2024-ben elérte az 1,5 Celsius-fokot a globális felmelegedés, ezzel új mérföldkőhöz érkeztünk a klímaváltozás történetében.
Tavaly 1,6 fokkal emelkedett a hőmérséklet az iparosodás előtti átlaghoz képest. Ennek következtében 2024 a valaha mért legforróbb évként vonult be a történelembe.
Tavaly tényleg eljött, amitől mindenki tartott, és már jelezték is előre: a Föld felmelegedésének értéke meghaladta az 1,5 Celsius-fokot a teljes évben. A fejleményt az Európai Unió Copernicus Climate Change Service (C3S) kutatói hivatalosan is megerősítették pénteken Brüsszelben. A kutatók szerint a klímaváltozás olyan magasba löki a hőmérsékletet, amit a modern ember eddig még nem tapasztalt.
"Egészen megdöbbentő a növekedési trend" - nyilatkozta Carlo Buontempo, a C3S vezetője, utalva arra, hogy tavaly minden egyes hónapban a legmagasabb, vagy a második legmagasabb hőmérsékleteket mérték a mérések kezdete óta. A C3S adatai szerint tavaly...
a bolygó átlaghőmérséklete 1,6 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az iparosodást megelőzően, 1850-1900 között volt, mielőtt nagy tételben kezdett volna az emberiség fosszilis tüzelőanyagokat égetni.
Ezzel kimondhatjuk, hogy a hivatalos mérések kezdete óta még nem volt olyan forró év, mint a tavalyi. A C3S már tavaly decemberben jelezte, hogy várhatóan elérjük ezt a mértéket.
A másfél fokos határérték kulcsszerepet játszik, hiszen ez az a megállapodás, amelyet az ENSZ tagállamai elfogadtak a globális felmelegedés mérséklésére. Ezt a célt betartva még van remény arra, hogy elkerüljük a legrosszabb következményeket. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tavalyi évben tapasztalt átlépés nem jelenti automatikusan a klímacél teljes kudarca, ahogy Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója is kiemelte a HVG év végi interjújában: a 'küszöbátlépés' kifejezés a húsz éves időtartam átlagára vonatkozik. A kutató véleménye szerint, habár a tavalyi évben túlléptük a célértéket, "ez még nem feltétlenül jelenti, hogy az erőfeszítéseink véglegelten kudarcot vallottak". Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a folyamatosan növekvő szén-dioxid-kibocsátás és az üvegházhatású gázok eddig soha nem látott koncentrációja miatt "ez sajnos egyre valószínűbbé válik".
