Az emberi intelligenciával versenyképes mesterséges intelligencia megjelenése 2027-re várható, és ez csupán az első lépés egy izgalmas jövő felé.

Fel kell készülnünk arra, hogy az emberi és az AI közötti együttműködés egyre szorosabbá válik.

A mesterséges intelligencia történelmi fordulóponthoz érkezhet két éven belül, legalábbis ezt jósolja a "AI 2027" jelentés, amely az elmúlt hetekben futótűzként terjedt el a technológiai szférában. A kutatás szerint 2027 végére elérhetjük az AGI-t, azaz az emberi szintű mesterséges intelligenciát, sőt, pár hónappal rá akár mesterséges szuper intelligencia (ASI) is létrejöhet. A lehetőségeket Gary Grossman, az Edelman AI Center of Excellence globális vezetője gondolta át a VentureBeat portálon.

Fedezd fel a legújabb eseményeket és híreket itt!

A cikket bemutathatnánk a hagyományos, emberi megközelítéssel is, de úgy döntöttünk, hogy inkább a ChatGPT segítségét kérjük, hogy a feladatot különböző nézőpontokból közelítse meg. Végül kiegészítettük a szöveget olyan részletekkel, amelyeket fontosnak tartunk. Ez pontosan azt tükrözi, ami a jövőben előttünk áll: a mesterséges intelligencia és az emberi kreativitás szoros együttműködése elengedhetetlen a fejlődéshez.

Az AGI (Artificial General Intelligence, azaz mesterséges általános intelligencia) nem csupán egy újabb chatbot vagy képgeneráló program, ahogy Grossman is hangsúlyozza. Ez egy olyan fejlett rendszer, amely képes minden kognitív feladat elvégzésére, amit egy ember is meg tud oldani: problémák megoldása, tanulás, alkalmazkodás, következtetések levonása, sőt, még kreatív tevékenységekre is képes. Ezzel szemben az ASI (Artificial Superintelligence) már túlmutat az emberi intelligencián; olyan szintű intelligenciát képvisel, amelyet nem csupán nem értünk, de követni és ellenőrizni sem tudunk.

A jelentés negyedéves időszakokra lebontva vázolja fel az AI jövőbeni fejlődési irányait:

Nem minden kutató osztja a 2027-es jóslatot. Ali Farhadi, az Allen Institute for AI vezetője szerint ez az előrejelzés "inkább vágyálom, mint valóság". Más szakemberek, például Jack Clark, az Anthropic társalapítója viszont úgy véli: ez a legmegalapozottabb forgatókönyv, amit eddig láttunk. Ez egybeesik az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei által vázolt idővonallal is, aki szerint a következő két-három évben megérkezik az embereket szinte mindenben felülmúló mesterséges intelligencia. A Google DeepMind pedig egy új kutatási dokumentumban azt állította, az AGI 2030-ra valószínűsíthetően megérkezhet.

A 2027-es AI jelentés rávilágít, hogy az AGI (Általános Mesterséges Intelligencia) fejlődése nem a megszokott, fokozatos lépések mentén halad, hanem inkább exponenciálisan gyorsul. Ami ma még csupán kutatási fázisban van, holnap már valós termékként jelenhet meg a piacon. Az AGI fejlesztése a világ legnagyobb technológiai vállalatainak közös ambíciója. Amint valakinek sikerül áttörnie ezt a kritikus határt, a többi szereplő azonnal igyekszik majd utána lépni.

A legfontosabb kérdés, hogy ez a folyamat milyen hatással lesz a társadalomra. Az elemzések alapján a legfőbb kockázat, ami a közeli jövőben fenyegeti a munkapiacot:

Bár az AGI (mesterséges általános intelligencia) nem feltétlenül okoz tömeges munkahelyek megszűnését vagy fajok kihalását, hatásai mégis jelentősek lehetnek. Az emberi létezés a felvilágosodás óta azon a fundamentalista hitrendszeren alapul, hogy értékünket a gondolkodásunk adja.

