Atomcsapás: a védekezés helyett a megelőzés az igazi kulcs!
A végzetes robbanás, majd a fényes villanás után a gombafelhő 15 perc alatt nagyjából másfél kilométert terjeszkedik. Ez az idő szakértők szerint elegendő a sugárterhelés megelőzésére. A pusztításnál azonban sokkal veszélyesebb a mélyreható változásokkal járó életmód-rombolás.
"A bunkerek tulajdonképpen nem egy nukleáris háború túlélésének létesítményei, hanem csak lélektanilag segítik a lakosságot a helyzet átvészelésében" - ezt állítja a nukleáris fegyverek eltörléséért kampányoló civil szervezet koordinátora.
"A lakosság védelme az atomháborúval szemben kizárólag a nukleáris fegyverek teljes felszámolásával valósítható meg" – hangsúlyozza Alicia Sanders-Zakre, reagálva arra a növekvő tendencia iránti érdeklődésre, amely a nukleáris bunkerek építését övezi. Szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy ezek a létesítmények nem számítanak valóban biztonságos óvóhelynek.
Pedig Bernard Jones Jr. és felesége, Doris erre sem sajnálták a pénzt, amikor felépítették álmaik otthonát. A villában egy vízeséssel kiegészített barlangi medence szavatol felfrissülést a nyári kánikulában, egy házimozi-terem pedig szórakozást a téli estéken. Az őszi szürethez egy hangulatos gyümölcsöskertet telepítettek, egy hatalmas, földalatti bunkert pedig arra az esetre építtettek, ha bekövetkezne a katasztrófa.
"A világ nem lesz biztonságosabb" - magyarázza döntésüket a volt tulajdonos, aki minden vészhelyzetre fel akart készülni.
A privát kosárlabdapálya szélén egy unalmasnak tűnő fémajtó mögött rejtőzik egy lépcső, amely a titkos óvóhelyhez vezet. Ez a hely nem csupán menedéket nyújt, hanem önálló energiaforrással is rendelkezik, valamint két konyhával és több fürdőszobával van felszerelve. Az óvóhely szobáiban összesen huszonöt fő kényelmesen elfér, garantálva a biztonságot és a kényelmet egy vészhelyzet idején.
Két évvel ezelőtt Jones nehezen tudta megválni a minden eshetőségre felkészített otthonától, de azóta már számos hasonló védett hely épült a környéken.
"Nukleáris csapás esetén a nappaliba vagy a bunkerbe menekülnél?" - magyarázta saját elhatározásának hátterét Jones.
A tavalyi év során világszerte 91,4 milliárd dollárral növekedtek a fegyverkezési kiadások, ami párhuzamosan a magánbunkerek iránti kereslet ugrásszerű növekedését is hozta magával. A piacon széles választék áll rendelkezésre: a vásárlók igényeit kielégítik a kompakt, kis férőhelyes "fémdobozok", valamint a különleges, föld alatti kastélyokként funkcionáló, extravagant óvóhelyek is.
A kritikusok szerint sokan olyan illúziót próbálnak kelteni, mintha a nukleáris háború valamilyen módon elkerülhető lenne – ennek ellenére a túlélni vágyók inkább a veszélyekre fókuszálnak, mintsem arra, hogy megakadályozzák a tömegpusztító fegyverek elterjedését.
Bunkerekre egyáltalán nincs szükség - ezt hangoztatja az amerikai Szövetségi Válságkezelési Ügynökség, a FEMA, amelynek terjedelmes útmutatója szerint a lakosságnak egyszerűen védett falak közé, ideális esetben pincébe kell vonulnia legalább egy napra. A már meglevő helyiségek oltalmaznak a radioaktív csapadéktól - írták a FEMA szakemberei.
Néhány amerikai ezzel szemben a saját bunkereikre támaszkodik, nem csupán egy esetleges atomcsapás elkerülésére, hanem a terrortámadások vagy polgári zavargások idején is.
"Az emberek számára elengedhetetlen, hogy a családjuk biztonságban legyen" - nyilatkozta a texasi bunkergyár vezetője, aki hangsúlyozta, hogy az Atlas Survival Shelters a világ vezető vállalata ezen a területen.
Ron Hubbard kiemelte, hogy a világjárvány, Ukrajna inváziója és a Hamász ellen folytatott háború mind hozzájárultak az eladások fellendüléséhez. Szerinte az Atlas bunkerei védelmet nyújtanak a természeti katasztrófák – mint a tornádók, hurrikánok, vulkánkitörések és járványok – valamint a nukleáris csapadék veszélyei ellen is.
