Jelenleg 500 magánszemély birtokol legalább 500 millió forintnyi prémium állampapírt.

Skóciában eltűnt magyar ikrek: a testüket már nem keresik, Eliza és Henrietta titkait kutatják

A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) befektetőit nemcsak a közel 14 százalékpontos kamatcsökkenés várja, hanem egy nem éppen kedvező meglepetés is a kamatforduló után. A Magyar Államkincstár ugyanis vételi limitet vezetett be az állampapírok visszavásárlására, ami természetesen a PMÁP-ot is érinti. A legtöbb lakossági állampapír esetében a kincstár napi 50 milliós visszavásárlási korlátot állapított meg egyéni befektetők számára, míg a diszkont kincstárjegyek és a magyar államkötvények esetében ez az összeg 100 millió forintra rúg.

A fokozatosan, egyre kisebb összegre levitt eladási korlátok eddig is ismertek voltak, hiszen a PMÁP-ok megvásárlásakor ezzel már szembesülhettek a befektetők, de az inflációkövető állampapírjuktól nagyobb mennyiségben a mostani kamatfordulók után kezdenek megszabadulni, így a visszaváltási limittel valójában most találkoznak először a vagyonosabbak.

A kincstár vételi korlátait pedig más szolgáltatók is átvették, az OTP is a kincstárhoz hasonlóan napi 50 millió forintos limit sorozatonként és ügyfelenként minden értékesítési csatornán. Vannak olyan cégek, ahol még szigorúbb a visszaváltás, a Concorde-nál például csak 10 millió forintnyi lakossági állampapírt lehet egyszerre eladni, és az árfolyam is alacsonyabb a kincstárinál, 99 helyett 98 százalékos. A CIB Bank és az MBH Bank viszont nem alkalmaz ilyen limiteket.

Azok az ügyfelek, akik ennél nagyobb összeget helyeznek el PMÁP-ban, olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy nem tudják azonnal hozzáférni a pénzükhöz, és akár több napot is várniuk kell, hogy a kivétel teljesüljön.

"Lakást szerettem volna vásárolni az állampapírjaimból, mivel még magasak a kamatok, az eladást az utolsó pillanatra hagytam. A kincstári korlátozás miatt most attól tartok, kifutok a fizetési határidőből" - panaszkodott az egyik pórul járt ügyfél, aki akkor tudna jó áron lakást venni, ha nagyon rövid időn belül fizet.

A Bank360.hu legfrissebb információi szerint a PMÁP-ban jelentős összeggel rendelkező befektetők közül sokan hasonló problémával küzdenek: többen is fontolgatják, hogy pénzüket ingatlanpiacra fektetik, mivel a jelenlegi 6-7 százalékos kamatok mellett a lakáspiacon magasabb hozamokat remélnek. Azok sem könnyű helyzetben vannak, akik jelentősebb összeget tartanak PMÁP-ban, de más állampapírba szeretnék átvinni azt. A 25 millió forintos sorozatonkénti és forgalmazónkénti értékesítési korlátok miatt sok esetben csak bonyolult megoldásokkal tudják megvalósítani a lakossági állampapír vásárlást. Alternatívaként intézményi állampapírokra is váltanak, amelyek általában nagyobb kockázatot hordoznak, vagy egyszerűen kivonják a pénzüket a kincstárból, illetve a meglévő értékpapírszámlájukról.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb, januári statisztikái szerint, amelyeket először Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter osztott meg a közvéleménnyel a hétvégén a Facebook platformján, Magyarországon közel 35 ezer olyan állampapír-befektető található, akiknek portfóliója meghaladja az 50 millió forintot. Ezen belül több mint 25 ezer ember kizárólag a PMÁP (Prémium Magyar Állampapír) formájában rendelkezik legalább ennyi tőkével.

A lakossági állampapírok piacán figyelemre méltó, hogy a 50 millió forintnál magasabb összeggel csupán a kisbefektetők 4,2 százaléka bír. Ez azonban nem is olyan meglepő, hiszen ezek a befektetők birtokolják az állomány közel 40 százalékát. A PMÁP esetében is hasonló trend figyelhető meg: a legvagyonosabb 4,5 százaléknyi befektető a teljes állomány kétharmadát tartja kezében. Az adatok jól tükrözik a piac koncentráltságát, ahol a kisebbség jelentős részesedéssel bír.

