Hozzuk létre a saját, egyedi Alkotmányozó Kerekasztalunkat!
A magyar alkotmányfejlődés gyökerei egy mélyen gyökerező és gazdag történeti háttérrel rendelkeznek, amely egészen a múlt ködébe nyúlik vissza. A Szent Korona tana, valamint Werbőczy törvénykönyvének megfogalmazásai párhuzamba állíthatók a nyugat-európai államok jogi hagyományaival, hiszen ezekben a dokumentumokban a királyra, a közös államhatalomra és a történelmi Magyarországra vonatkozó alapelvek kerültek rögzítésre. E jogelvek nem csupán a politikai struktúrák kialakulásában játszottak kulcsszerepet, hanem a nemzet identitásának formálásában is jelentős hatással bírtak.
Ezeket a különböző korszakokban végbement történelmi-társadalmi átalakulások kompromisszumai formálták tovább, egészen az 1946. évi I. törvényig, a Magyar Köztársaság kikiáltásáig. Ezt követte a "szocialista" rendszert megalapozó, 1949. évi Alkotmány, amely a jog eszközeivel egy másfajta, a valóságtól távol álló, az álmokban szereplő új világ létrehozását kívánta elősegíteni.
A rendszerváltást követő évtizedek során Magyarország és a világ számos változáson ment keresztül, de a folyamatos hatalomváltások következtében egy új Alkotmány megalkotása elmaradt. Az 1949-es jogszabály maradt érvényben, amelyet a különböző politikai erők időről időre módosítgattak saját igényeik szerint. Bár az új Alkotmány szükségessége közmegegyezés tárgyát képezte, a hazai pártok között a tartalmáról való konszenzus elérése nem bizonyult lehetségesnek.
A 2012-ben életbe lépett "Alaptörvény" sokak számára új alkotmánynak számít, de fontos hangsúlyozni, hogy ezt nem a nemzet teljes egyetértésével fogadták el, és nem is támasztotta alá egy általános népszavazás. A preambuluma, amely a "Nemzeti hitvallás" néven ismert, a nemzet múltjával és jövőjével kapcsolatos állásfoglalás, de sajnos figyelmen kívül hagyja a 1944 és 1989 közötti időszak eseményeit. Eközben a társadalmi változások dinamikája nem követi a jogi keretek alakulását.
A nemzet jövője iránti szociális felelősségvállalás a rendszerváltás óta sem található meg a jogszabályok között. Ahelyett, hogy átfogó megoldásokat keresnének, csupán ad-hoc intézkedésekkel próbálnak megelőzni egy elkerülhetetlen katasztrófát, amely napról napra egyre közelebb kerül hozzánk.
A rendszerváltás utáni politikai átalakulások során a hatalmon lévő politikai elit az aktuális pártérdekek mentén próbálta alakítani az ország jövőjét, saját elképzeléseik szerint. Azonban mára világossá vált, hogy ez a megközelítés már nem fenntartható. A különböző érdekcsoportok és táborok versengése a társadalmat és a nemzetet mélyen megosztja, éles határokat húzva a közösségek közé.
Ahhoz, hogy egy igazán összetartó nemzetképet valósítsunk meg, elengedhetetlen, hogy olyan jövő felé irányítsuk országunkat, ahol minden egyes polgár biztonságban érezheti magát, és lehetősége nyílik a boldogulásra. E cél eléréséhez szükség van egy új Alkotmány kidolgozására, mely nem csupán a múlt értékeire épít, hanem a jelen kihívásaira is reagál, és lehetőséget ad a fejlett világ szintjére való felzárkózásra. Fontos, hogy egy olyan Alkotmányozó Kerekasztalt hozzunk létre, amely a magyarság minden fontos kérdésére választ ad; legyen szó a nemzeti összetartozásról, a gazdasági és társadalmi újjászervezésről, a hatalmi ágak függetlenségének garantálásáról, a politikai pártok és civil szervezetek közötti hatékony együttműködés kialakításáról, vagy az európai integrációs törekvéseink világos megfogalmazásáról.
Ha valódi változásokat akarunk (mert azok nélkül egyre jobban elmaradunk a fejlett világtól), ez lehet a magyar politikai elit legfontosabb feladata. A hosszabb ideig tartó alkotmányozási folyamat első lépése egy nemzeti közmegegyezés a sorsdöntő kérdésekben, amelynek elemei már a következő évek sikeres változásait is elősegíthetik. Nem elszigetelt korrekciókat és rövid távú intézkedéseket várunk, hanem egy fejlett, demokratikus európai ország létrehozásának átfogó változásait kell rendszerbe foglalni, és a korszakváltás jogi garanciáit egy új alkotmányban kell rögzíteni.
1848-ban a változások szelleme 12 alapvető pontban öltött testet. E pontok közül az első kettő máig élő relevanciával bír. Mi is a magyar nemzet vágyának lényege? Szabadságra, felelősségteljes politikai vezetőkre, valamint egy új alkotmányra van szüksége a népnek, amely a történelem követelményeit is tükrözi. Az ehhez szükséges együttműködés és az új keretek kialakítása elengedhetetlen a tartós megállapodások létrejöttéhez, a stabil kormányzás megalapozásához és egy sorsfordító pillanat előkészítéséhez.
A szerző egy tapasztalt társadalomkutató, aki nyugdíjasként is elkötelezett a tudományos munka iránt, és korábbi főiskolai tanári pályafutása során számos fiatal elmére gyakorolt inspiráló hatást.
