A Kék Duna keringő különleges alkalommal kerül bemutatásra, hiszen ezúttal a világűrbe fogják sugározni. A zene varázsa most a csillagok között bontakozik ki, és a klasszikus dallamok új dimenziót nyernek a végtelen térben. A projekt célja, hogy összekapc

Ifjabb Johann Strauss híres Kék Duna keringőjét az űr mélyére kívánják sugározni – számolt be róla az AP hírügynökség. A zeneművet a Bécsi Szimfonikus Zenekar adja elő, és a tervek szerint május 31-én, az Európai Űrügynökség (ESA) megalapításának 50. évfordulója, valamint a zeneszerző születésének 200. évfordulója tiszteletére rádiójelek formájában indítják útjára.

Bár a zene valós időben történő jelekké alakítása lehetőség lenne, az ESA inkább a biztonságot választja, és a korábban, egy nappal ezelőtt rögzített próbafelvételt fogja alkalmazni. A bécsi ünnepségen a zenekar fogja biztosítani a zenei aláfestést.

A rádiójelek sebessége lehetővé teszi, hogy a Holdra mindössze 1,5 másodperc alatt eljussanak. A Marsra már 4,5 percet kell várnunk, míg a Jupitert 37 perc alatt érik el. A Neptunuszhoz viszont 4 órás utazás szükséges, hogy a jelek célba érjenek.

23 óra után az ember alkotta legmesszebb jutott objektum, a NASA Voyager-1 űrszondája nyomdokaiba lépnek, hiszen olyan távolságra kerülnek a Földtől, mint ez a csodálatos űrszonda, amely éppen 24 milliárd kilométert halad a csillagközi tér végtelenjében.

Ez már nem az első alkalom, hogy hasonló kezdeményezéseket indítanak: 2008-ban a NASA a Beatles Across the Universe című dalával ünnepelte fennállása 50. évfordulóját. Tavaly pedig Missy Elliott The Rain (Supa Dupa Fly) című számát indította el a Vénusz felé. Emellett 2012-ben a NASA Jet Propulsion Laboratory csapata will.i.am ikonikus Reach for the Stars dalát juttatta el a Curiosity marsjáróhoz, amely aztán vissza is sugározta a Földre.

Strauss egyébként közel fél évszázaddal ezelőtt a Voyager Golden Recordsra is felkerülhetett volna, a két lemez a Voyager űrszondákon utazik, és a Földdel, illetve az emberi fajjal kapcsolatos adatokat tartalmaz. A lemezeken többek között hangok, képek és 90 percnyi zene található, ám Bach, Beethoven, Mozart és Stravinsky mellé Strausst végül nem választotta be az illetékes bizottság.

Az ESA spanyolországi, a mélyűr-hálózathoz kapcsolódó hatalmas rádióantenna révén fogja eljuttatni a zenét az űrbe. Az antenna a Voyager-1 űrszonda irányába irányul, hogy ezzel egy különleges kapcsolatot teremtsen a távoli világokkal.