A legtöbb ügyfél valóban kisbefektető, és gyakran még 5 millió forintnyi megtakarítással sem rendelkezik állampapír formájában. Az adatok szerint a lakossági állampapírt birtokló ügyfelek 48,2 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Ez a több mint 396 ezer ügyfél összesen 844 milliárd forintot fektetett be lakossági papírokba, ami mindössze 7,85 százalékát jelenti az összes állománynak. Hasonló tendenciák figyelhetők meg a PMÁP-nál is, ahol a valódi kisbefektetők (azaz azok, akik 5 millió forint alatti megtakarítással bírnak) csupán az állomány 7,64 százalékát képviselik.

Az ÁKK adataiból az is kiderül, hogy értékesítési korlátozás ide vagy oda, volt 506 olyan befektető, aki félmilliárd forintnál is több pénzért vásárolt PMÁP-ot, és náluk nagyobb állomány halmozódott fel összesen, mint a 238 ezer 5 millió forint alatti kisbefektetőnél. A top 500 ügyfél számláin átlagosan 1 milliárd forintnál is több PMÁP van az adatok szerint.

A PMÁP-állomány január végén 6900 milliárd forintra rúgott, ám a legfrissebb helyzet szerint a kamatfordulók után egyetlen forint megtartása sem tűnik kifizetődőnek. Az új ciklusban a kötvények már csupán 3,95-5,2 százalékos kamatot kínálnak, míg az intézményi papírok referenciakamata 5,73-6,89 százalék között mozog, a lakossági papírok esetében pedig 5,5-7,9 százalékos kamatokkal találkozhatunk. Fontos megjegyezni, hogy a PMÁP visszaváltása esetén 1 százalékos költséggel is számolni kell, ezért érdemes alaposan mérlegelni az új PMÁP-kamatának összehasonlítását más állampapírokkal.

Izgalmas kérdés, hogy mi történik a PMÁP-okban elhelyezett tőkékkel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly szeptemberben végzett felmérése alapján a megkérdezettek közel fele jelezte, hogy az állampapír mellett marad, míg 74 százalékuk nem tervezte a kötvényeik lejárat előtti értékesítését. Azonban a jelenlegi kamatfordulók során sokan szembesülnek azzal a valósággal, hogy mostantól a legkisebb hozamot nyújtó állampapírban pihen a megtakarításuk.

A múlt héten fizetett kamatot a 2033/I kötvény, amelyben 720 milliárd forint körüli összeg volt eddig. Ennek és a kamatainak egy része biztosan visszakerült a lakossági állampapírpiacra, az ÁKK adatai szerint ugyanis a kamatfizetés hetében több mint 250 milliárd forintnyi lakossági állampapírt vásároltak a befektetők. Ez az átlagos heti mennyiség 4-5-szöröse. Ebben azonban lehetettek olyan pénzek is, amelyek már az eladott PMÁP-okból származtak.

Másik lakossági állampapírba való átforgatásra csupán azok képesek könnyedén, akiknek nem jelent akadályt a sorozatonként és forgalmazónként érvényes 25 millió forintos limit.

A legfrissebb statisztikák alapján jelenleg 72 661 ügyfél rendelkezik 25 millió forintot meghaladó PMÁP-állománnyal, amely összesen több mint 4 ezer milliárd forintot tesz ki. Ezen hatalmas összeg jelentős részét azonban csak komolyabb trükközéssel lehetne újra lakossági állampapírba fektetni. Bár az intézményi állampapírok még szóba jöhetnek, a verseny rendkívül éles: számos befektetési alapkezelő, brókercég és ingatlanpiaci szereplő is a megtakarításokért folytatott harcban van. Emellett a bankok is igyekeznek vonzó ajánlatokat nyújtani, hiszen az 5,75-6,25 százalékos betéti kamatok féléves vagy éves lekötés esetén szintén vonzó alternatívát kínálnak.