Természetesen, itt van egy egyedi változat: "Éjjel-nappal: Vízilabda, megoldatlan gyilkossági rejtélyek, Mácsai és Laár | 24.hu"
Székesfehérváriként a hoki semmilyen formájára nem vonom fel a szemöldökömet, hát még ha sikeresen össze is hozzák a vízzel, ami köztudomásúlag a lehetséges legjobb közeg bármiféle szabadidős programra. A víz alatti hokiról szóló riportunk szerzőjének megköszöntem, hogy talált nekem életcélt a B oldalra, de aki nem így érez, az is vehet egy nagy levegőt alámerülni, megéri.
Kovács Lajos, a neves nyomozó, aki Pándy András ügyében is aktívan részt vett, több mint egymillió gyilkossági eset rejtélyét fejtette meg. Nyugdíjasként sem tette le a lantot, hiszen számos egyetemen oktatja a fiatalokat a bűnüldözés fortélyaira. Érdekesség, hogy az élete során soha nem tapasztalta, hogy a pulzusa nyolcvan fölé emelkedett volna. Szerkesztőként gyakran az a feladatunk, hogy jelezzük, mikor lenne célszerű megszakítani egy interjút – itt viszont kifejezetten az volt a cél, hogy a beszélgetést folytonosságában tartsuk.
Ezúttal egy újabb interjúra készülünk, ahol fontos, hogy a megfelelő kérdező találkozzon a megfelelő alannyal. Jelen esetünkben a szüntelenül megújuló Laár Andrásra esett a választás, aki gyakran viselkedik kicsit kekecként, de ezzel együtt egy rendkívül precíz és részletes önképet tud felvázolni. (Igen, emlékezhetünk, hogy a múlt heti hírlevélben Nagy Natália szerepelt. Lassan összeáll a régi L'art pour l'art társulat.)
Nem volt egyszerű feladat kiválasztani a sok ünnepi riportunk közül, de végül arra a kifejezetten jól megkomponált darabra esett a választásom, amelyben középkorú hiphopperek színesítik a történetet jelentős mellékszereplőként.
Mácsai Pál elbúcsúzik attól a színháztól, amelynek szellemi atyja lett, és ezzel kapcsolatban nem táplál bánatot. Képzelhetjük, hogy készíthettek volna egy olyan interjút, amelyben az alapkérdés az lenne: "Hogyan tudtál ennyi éven át ennyire ragyogó lenni?" De szerencsére sem a színész-rendező, sem pedig lapunk nem kereste ezt a megközelítést. Viszont Polák Zsóka beszélgetésére annál inkább nyitottak voltak.
Valószínűleg az önhittség csúcsát jelenti, ha valaki saját magát ajánlja, de itt, az év legnagyobb részében, az én hírlevelem dominál – így hát elmesélem, hogy mit tapasztaltam a különleges revü-étterem hibrid, Gerendai "Sziget" Károly által megálmodott helyszínén. Nos, azt kell mondanom, hogy különösen furcsa élményben volt részem.