A hitnek, hogy a gondolkodás határozza meg a létezésünket, mély filozófiai gyökerei vannak. René Descartes volt, aki 1637-ben megfogalmazta a ma már híres mondást: "Je pense, donc je suis" ("Gondolkodom, tehát vagyok"). Később lefordította latinra: "Cogito, ergo sum". Ezzel azt állította, hogy a bizonyosságot az egyéni gondolkodás aktusában lehet megtalálni. Még ha az érzékszervei becsapták is, vagy mások félrevezették, maga a tény, hogy gondolkodik, bizonyította, hogy létezik.

Ebben a szemléletben az én szerepe a megismerés folyamatában gyökeredzik. Ez a gondolat a korszakban valóban forradalminak számított, és hozzájárult a felvilágosodás humanista eszméinek, a tudományos megközelítéseknek, valamint a modern demokrácia és az egyéni jogok alapjainak megteremtéséhez. Az ember, mint gondolkodó lény, a modern társadalom középpontjává vált.

Ami felvet egy mélyreható kérdést: Ha a gépek ma már képesek gondolkodni, vagy úgy látszik, és gondolkodásunkat kiszervezzük a mesterséges intelligenciának, mit jelent ez az én modern felfogására nézve? A 404 Media által közölt friss tanulmány ezt a talányt vizsgálja. Megállapította, hogy amikor az emberek a munkájuk során nagymértékben a generatív mesterséges intelligenciára támaszkodnak, kevésbé kritikusan gondolkodnak, ami idővel "a megőrzendő kognitív képességek romlásához vezethet".

Ha az AGI a következő néhány évben - vagy nem sokkal utána - eljön, akkor gyorsan meg kell küzdenünk a következményeivel, nemcsak a munkahelyeket és a biztonságot, hanem azt illetően is, hogy kik vagyunk. Mindezt úgy kell tennünk, hogy közben elismerjük, az AGI rendkívüli lehetőségeket rejt magában a felfedezések felgyorsítása, a szenvedés csökkentése és az emberi képességek soha nem látott mértékű kiterjesztése kapcsán. Amodei például azt mondta, a "nagy teljesítményű mesterséges intelligencia" lehetővé teszi, hogy a biológiai kutatás 100 évét és annak előnyeit, beleértve a jobb egészségügyi ellátást, 5-10 évbe sűrítsük.

Az AI 2027-ben bemutatott előrejelzések vagy helytállóak, vagy nem, de hihetőek és provokatívak - állapítja meg Grossman. És ennek a hihetőségnek elégnek kell lennie. Mint cselekvőképes embereknek, valamint vállalatok, kormányok és társadalmak tagjainak, most kell cselekednünk, hogy felkészüljünk arra, ami eljöhet.

A vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy fontos, hogy befektessünk a technikai AI-biztonság kutatásába és a szervezeti rugalmasság fejlesztésébe. Olyan szerepeket kell kialakítanunk, amelyek ötvözik az AI adta lehetőségeket az emberi erősségekkel. A kormányzatoknak pedig sürgősen olyan szabályozási kereteket kell kidolgozniuk, amelyek nemcsak azonnali aggályokkal, például a modellek értékelésével foglalkoznak, hanem a hosszú távú egzisztenciális kockázatokra is figyelemmel vannak. Az egyének számára a folyamatos tanulás támogatása válik kulcskérdéssé, amely az emberi képességek, mint a kreativitás, érzelmi intelligencia és összetett ítélőképesség erősítésére koncentrál. Emellett fontos, hogy olyan egészséges munkakapcsolatokat alakítsunk ki az AI-eszközökkel, amelyek megőrzik a közrehatásunk jelentőségét - olvasható a Venture Beat-ben.

Míg pár éve még az AGI-t 2050 körülire jósolták, mára a dátum egyre inkább 2027-re kerül előre. Egyes modellek szerint a szuper intelligencia még abban az évben meg is születhet. A kérdés nem az, hogy lehetséges-e, hanem az, hogy milyen áron, illetve hogyan készülünk fel rá. Ha érdekli a jövő - és az, hogyan lehet benne emberként érvényesülni -, most kell elkezdeni róla a párbeszédet. Mert lehet, hogy az emberi szupremáciát meghaladó korszak már el is kezdődött, csak még nem vettük észre.