A magyar kormány mérlegeli, hogy jogi lépéseket tegyen az Európai Unió ellen, amennyiben nem biztosítanak lehetőséget az orosz energiaforrások beszerzésére.

Két, egymástól 250 méterre lévő tárgyalóterem között ingázott Luxemburgban Szijjártó Péter, ugyanis ő képviselte Magyarországot az uniós külügyminiszterek, illetve az energiaügyi miniszterek tanácskozásán is. Mindkét teremben, majd a tárgyalásokat követő, a kormánypárti médiumoknak tartott "sajtótájékoztatón" súlyos kirohanásokat intézett az EU ellen.

Szijjártó Péter beszámolóját azzal indította, hogy az Európai Unió egyre inkább elszigetelődik, és csupán Magyarország az egyetlen tagállam, amely fenntartja a jó kapcsolatokat a nagyhatalmakkal.

A világ előtt álló nagy biztonsági kihívások megoldásában nem osztottak lapot az EU-nak és így jár az, aki háborúpárti, szítja a háborús feszültséget, az ilyen szereplőt soha nem hívják meg azokra a helyekre, ahol a békét csinálják

A külügyminiszter kifejezte véleményét a tervezett budapesti békecsúccsal kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az EU-n belül "zavar, tanácstalanság és irigység" uralkodik, amit csak "szánalmas leplezéssel" próbálnak palástolni. Szijjártó úgy látja, hogy az uniós vezetők nem a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozó sikerére összpontosítanak, hanem sokan közülük mindent el fognak követni annak érdekében, hogy megakadályozzák a csúcs létrejöttét. "Ahelyett, hogy örülnének a lehetőségnek" - tette hozzá.

Ehhez képest Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy valamennyi tagállam támogatja Trump elnök erőfeszítéseit a háború befejezésére,

Putyin csak akkor lesz hajlandó komolyan leülni a tárgyalóasztalhoz, ha úgy érzi, hogy a helyzete kedvezőtlenül alakul.

Szijjártó Péter véleménye szerint Ukrajna "érthetetlen mértékű", 60 milliárd eurós követelése a saját védelme érdekében túlzó. Az EU viszont úgy tűnik, hogy a közös védelemre szánt hitelkeretének egy részét is Ukrajnának kívánja juttatni. Eközben a következő két évben az ukrán állam működtetésére 130 milliárd euróra van szükség, amelynek fedezete az európai adófizetők zsebéből származna.

A külügyminiszter bejelentette, hogy felmerült a befagyasztott orosz banki eszközök Ukrajna támogatására való felhasználásának lehetősége, és ennek kapcsán Szijjártó Péter konzultációt folytatott. Érdekes módon nem az Európai Unióval, hanem az orosz kormánnyal egyeztetett, ahol biztosították, hogy ha ez a lépés megvalósul, akkor "tagállamonként fognak reagálni" a helyzetre. Szijjártó eredményként értékelte, hogy az Európai Tanács jogi szolgálata megerősítette: indokolt lenne három ukrán személy szankciós listára helyezése, akik a kényszersorozásokért felelősek. Ezt a magyar kormány már korábban kezdeményezte az EU-nál.

Ma már beszámoltunk arról, hogy az energiaminiszterek tanácsa - magyar és szlovák ellenszavazattal - megegyezett az orosz energiahordozók uniós piacról történő kivezetésével kapcsolatos közös álláspontjukról. A jogszabályt majd az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokon kell véglegesíteni. Szijjártó szerint ezzel nyílt beismerése született, hogy csak politikai és ideológiai okát vannak ennek a döntésnek, nincs biztonsági, szakmai, vagy energiaügyi szempont. Ennek ellentmond, hogy a jogszabálytervezet indokolásában az elmúlt két (!) évtizedre visszamenően felsorolták, hogy az oroszok milyen lépésekkel igyekeztek befolyásolni, kiszámíthatatlanná tenni az európai energiapiacot. Az Ukrajna elleni támadással párhuzamosan ez szintet lépett.

Az Oroszországi Föderáció gázellátás fegyverként való alkalmazása, valamint a gázáramlás szándékos megzavarása következtében az Európai Unió energiaárainak 2022-ben drámai növekedése figyelhető meg. Az energiaárak olyan magasságokba emelkedtek, hogy akár nyolcszorosa is lehetett az előző évek átlagának, ami példa nélküli helyzetet teremtett a piacon.

Hogy is fogalmazhatnánk ezt meg egyedibben? Íme egy alternatíva: - A összegzés szerint Szijjártó kijelentette, hogy az Európai Unió keretein belül...

Halvány elképzelésük sincs arról, hogy ennek milyen hatásai lehetnek egyes európai államokra.

A külügyminiszter véleménye szerint ez a lépés "gyökeresen átalakítja az energiaellátási rendszereket", ugyanakkor kiemeli, hogy "senkit sem foglalkoztat a javaslat következménye, ezért az európai szolidaritásról senki ne próbáljon meg prédikálni".

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány politikai és jogi lépéseket fog tenni a jogszabály elfogadásának megakadályozása érdekében. Ez a feladat nem ígérkezik könnyűnek, mivel a tagállamok döntése minősített többséget igényel. Jelenleg Magyarországon kívül csupán Szlovákia fejezte ki aggályait a javaslattal kapcsolatban.

Meg fogjuk védeni a magyar embereket, nem engedjük, hogy Brüsszelből brutális áremelést zúdítsak a magyar emberek nyakába

- mondta Szijjártó, aki megismételte, hogy ez egy szankciós intézkedés, ami egyhangúságot igényelne a tagállamok körében. Erre hivatkozva, amennyiben a jogszabály mégis elfogadják, akkor az "megalapozza az Európai Bíróság előtti eljárást", vagyis a kormány úgy készül, hogy beperli az EU-t. Ilyen utoljára 2021-ben, a pénzbefagyasztást eredményező jogállamisági eljárás esetében történt, akkor azt a pert a magyar - és az akkori lengyel - kormány a per tárgyává tett minden egyes pontban elveszítette.

Szijjártó véleménye szerint a jogszabály célja csupán annyi, hogy Magyarországot és részben Szlovákiát elzárja az orosz gázellátástól, mivel a többi uniós ország már túllépett az orosz energián. Azonban ez a megállapítás nem teljesen helytálló, hiszen az Európai Bizottság összegzése alapján a teljes uniós energiaimport 13%-a még mindig Oroszországból származik. Az EU folytatja a megszorítások bevezetését.

Ezen a héten egy fontos új szankciós csomag bevezetését készítjük elő Oroszország ellen.

Minden egyes euró, amelyet megtagadunk Oroszországtól, egy újabb lépés a háború finanszírozásának megakadályozása felé. A miniszterek ma egyértelművé tették, hogy a tizenkilencedik csomag után elengedhetetlen, hogy a következő intézkedéseken is dolgozzunk. Ez csak a kezdet, és biztosak lehetünk benne, hogy nem ez lesz az utolsó lépésünk.

- fogalmazott Kaja Kallas. Sőt, a következő mondatban mintha Szijjártónak üzent volna: "Mindannyiunknak hallgatnunk kell Trump elnök felhívására, hogy hagyjuk abba az orosz olaj és gáz vásárlását".