Izrael a Nemzetközi Bíróság elé terjeszti a gázai segélyszállítmányokkal kapcsolatos akadályokat.

Hétfőn startol el a hágai nemzetközi bíróságon az a fontos tárgyalássorozat, amely egy héten át tart, és amely során Izraelnek kell reagálnia a nemzetközi jog megsértésével kapcsolatos vádakra. A vád szerint Izrael folyamatosan gátolja, hogy különféle országok és nemzetközi szervezetek humanitárius segítséget nyújtsanak a Gázai övezet háborúval sújtott lakosságának.

Ahogy azt már tudjuk, Izrael március 2-án drasztikus lépésre szánta el magát, és teljesen megszüntette a Gázai övezet 2,3 millió lakosának ellátását. Az év elején megkötött tűzszünet alatt felhalmozott élelmiszerek mostanra szinte teljesen elfogytak, aggasztó helyzetet teremtve a helyi lakosság számára.

Az ENSZ legfőbb bírói szerve még decemberben azt a megbízást kapta, hogy alkosson tanácsadói véleményt Izrael kötelezettségeiről annak érdekében, megkönnyítse a gázai lakosságnak juttatandó segélyek bejuttatását.

Izrael álláspontja szerint nem engedélyezi az áruk és segélyszállítmányok belépését a Gázai övezetbe, amíg a Hamász nem szabadítja el az összes foglyot, aki még a kezükben van.

Németország, Franciaország és Nagy-Britannia a múlt héten szólította fel Izraelt a nemzetközi jog érvényesítésére, vagyis arra, hogy engedélyezze a humanitárius segélyek akadálytalan bejutását a Gázai övezetbe. Erre azután került sor, hogy Izrael megismételte, nem engedi be a segélyszállítmányokat, hogy így gyakoroljon nyomást a Gázai övezetet kormányzó Hamászra.

Pénteken már Donald Trump amerikai elnök is azt közölte, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek be kell engednie az élelmiszert és gyógyszereket az Izrael által ostromlott palesztin területre.

Izrael állam sorozatosan azzal vádolja a Hamászt, hogy eltéríti a Gázába beengedett humanitárius segélyeket. A Hamász tagadja a vádakat, és Izraelt okolja a hiányzó élelmiszerekért, gyógyszerekért és üzemanyagért.

Az ENSZ számos tagállama közül decemberben 137 ország támogatta azt a határozatot, amely felszólítja Izraelt, hogy teljesítse a palesztin lakossággal szembeni kötelezettségeit. A határozat mellett álló államok kifejezték "súlyos aggodalmukat" a rendkívül súlyos humanitárius helyzet miatt. Ezzel szemben Izrael, az Egyesült Államok, valamint tíz másik ország ellene szavazott, míg huszonkét ország tartózkodott a voksolás során.

A palesztin területek képviselői lesznek az elsők, akik hétfőn megszólalnak Hágában. A péntekig tartó tárgyalás során negyven ország küldöttei fogják kifejteni véleményüket, azonban Izrael nem vesz részt az eseményen. Az Egyesült Államok várhatóan szerdán osztja meg álláspontját az üggyel kapcsolatban.

A hágai nemzetközi bíróság tanácsadói véleményei jelentős jogi és politikai hatással bírnak, ugyanakkor nem rendelkeznek kötelező érvénnyel, és a bíróság nem jogosult a végrehajtásra. A meghallgatásokat követően várhatóan hónapokra van szükség ahhoz, hogy a bíróság kifejtse álláspontját Izrael ügyével kapcsolatban.

Az ENSZ hivatalosan Izrael által megszállt területként ismeri el a Gázai övezetet és Ciszjordániát. A nemzetközi humanitárius jog előírja a megszálló hatalmak számára, hogy támogassák a rászorulók számára indított segélyprogramokat, valamint garantálják az alapvető szükségletekhez való hozzáférést, beleértve az élelmiszert, az orvosi ellátást, továbbá a higiéniai és közegészségügyi normák betartását a megszállt területeken.