Az Európai Bizottság adóemelést tervez, amely pozitív hatással lehet az egészségünkre is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is küzdelmes feladatnak tartja az alkoholos italok adójának emelését, de az Európai Bizottság felvette a napirendjére. A magyar jegybank is egyetért a lépéssel, ők a kiemelten rossz minőségű röviditalok fogyasztását csökkentenék adóemeléssel. Magyarországon már nem olyan olcsó az ivás, mint öt éve: az árak megelőzték az osztrák és a német szintet is.
Az Európai Bizottság tervei között szerepel az alkoholos italokra vonatkozó adóterhek emelése. Ez a lépés nem meglepő, sőt, már régóta esedékes: a 2021-ben elindított Rákellenes Terv keretein belül már 2025-re előirányozták az adóemelést. Azonban a végső döntéshez a tagállamok beleegyezése is szükséges, így valószínű, hogy a módosítások rövid távon nem lépnek életbe.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kifejezte támogatását az adóemelés iránt, azonban Hans Kluge, a szervezet európai igazgatója hangsúlyozta, hogy ez a lépés széles körben népszerűtlen, így a politikai döntéshozók számára nehezen megvalósítható. A WHO alá tartozó Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) kedden publikált egy kézikönyvet, amely a rák megelőzésére fókuszál. Elisabete Weiderpass, az ügynökség igazgatója, külön figyelmet szentelt az alkoholos italok rákmegelőzésben betöltött szerepének, és véleménye szerint az adóemelés hatékony eszköz lehetne a kereslet csökkentésére.
A szeszes italokra vonatkozó uniós jogszabály éppen 33 éve, 1992 októbere óta nem változott. A minimum jövedéki adó a sörökre dobozonként átlagosan 3 cent, egy üveg whiskyre pedig 1 euró 54 cent. A borokra nincs meghatározva minimális jövedéki adó. Ezeken felül a tagállamok önállóan dönthetnek az alkoholos termékek adóterheiről.
Az adó mértékét általában hektoliterfokonként állapítják meg, ami azt jelenti, hogy az adott italban 1 liter, 100 százalék tisztaságú etil-alkohol található. Magyarországon a kisüzemi sörfőzdékben készült sörök után egységenként 900 forint adót kell fizetni, míg a többi sör esetében ez az összeg 1800 forintra emelkedik. Érdekes módon a csendes borok és a fröccsök adómentesek, azonban a habzóborok esetében már 18 100 forintot kell letenni a jövedéki adó címén. A csendes erjesztett italok, mint például a ciderek, 10 900 forintos adóval bírnak, míg a 22 fok alatti egyéb alkoholtermékek esetében ez az összeg 28 100 forintra rúg. A 22 fok feletti alkoholos italok adója pedig már 565 840 forint hektoliterfokonként.
A magánfőzött és befőzött párlatok mentesülnek az adó alól. A magyar kormány korábban összetűzésbe került az Európai Bizottsággal, mivel az adómentesség nem volt kompatibilis az uniós jogszabályokkal. 2014 áprilisában az Európai Bíróság a Bizottság álláspontját támogatta, így a kormánynak fel kellett függesztenie a párlatok (főként pálinka) adómentes előállítását. A jogi szürkezóna és a zugfőzés 2021-re megszűnt, és ettől az évtől kezdve évente magánszemélyek adómentesen főzhetnek 86 liter, 50 fokos pálinkát.
Az alkoholos italokat sújtó jövedéki adó 2025-től évente az infláció ütemével fog emelkedni. Eddig a népegészségügyi termékadó (neta) is kiterjedt erre a termékkörre, de ma már csak az ízesített sörök és egyéb alkoholos üdítők esetében érvényes.
A rákkal kapcsolatos halálesetek száma Magyarországon továbbra is aggasztóan magas a többi uniós országhoz képest. Az OECD elemzése alapján, ha sikerülne 20 százalékkal csökkenteni az alkoholfogyasztást, és ezzel párhuzamosan a nagyivók számát is, akkor 2023 és 2050 között több mint 17 ezer életet lehetne megmenteni.
A WHO által felvetett közegészségügyi kihívásokra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is reagál. A 2021-es versenyképességi programjukban megállapították, hogy "hazánkban a rövidital-fogyasztás éves mennyisége és az alkoholhoz kapcsolódó halálozások száma jelentősen meghaladja az EU-átlagot." A jegybank úgy véli, hogy kiemelt figyelmet kellene fordítani az alkohol, különösen a gyenge minőségű röviditalok fogyasztásának mérséklésére. Szakértőik szerint a jövedéki adó emelése hatékony eszköz lehet a fogyasztás csökkentésére, ráadásul ez az intézkedés költségvetési forrásokat is generálhat.
Az MNB azt is megállapította, hogy korrigálva a háztartások jövedelmi helyzetével, Magyarországon jóval olcsóbb az alkohol az Európai Unió átlagáraihoz képest. 2020-ban még valóban Magyarországon voltak a legolcsóbbak az alkoholos italok, az akkori árszint az uniós átlag 73 százalékának felelt meg. Négy év alatt azonban utolértük a nyugati országokat: a tavalyi arány már 96,4 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy itthon drágábbak a szeszes italok, mint Ausztriában (89,7 százalék), vagy Németországban (86,7 százalék).
