A 400 forint feletti árfolyam jelentős hatással volt a magyarok befektetési stratégiáira.

Valóban ennyire tájékozottak a fiatalok az egészséges táplálkozás terén? - VIDEÓ

Október elején, a 2022-es év vége óta először, a forint árfolyama 400 forint fölé gyengült, ami aktívan mozgásba hozta a devizában megtakarító magyarokat. A hónap végére az euró ára már 408 forintnál is többre emelkedett, ami jelentős reakciót váltott ki: több mint 60 milliárd forintnyi devizabetétet vettek ki a megtakarítók. Eközben a forintbetétek állománya szinte 200 milliárd forinttal nőtt, ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái is tükrözik.

A háztartások betétállománya elérte a lenyűgöző 13 125,6 milliárd forintot, ám a kisbefektetők a lekötött betétek terén meglehetősen visszafogottak maradtak, mindössze 2200 milliárd forintot tartva ilyen formában. Érdekes módon, a lekötött forintbetétek átlagos kamata a hónap során 4,52 százalékra emelkedett a jegybank adatai alapján. Ez már önmagában is meghaladja az inflációs szintet, de a bankok a lekötött betétekhez kapcsolódó ajánlatai között még ennél is kedvezőbb kamatokat kínálnak a lakossági ügyfelek számára. Például a Cetelemnél 6 hónapra akár évi 6,25 százalékos kamatot is elérhetünk, míg 12 hónapos lekötés esetén 5,75 százalék áll rendelkezésre. Ráadásul még azok is részesülhetnek évi 4 százalékos kamatban, akik nem szándékoznak lekötni a pénzüket.

Október hónapban a lakossági értékpapírszámlák tovább növekedtek, és a statisztikák szerint a magyarok összesen 26 915,6 milliárd forintnyi hazai, valamint 3 803,4 milliárd forintnyi külföldi értékpapírt birtokoltak. Ez az adat új történelmi csúcsot jelent. Az év tizedik hónapjában ugyanakkor a megtakarítások tekintetében nem alakultak túl kedvezően a dolgok, mivel csupán 125 milliárd forint friss tőke került félreállításra. A hozamok viszont kedvezően alakultak, és további 196 milliárd forinttal gyarapították a kisbefektetők portfólióját.

Az MNB legfrissebb statisztikái rávilágítanak, hogy az állampapírok iránti érdeklődés jelentősen visszaesett. Októberben a lakosság mindössze 14 milliárd forintnyi új megtakarítást tudott összegyűjteni az állam, ami meglehetősen alacsony számnak számít. Ennek következtében a háztartások állampapír-állománya 13 691,5 milliárd forintra emelkedett. A hosszú lejáratú kötvények iránti kereslet továbbra is stabil, ezekbe 202 milliárd forintnyi friss tőke áramlott. Ezzel szemben az éven belüli állampapírok iránti kereslet a lakossági befektetők körében drámaian csökkent, ami a folyamatosan csökkenő állományt is jelzi. Október hónapban csaknem 194 milliárd forinttal apadt ez az összeg. Jelenleg a lakosság állampapír-befektetéseinek körülbelül 85 százaléka hosszú lejáratú forint kötvényekből áll, ahogyan azt a Bank360 is megállapította.

A legfrissebb statisztikák szerint a lakosság nem teljes mértékben újítja meg a lejáró állampapírokat. Októberben a kisbefektetőknél elhelyezett állampapírok névértéken számolt összegének csökkenése figyelhető meg. Ez a tendencia jövőre is folytatódhat, amikor több lakossági állampapír-sorozat is lejár, és elérkezik a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatfordulója. A jelenleg 18 százalék körüli kamatot kínáló állampapírok kamata várhatóan 4-5 százalékra csökken, ami Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője szerint arra késztetheti a befektetőket, hogy eladják PMÁP-jaikat, és más, kedvezőbb kamatozású megtakarítási lehetőségek után nézzenek.

Október hónapban a befektetési alapok váltak az állampapírokkal szemben a legkeresettebb értékpapírokká. A háztartások összesen több mint 100 milliárd forint értékben vásároltak hazai befektetési jegyeket, míg külföldi alapokból 47,6 milliárd forint értékben szereztek be. A hozamok kedvező alakulása révén a hazai befektetési alapokban elhelyezett megtakarítások összértéke 10 762,3 milliárd forintra nőtt, míg a külföldi alapokban 2138,5 milliárd forintot ért el. A különbség a háztartások befektetési alapokban és állampapírokban lévő vagyon között folyamatosan csökken, és jelenleg alig 790 milliárd forint. Amennyiben az állampapírok népszerűsége a csökkenő kamatok hatására tovább csökken, a befektetési jegyek ismét a kisbefektetők első számú választásává válhatnak.

Októberben a banki kötvények iránti kereslet töretlen maradt. Ezek az értékpapírok nem minden hitelintézet kínálatában találhatók meg, és a jegyzések is nem folyamatosak, de amikor elérhetők, a befektetők lelkesen vásárolják őket. A hónap végére a banki kötvények állománya 638 milliárd forint fölé nőtt, ezzel egy több mint 11 éves rekord közeli helyzetet teremtve. Ráadásul a bankok gyakran devizában bocsátanak ki hitelpapírokat, amelyek kamatai általában magasabbak a devizabetétekénél, így még vonzóbbá válnak a lakossági megtakarítók számára. Érdekes módon a háztartásoknál lévő banki kötvények több mint fele devizás kamatozással bír. Ezzel szemben a kisbefektetők óvatosan közelítik meg más cégek kötvényeit; a Quaestor-csőd óta, amely közel 10 éve történt, a bizalom az ilyen típusú befektetések iránt nem állt helyre.

Október hónapban a háztartások több részvényt értékesítettek, mint amennyit megvásároltak, annak ellenére, hogy november elején Donald Trump választási győzelmét követően jelentős rali indult el mind a magyar, mind a nemzetközi részvénypiacokon. A kisbefektetők már októberben is profitáltak a részvényeikből, ám a hazai papírokból 11,4 milliárd, míg a külföldi részvényekből 2,7 milliárd forint értékben adtak el. Ennek ellenére a hazai részvényekben közel 1800 milliárd forintnyi háztartási vagyon maradt, míg a külföldi papírok értéke 838,5 milliárdra rúgott, ami új történelmi csúcsot jelent. A külföldi részvények árfolyamát kedvezően befolyásolhatta a forint gyengülése is, hiszen forintra átváltva ezek a részvények többet érnek.

A hazai lakosság kedvenc papírja még mindig az OTP-részvény lehet, a több mint 2600 milliárd forintnyi hazai és külföldi részvényekben lévő megtakarításból 933,4 milliárd forintnyi magyar bankpapír volt. Van persze a tőzsdén más hazai bank is, például az MBH és az MBH Jelzálogbank, de ezeknél a közkézhányad alacsony, és a forgalmuk is a töredéke az OTP-ének.

A bankpapírokban elhelyezett lakossági megtakarítások várhatóan az év végére tovább gyarapodhatnak. Nemrégiben ugyanis közzétették, hogy a Gránit Bank részvényeiből lakossági befektetők 791 ezer darabot jegyeztek le, összesen 11,47 milliárd forint értékben. Emellett az OTP részvényeinek árfolyama is növekedést mutatott az utóbbi hetek során: míg október végén még 19 ezer forint alatt mozgott, mostanra már a 22 ezer forintos szint körüli kereskedés jellemzi.