Igazi texasi hazafiként mindig kéznél egy csőre töltött fegyver, irodája ablaka pedig fémhálós pajzsokkal van megerősítve, hogy megvédje a Molotov-koktélok ellen.
Tíz évvel ezelőtt kezdett el saját óvóhelyet kialakítani, és azóta egy új lehetőséget fedezett fel: mások számára is építeni hasonló menedékeket. Az alapkivitel ára húszezer dollár körüli összeg, ami körülbelül nyolcmillió forintot jelent, míg a prémium verziók már több millió dollárt kóstálnak, a luxus és a biztonság jegyében.
A nukleáris háború, "ha egyáltalán bekövetkezik", nem feltétlenül végzetes, amennyiben az érintett személyek túlélik a robbanás pillanatát - véli egy magát szakértőnek tituláló egyén.
"Ebben biztosan nem tévednek" - állítják az amerikai kormány katasztrófavédelmi szakértői.
A radioaktív sugárzásra való kitettség teljes mértékben elkerülhető, hiszen a sugárzás csak a detonációt követően jelentkezik - hívja fel a figyelmet Brooke Buddemeier, sugárvédelmi szakértő. Ő és kormányzati munkatársai jelenleg egy lehetséges támadás következményeit és a túlélési lehetőségeket elemzik.
A robbanást követően egy gombaformájú felhő emelkedik az ég felé, amely látványosan terjed. Azok, akik zárt térbe húzódnak, és minél messzebb kerülnek a nukleáris csapás epicentrumától, máris nagyobb biztonságban érezhetik magukat.
A végzetes robbanás hangja megdöbbentette a levegőt, majd a ragyogó fényesség felragyogott, és a gombafelhő 15 perc alatt körülbelül másfél kilométeres terjedésbe kezdett.
"Szó szerint olyan, mintha homok hullana az ember fejére" - illusztrálja a körülményeket a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium tudósa.
A gombafelhővel szemben minden épület valamilyen szintű védelmet kínál – állítja a FEMA. Brooke Buddemeier által készített illusztráción a sárga szín a védelem minimális szintjét tükrözi, míg a legsötétebb zöld árnyalat a legmagasabb fokú biztonságot jelzi.
Az amerikaiak tájékoztatása 2018-ban egy új fordulatot vett, amikor január 13-án reggel 8:07-kor a Hawaii-szigetek lakói pánikhangulatba kerültek. A televízió és a rádió adásain keresztül riadót hirdettek, miközben mobiltelefonjaikra egy rémisztő, csupa nagybetűs szöveges üzenet érkezett, amely sokkolta őket:
"BALLISZTIKUS RAKÉTAFENYEGETÉS A HAWAII-SZIGETEKEN! KÉRJÜK, AZONNAL TARTSON FENN MENEDÉKET! EZ VALÓBAN KOMOLY HELYZET!"
A következő hosszú percekben pánik uralta a szigeteket, és a forgalmi dugók egyre csak növekedtek. Az emberek kétségbeesetten keresték az utat, miközben sokan zavarodottan álltak, nem tudva, merre is induljanak a menekülés útján.
A riasztást először 8:20-kor vonták vissza, de a lakosság többsége csak később realizálta, hogy csupán egy hamis riasztás áldozataivá vált. Kiderült, hogy a szokásos rutinteszt során a vészhelyzeti központ egyik munkatársa véletlenül az éles riasztás gombjára nyomott, tévesen helyettesítve azt a tesztelésre szánt gombbal.
Az amerikai kormányzat friss, részletes útmutatója manapság már a házikedvencek világával is foglalkozik.
"Óvatosan fésülje ki a háziállat szőréből az esetleg ráhullott részecskéket" - javasolják a szakértők, akik arra is kitérnek, hogy a detonáció és a nukleáris csapadék között eltelt 15 perc "elegendő időt biztosít ahhoz, hogy Ön képes legyen megelőzni a jelentős sugárterhelést".
Egy massachusettsi képviselő, aki már közel ötven éve küzd a nukleáris fegyverkezés leállításáért, úgy véli, hogy a nukleáris csapás következményeként bekövetkező, mélyreható életmód-változások sokkal súlyosabbak, mint maga a pusztítás. A képviselő hangsúlyozza, hogy a társadalmi és környezeti következmények, amelyek a nukleáris támadások után lépnek fel, hosszú távon destabilizálhatják a közösségeket és az egyének életét.
James McGovern javaslatai sajnos rendszerint figyelmen kívül maradnak, miközben a katonai költségvetés dollármilliárdokkal szaporodik. McGovern számára igencsak aggasztó, hogy a FEMA olyan tanácsokat osztogat, amelyek látszólag csak arra szolgálnak, hogy "racionalizálják a nukleáris háború" lehetőségét, mintha az valami elfogadható alternatíva lenne.
