségűek közül.

A legtöbb ember saját belátása alapján dönt az életbiztosítás megkötése mellett: a megkérdezettek 59%-a jelezte, hogy saját akaratából választotta ezt a lehetőséget. Ezen kívül 18% arról számolt be, hogy egy tanácsadó meggyőző érvei segítették őt a döntés meghozatalában. A biztosítással rendelkezőknél pedig 10% nyilatkozott arról, hogy banki követelmények miatt kényszerült a szerződés megkötésére.

A felmérés rávilágított arra, hogy milyen okokból nem rendelkeznek életbiztosítással azok, akik ezt maguk is elismerik. A válaszok között korosztályonként jelentős eltérések figyelhetők meg. Például a legfiatalabbak körében a válaszadók 30%-a úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem érzi fontosnak a téma iránti érdeklődést, míg csupán 4%-uk gondolja úgy, hogy pénzügyi szempontból nem éri meg a biztosítási konstrukció. Ezzel szemben a 60-74 éves korosztályban 18%-uk vélekedik úgy, hogy az életbiztosítás nem éri meg a ráfordítást, ugyanakkor szintén 18%-uk jelezte, hogy nem foglalkoztak a kérdéssel. Érdekes módon minden korcsoportban csak elenyésző arányban említették, hogy információhiány miatt nem kötöttek életbiztosítást.

Azok közül, akik már rendelkeznek életbiztosítással, 48% jelezte, hogy még nem tapasztalta meg a szolgáltatások működését, 31% elégedett volt a kapott szolgáltatással, míg 21% csalódottan nyilatkozott. Érdekes megfigyelni, hogy az életkor előrehaladtával egyre csökken azoknak a száma, akik nem rendelkeznek tapasztalattal a saját szerződésük által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Megjegyzendő, hogy egy életbiztosítással való elégedettség megmérése igen nehéz, hiszen az ügyfél gyakran több évtizeden keresztül csak fizeti a díjat, de nincs tapasztalata a szolgáltatással, az elhalálozása esetén pedig a kedvezményezetteknek lesz tapasztalatuk. Tényleges saját tapasztalat például oly módon keletkezhet, ha elérkezik egy megtakarítási célú szerződés lejárata, és a biztosító egyösszegű kifizetést teljesít, vagy elkezdi folyósítani a járadékot. A kapott eredményekből az is kiolvasható, hogy akiknek jelenleg is van életbiztosításuk, nekik nem igazán van róla véleményük. Érdekesség, hogy a 65 év felettiek rendkívül felülreprezentáltak abban a csoportban, akiknek jelenleg nincs életbiztosításuk, de korábban volt, és elégedetlenek.

Sokan úgy vélik, hogy a legfontosabb szerepe egy életbiztosításnak az, hogy a halál esetén biztosítsa a családtagok anyagi biztonságát. Érdekes módon, a fővárosiak körében a nyugdíjcélú megtakarítás és az egészségügyi szolgáltatások költségeinek fedezése emelkedett ki a leggyakoribb válaszként. Ugyanakkor az összes megkérdezett 6%-a úgy nyilatkozott, hogy a megnevezett célok közül egyik sem indokolja az életbiztosítás megkötését.

Azok körében, akik még nem rendelkeznek életbiztosítással, érdeklődést mértek a jövőbeli szerződések iránt. A válaszadók 46%-a elutasította ezt a lehetőséget, míg 20% bizonytalan maradt a döntésével kapcsolatban. A maradék 36% viszont pozitívan viszonyult a kérdéshez, és jelezte, hogy hajlandó lenne életbiztosítást kötni. A legtöbben (9%) az univerzális, sokoldalú biztosítást részesítenék előnyben, 8% az egészségbiztosítás iránt érdeklődne, míg 7% a kötetlen megtakarítási lehetőséget tartaná vonzónak.

A devizás befektetések iránti érdeklődés egyre inkább felkapottá válik: a megkérdezettek körében a férfiak 25%-a, míg a nők 20%-a egyértelműen kijelentette, hogy csak külföldi devizában indítana megtakarítási célú életbiztosítást. A hazai piacon elérhető lehetőségek között ez főként euró vagy dollár alapú megtakarításokat jelentene. Ezen kívül a válaszadók 40%-a (férfiak) és 31%-a (nők) jelezte, hogy nyitott arra, hogy devizában kezdjen el takarékoskodni. Összességében tehát a résztvevők 57%-a mutatott érdeklődést a devizás megtakarítások iránt.

Az állampapírok világában meglehetősen kevesen váltanának életbiztosításra. A rendelkezésre álló adatok szerint azok, akik már rendelkeznek ilyen befektetéssel, 32%-os arányban jelezték, hogy a közeljövőben felszabaduló tőkéjüket ismét állampapírba fektetnék. Az ingatlanbefektetések iránti érdeklődés csupán 8% volt, míg mindössze 15% mutatott hajlandóságot arra, hogy életbiztosítással gazdagítsa befektetési portfólióját.

A címlapképhez használt illusztráció. A kép forrása: Getty Images.

Ez a dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a benne található információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást. A részletes jogi feltételeket illetően kérjük, tájékozódjon alaposan.