Bár a gazdasági fellendülés jelei mutatkoznak, a régiónkban mégis emelkedett a fizetésképtelenségek száma.

A Coface nemzetközi hitelbiztosító éves jelentése ellentmondásos képet fest Közép- és Kelet-Európa (CEE) gazdasági helyzetéről. A 2024-es évre vonatkozóan bár gazdasági növekedést regisztráltak a térségben, az üzleti környezet egyre inkább bizonytalanná vált. Míg az infláció mérséklődése és a GDP növekedése biztató jelek, a fizetésképtelenségi ráták a legtöbb országban emelkedtek. Magyarország esetében ugyanakkor csökkenés tapasztalható a fizetésképtelenségi eljárások számában, azonban ez részben technikai tényezőkre, például a bázishatásra vezethető vissza.

A közép-kelet-európai régió gazdasági dinamizmusa új irányt vett az elmúlt évben: 2024-ben az átlagos GDP-növekedés 2,6 százalékra emelkedett éves szinten, szemben a 2023-as év 0,8 százalékos növekedésével. E fellendülés hátterében az infláció csökkenése, a reálbérek növekedése és a lakossági fogyasztás élénkülése áll, különösen Lengyelországban, Magyarországon és Romániában. Az infláció a tavalyi 11,2 százalékról 2024-re 4,6 százalékra mérséklődött, amit az alacsonyabb energiaárak és az ellátási lánc javuló körülményei tettek lehetővé. Ezt részletezi a Coface nemzetközi hitelbiztosító legújabb elemzése is, amely a vállalati szektor teljesítményét erősen befolyásoló fizetésképtelenségi eljárások trendjeit is bemutatja.

A Coface elemzői szerint

a gazdasági fellendülés azonban nem jelentette a vállalkozások ellenállóképességének javulását.

A csődök előfordulásának mértéke a különböző régiókban 9%-kal csökkent, 2023-ban 50 248-ról 2024-re 45 938-ra, de ez a tendencia megtévesztő lehet. A magyar jogszabályi módosítások jelentős torzítást okoznak a statisztikákban. Ha figyelmen kívül hagyjuk a magyar adatokat, akkor azt látjuk, hogy a fizetésképtelenségek száma valójában emelkedett, 2023-ban 29 771-ről 2024-re 30 680-ra (+3%) nőtt. Ez a régió üzleti környezetének tartós sebezhetőségére utal.

Mateusz Dadej, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezető közgazdásza megjegyezte: "A 2023-as viharos év után a makrogazdasági mutatók fellendülést mutattak. Azonban számos vállalat, különösen a gyártás és a logisztika területén, már túl sok nehézséget élt át. A fizetésképtelenségek növekedése mélyebb strukturális problémákra és a korábbi válságok késleltetett következményeire utal."

Magyarország kiemelkedő, több mint 25 százalékos csökkenést regisztrált, amely a 2022-es ideiglenes ingadozást követő jogszabályi változásoknak köszönhető. A 2023-as magas értékek is hozzájárultak ehhez a csökkenéshez. Érdemes megjegyezni, hogy a jogszabályi módosítások már 2022 második felében életbe léptek, de a tényleges hatások csak 2023-ban váltak észlelhetővé. Ebben az évben egy új, a kényszertörlésekhez kapcsolódó technikai elem is fontos szerepet játszott, továbbá a kata rendszerének átalakítása is befolyásolta az eredményeket. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a járvány alatt elhalasztott cégmegszűnések hatása is áthúzódott a 2023-as évre, így komplex képet festenek a piaci viszonyok.

A legfrissebb, tavalyi adatokra visszatekintve megfigyelhetjük, hogy Magyarország mellett Szerbia és Bulgária is csökkenő trendet mutatott a fizetésképtelenségek terén, -12,1% és -5,7% csökkenéssel. E mögött a stabilabb makrogazdasági környezet áll. Ezzel szemben jelentős növekedés volt tapasztalható Szlovéniában (+32,4%), Lettországban (+24,6%), Észtországban (+10,2%) és Horvátországban (+7,3%), ahol a gyenge belföldi kereslet, megnövekedett költségek és strukturális problémák játszották a főszerepet, különösen az építőipar és a kereskedelem területén. Románia is figyelemre méltó, 9,4%-os növekedést könyvelhetett el, javarészt a közép- és nagyvállalatok körében, a magas infláció és a fiskális egyensúlyhiány következményeként. Lengyelországban 19%-os emelkedés következett be, amely nagyrészt a pandémia alatt bevezetett és mára széles körben elterjedt szerkezetátalakítási intézkedéseknek tulajdonítható, amelyek a likviditási nehézségek kezelésére irányultak. Közben Csehország (+1,9%) és Szlovákia (-3,5%) viszonylag stabil állapotban maradt, míg Litvánia a tavalyi szintjén stagnált (-1%), ahol a fizetésképtelenségek leginkább az építőipar és a kiskereskedelem szektorában jelentkeztek.

Számos kiemelt iparág különösen sebezhetővé vált az utóbbi időszakban. A közlekedési szektor a csökkenő fuvarozási mennyiségekkel és a folyamatosan fennálló költségnyomással küzdött. A feldolgozóipar a megrendelések visszaesésével és a munkaerőhiány problémájával szembesült, míg az építőipart a kamatemelések és a beruházások csökkenése sújtotta, különösen a lakásépítési projektek vonatkozásában. Ezekben az ágazatokban észlelhető volt, hogy a fizetésképtelenségi ráta meghaladta az átlagos szintet.

2025-re a fizetésképtelenségi trendek enyhe javulását várjuk

- nyilatkozta Mateusz Dadej. A késedelmesen folyósított uniós források és a háztartások fogyasztásának fellendülése döntő jelentőségű lesz. Ugyanakkor a szigorú hitelfeltételek és a világkereskedelmi bizonytalanságok - különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültségek eszkalálódása - jelentős lefelé irányuló kockázatot jelentenek a forgatókönyvünkben."

Jarek Jaworski, a Coface Közép- és Kelet-Európa régiójának vezérigazgatója kiemelte, hogy a Coface elemzése részletesen feltárja, miként befolyásolják a jogi keretek, gazdasági körülmények és geopolitikai kockázatok a fizetésképtelenség alakulását a közép-kelet-európai térségben. "Bár a gazdasági növekedés jelei már megmutatkoznak, sok vállalkozás még mindig a fennmaradásért küzd. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen, hogy tartós beruházásokat eszközöljünk, és a politikai irányvonal világosan meghatározott legyen."

Kiss Henrietta, a Coface magyarországi elemzője, a jövőbeli kilátásokat illetően megjegyezte, hogy a 2025-ös év felszámolási eljárásait illetően még sok a kérdőjel. A világpolitikai események, különösen a közelmúltban lezajlott választások, valamint a már bejelentett vámpolitikai intézkedések hatása mellett a geopolitikai feszültségek csökkentése még mindig nem tapasztalható. Ezek a tényezők továbbra is befolyásolják a szállítási láncok működését és költségeit. Magyarországon az újra megjelenő infláció továbbra is jelentős gazdasági hatásokat gyakorol, ami a fogyasztási szokások élénkülésének hiányában és az ipari termelés alacsony szintjén egyaránt megnyilvánul.