Nem a végítélet napja, csupán a tágas garázs csábítása vezette a házaspárt, akik néhány éve Dél-Kaliforniában kerestek új otthont. Egy hirdetésben nyolc parkolóhely ígérete ragadta meg a figyelmüket, így gondolkodás nélkül megvásárolták a villát, amelynek mélyén egy titkos bunker is megbújt.
Ez a Jones család otthona volt, amelyet családi okokból döntöttek el, hogy eladnak.
Az új tulajdonos, aki kérte, hogy nevét ne hozzuk nyilvánosságra, az óvóhelyet élelmiszer-tárolásra és egyfajta raktározási célra használja, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a hely egyfajta biztonságérzetet is ad számára.
Az atombunker kialakítása nem a közelmúlt találmánya, és nem csupán egy amerikai divathullám eredménye.
Nemrégiben felfedték a titkosítás alól a szovjet külügyminisztérium levéltárának egy különleges bunkert, amely 1961-ben épült, és 43 méter mélyen helyezkedik el.
Ha ilyen védett óvóhelyet alakítottak ki az iratok számára, könnyen elképzelhetjük, hogy hová húzódna vissza az orosz elnök egy atomcsapás fenyegetésekor.
A Szovjetunió, érdekes módon, Magyarország területén is tárolt nukleáris robbanófejeket – Nagyvázsony közelében és még három másik helyszínen.
A nagyvázsonyi atomraktárt a hatvanas évek második felében építtették az úgynevezett 7-es kategóriájú rakétafejek, NATO-jelzéssel a Scud-A típusú rakéták számára. A honvédség 1990. március 28-án vette át ezeket a létesítményeket a kivonuló szovjet csapatoktól.
Egy különleges földalatti galéria nyílt meg a titkos, hatalmas bunkerben, amelyre 2010-ben bukkantak rá a boszniai Konjicban. Ez a rejtett helyszín új dimenziót ad a művészet és a történelem találkozásának, miközben a látogatók felfedezhetik a múlt titkait a modern alkotások között.
A hidegháború feszültsége alatt, 1953-ban indult el a titkos építkezés, amely 280 méterrel a föld alatt rejtőzött. Ezt a létesítményt a jugoszláv elit számára tervezték, hogy vészhelyzet esetén Tito vezetésével egy 350 fős csapat irányíthassa az országot. Az alagút mélyén a hatalom és a stratégiai tervezés titkos világa bontakozott ki, mint egy elrejtett bázis az instabil időkben.
A hatalmas létesítmény építése a szakértői becslések szerint körülbelül 4,6 milliárd dollárt igényelt, ami a mai árakon már húsz milliárdra rúg. Az építkezés 1979-ben zárult le, csupán egy évvel Tito halála előtt.
Hasonlóan az Egyesült Államokhoz, napjainkban Németországban és a skandináv országokban különféle alkalmazások és tájékoztató brosúrák nyújtanak útmutatást a lakosságnak. Ezek a források tanácsokat adnak arra, hogyan készíthetnek védett bunkereket, hogyan halmozhatják fel élelmiszerkészleteiket, és miként élhetnek az áramtól függetlenül, ha a legrosszabb forgatókönyv valósággá válik.
Svájc viszont már 1962 óta jogszabályban rögzíti, hogy minden lakos számára - ami akkor 7,3 millió embert jelentett - minimum egy négyzetméter óvóhelyet kell kialakítani.
Aki nem rendelkezett bunkerral egy új ingatlan építése során, az köteles volt arányosan hozzájárulni a közösségi óvóhely létrehozásához.
A szigorú szabályozási keretek révén Svájc mesterien tökéletesítette az óvóhelyek kialakítását. Nem véletlen, hogy két híres diktátor, Szaddám Huszein Irakból és Moammar Kadhafi Líbiából is svájci vállalatokat bízott meg a saját bunkereik tervezésével és ellátásával.
A családi óvóhelyek zömét egyébként borospinceként vagy éléskamraként hasznosítják annak ellenére, hogy vegyi vécével kellett felszerelni a helyiségeket.
Svájcban 1962 óta összesen 12 milliárd frankot fektettek be az óvóhelyek kialakításába, amelyek a 2022-re csaknem 9 millióra emelkedett lakosság védelmét szolgálják.
Az összeg csekély ahhoz viszonyítva, amit a pénzügyi válságokkal küzdő Jugoszlávia szűk elitjének, csupán néhány száz embernek a megsegítésére költöttek.
