Az emberek csaknem teljes mértékben, 99,9%-ban figyelmen kívül hagyják ezt a rejtett veszélyt, pedig a következmények rendkívül súlyosak lehetnek.
A deepfake technológia robbanásszerűen terjed, és olyan innovatív megoldásokat képvisel, amelyek lehetővé teszik, hogy képek, hangok és videók olyan hitelesnek tűnő változatait hozzák létre, amelyek valódi embereket ábrázolnak olyan helyzetekben, ahol valójában sosem voltak jelen. E mögött a mesterséges intelligencia rendkívül kifinomult utánzási képessége áll, amely képes a valóság és a fikció határait elmosni.
A digitális világban egyre gyakoribbak az ilyen jellegű felvételek - emlékezzünk csak, hogy korábban Taylor Swift arcmását felhasználva készítettek pornográf tartalmakat, és egy pénzügyi szakembert is sikerült rávniuk arra, hogy 9 milliárd dollárt utaljon el, mert azt hitte, valóban a cég vezetőivel beszél videóhívásban. Ráadásul már a magyar piacon is megjelentek a deepfake technológia alkalmazásával készült tartalmak.
A probléma tehát nagy, és a fenti néhány példa csak a felszín, amire fény derül. A gond az, hogy tonnaszám készülnek hamis felvételek, melyeket aztán emberek megvezetésére használnak fel. Méghozzá úgy tűnik, nagyon hatékonyan: egy friss kutatás szerint az emberek 99,9 százaléka egyszerűen nem ismeri fel egyértelműen a deepfake-videókat. Vagy máshogy tálalva: csupán 0,1 százalék tudja megmondani, melyik felvétel valódi, és melyik a mesterséges intelligencia műve.
A biometrikus hitelesítési technológiák terén végzett kutatást az iProov végezte, melyben 2000, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban élő résztvevőt kérdeztek meg. Az Identity Week eseményén a HWSW beszámolója szerint kiderült, hogy a válaszadók teljesítménye 36 százalékkal gyengébb volt a videós azonosítás során, mint amikor statikus képeket használtak. Ez a megállapítás komoly kérdéseket vet fel a videóalapú személyazonosság-ellenőrzés és a távoli beléptetési eljárások megbízhatóságával kapcsolatban.
Bár a felhasználók tudásának szintje a deepfake tartalmakról folyamatosan növekszik, sokan még mindig nem érzik magukat kellően tájékozottnak ezzel a problémával kapcsolatban. A fent említett példák is jól illusztrálják, hogy milyen sürgős szükség van az ismeretek bővítésére. Ráadásul a felmérésben résztvevő 2000 ember közül a válaszadók 22 százaléka, azaz közel egynegyedük, még soha nem hallott a deepfake jelenségről.
Az iProov úgy véli, az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a személyazonosság ellenőrzésére támaszkodó bankok, kormányzati szervek és vállalkozások is növekvő kockázatokkal néznek szembe, ahogy a különféle deepfake-technológiák is egyre kifinomultabbak.
